Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Az Elveszettek Szigete Lux
Posted by : Liliane Evans hétfő, március 25, 2013

Fülszöveg:
Gondtalanul telnek napjai a serdülő Mária Antóniának, becenevén Toinette-nek. Ám a napsütötte bécsi időszakot beárnyékolja a tudat, hogy hamarosan ennek az idillnek vége szakad. Toinette tisztában van vele, hogy anyjuk, Mária Terézia osztrák császárné milyen sorsot szán neki: Ausztria politikai érdekeinek megfelelően férjhez kell mennie Franciaország leendő királyához, a szintén kamasz XVI. Lajoshoz. A mindössze tizennégy éves hercegnő elszigetelten érzi magát a francia királyi udvarban. Versailles gyönyörű, de velejéig romlott: minden zugba befészkelte magát az intrika és az ármány. Mária Antónia nem boldog, hiába a fényűző élet, a léha udvari szórakozások, a kártya és a tánc. Juliet Grey történelmi regénye élethű képet rajzol a forradalom küszöbén álló Franciaország királyi udvaráról. A színes részletekben bővelkedő leírásoknak köszönhetően szinte magunk előtt látjuk a pazar selyemruhákat és a csillogó ékszereket, halljuk a táncra csábító muzsikát és pletykálkodó úrhölgyek suttogását. Franciaország legtragikusabb sorsú királynőjének életét megörökítő trilógia első kötete nagy sikert aratott az Egyesült Államokban, és több európai országban is megjelent. – Juliet Grey jó ismerője az európai, és kiváltképp a francia történelemnek. Történelmi témájú regényein kívül más műfajokban is alkot, emellett újságíró és színházi színésznő. Férjével New Yorkban él.

A bejegyzés annyiban spoileres, hogy aki még nem ismeri Marie Antoinette történetét kicsit behatóbban, mint ahogy a történelem órákon tanítják, akkor ne olvassa tovább! Lehetnek spoilerek a következő részekre is!

A könyv a Marie Antoinette sorozat első része!

A filmbeli Marie Antoinette,
vagyis Kirsten Dunst
Első találkozás a molyon történt, amikor is megláttam, hogy ez a regény Marie Antoinette életéről szól, egyből felkeltette az érdeklődésem és olvasni szerettem volna. Így utólag azt mondom, nem bántam meg.

Műfajilag inkább a történelmi regények közé tartozik és rendelkezik némi romantikus vonással is. Tehát bárki, aki szereti a szerelmi történeteket, nyugodtan olvassa. Nem fordul át a történet rózsaszín szirupba, megfelelő mennyiségű romantikus érzelmeket kapunk. Szerencsére. Aki pedig a történelmi regények bolondja, azon belül is a francia forradalom illetve Marie A. élete érdekli, ne habozzon elolvasni!

A cím maga már utal Marie Antoinette sorsára, tehát osztrák hercegnőből hogyan válik francia királynővé végül. Az angol cím viszont találóbb szerintem, mert a Becoming Marie Antoinette jobban utal arra a folyamatra ami végbemegy, tehát Mária Antóniából Marie Antoinette lesz. Ezt nehéz visszaadni magyarul egy rövidke sorban, a Királyné lettem már inkább a lezárásra utal és nincs benne a folyamatosság.

,,Olyan mohón vágytam rá, hogy birtokoljam ezt a gyönyörűséget, hogy a következményekre nem is gondoltam. Vad, csillapíthatatlan vágyam hevülete pedig épp a vágy tárgyát pusztította el."

Versailles
Az alap történet Mária Antónia gyerekkora, a regény (mivel történelmi, ezért nem rakok ki spoiler jelzést) XV. Lajos haláláig tart, illetve utána egy kicsivel. Aki bármilyen Marie Antoinette-s (a későbbiekben MA) könyvet olvasott, annak nem lesznek nagy csavarok benne. Sajnos annyiszor feldolgozták már a történetet, hogy igazából újat nem tud adni. A kicsi Toni (ahogy becézik a könyvben) osztrák hercegnőt, eljegyzik XV. Lajos unokájával, Lajos Ágosttal és lényegében 14 éves koráig próbálják felkészíteni a királynői létre (amit a történelmi tudásunkból kiindulva, úgyis bukni fog). Ezután hosszabb huza-vona után Franciaországba kerül, ahol lassan rááll arra a lejtőre, ami végül a halálához vezet. Ez a lejtő pletykákkal, erkölcstelenséggel van ,,kikövezve". De ez még a jövő, vagyis a további részek zenéje, az első kötetben még kevés kicsapongást lehet érzékelni nála, hát az hogy elmegy egyszer-kétszer bálba az még nem kicsapongás, ezért is furcsa számomra a regény végén a mondat, idézem: ,,De mostantól fogva miénk a világ tele tánccal és muzsikával, hogy mi, fiatal teremtések, az utolsó cseppig kiélvezzük az élet édességét." Ez túl hamari váltás szerintem, főleg hogy Lajos király eddig sem nagyon gátolta őt. Nem éreztem azt a kicsapongást, inkább volt ez még annak a folyamatnak az eleje, amikor a francia udvar megfertőzi MA-t.

A háttér amit az írónő próbált felrajzolni, az az, hogy egyrészt a királyi oldalról megkopott az aranyozás a palotán is tehát a királyi család trehány, nemtörődöm; az udvartartásuk is ugyanilyen és túlságosan is hisznek az udvari etikettjükben, a másik pedig a nép szegénysége. Hogy egyedül MA az, aki megszánja a szegényeket az új családjából és a férjében is vannak ilyen hajlamok. Hát nem tudom, hogy sikerült-e megfelelően visszaadni a kort. Lehet, hogy most túl szigorú vagyok, de szerintem az írónő nem fordított elég figyelmet erre, ami viszont jogos is, mert E/1 a könyv és hát MA sem járkált mindig a nép közé. Tehát szerintem ez a szál rendben van.

Történelmi regények esetében könnyű is és nehéz is az író dolga. Egyrészt, a nehézsége abban rejlik, hogy úgy kell írjon, ahogy senki más; a könnyebbsége pedig az, hogy nem kell saját világot kitalálni, elég csak ragaszkodni hűen az adatokhoz (az már más kérdés, hogy mennyire fér hozzá a forrásokhoz) tehát itt nem nagyon van értelme világkidolgozásról beszélni.)


A regény cselekményessége (most mondani kéne, hogy közepesen izgalmas, hogyha ilyen beosztások szerint megyünk), mivel bevezető kötetről van szó, nem annyira körmöttövigrágóan izgalmas. Sok benne a leírás, a folyamatok húzása, hogyan lett MA ilyen és miért. Inkább erre a kérdésre keresi a választ az írónő és kb a 210. oldalig nem találkoznak egymással az ifjak. Plusz az igazán izgalmas részek még csak ezután jönnek, így inkább ez a rész előkészítő volt a nagy durranás előtt, kíváncsi vagyok hogyan írta meg azt az alkotó.

Gyorsan előrehozom a romantika szálat, mielőtt elfelejtem és kimarad az értékelésből. Szóval: elvileg szereti a férjét. Akkor hogy a jófenébe fog eljutni odáig, hogy megcsalja Fersen grófjával? Erre vagyok nagyon kíváncsi még. Biztos, hogy belerakja, nem lehet hogy ez a szál kimaradjon!
Viszont megható ahogy kialakul a kötődés a királyi pár között, ez nekem nagyon tetszett ezért nem tudom elképzelni ebből hogy mászik ki az írónő!

Sokszor mondja a többi szereplő is, hogy Marie Antoinette milyen buta. MA sokszor viselkedik okosan például a férjével szemben, viszont a törököket meg nem ismeri... tehát hiányosságai vannak. Ez így nem feltétlen jó.

A karakterek között akkor ott van a szeretethiányos Marie Antoinette, aki megpróbál megfelelni anyjának, katolikus neveltetést kapott (szerintem ez fontos!), segít a szegényeken mikor tud és nem annyira buta, mint amilyennek hiszik. Tehát egy elég szimpatikus lány a főszereplő (persze ha nem nézzük a műveletlenségét...) és én is úgy éreztem, hogy megkedveltem és olyan rossz tudni, hogy mi lesz vele a történet végén. Szeretném, ha nem az lenne ami lesz, de ezen az írónőnek nem szabad változtatnia mégis légyszí.

Marie A. és Fersen gróf (film)
A következő személy, Fersen gróf. Balra található két kép róla, ő nagyon keveset szerepel a regényben, lényegében csak a végén tűnik fel, de máris lehet érezni, hogy felkavarja majd az állóvizet és nem csak azért mert ismerem a pletykákat, hanem az írói célzás(ok) miatt is. Viszont máris kedvelem.

,,Aztán meg, tudtam én jól, hogy szövetségesekre lesz szükségem, mert amikor anyám ilyen kutya kedvében van, mint a mostani, az általában két dolgot jelent: vagy hadüzenetet fontolgat, vagy velem gyűlt meg a baja."

Mária Antónia anyja, a híres Mária Terézia keménykezű, a gyermekeit feláldozza a politika oltárán, egyáltalán nem egyenlő azzal a képpel illetve benyomással, amire történelemórákról emlékszem, kissé jobban kedveltem mikor az uralkodásáról volt szó (kivéve a kettős vámot).

,,Anyám mindig szívesen dicsekedett azzal, hogy a lányait, valamennyit, ,,feláldozza a politika oltárán"."

Lajos Ágost volt az, akitől viszolyogtam. Azért nem értek egyet nagyapja lenézésével, de durva milyen kis nyámnyila ember volt. Marie-vel boldogabbak lettek volna, ha nem nemesnek és trónörökösnek születnek...

Angol borító
A szerkezetére jellemző az egyszerűség, tehát a fejezetekhez címek is tartoznak. A stílusa kicsit nehezebb, a francia kifejezések és szavak nehezebbé teszik az olvasást, viszont nyelvet tanulni jó. Így már el lehet dönteni, hogy mi comme il faut. A kiadása nagyon tetszik, kemény borítós, védőfóliás, viszont a borító nem annyira jön be... az angol tetszik a legjobban, a portugál borító pedig eltérő a többitől.

A regény tehát a Marie Antoinette sorozat első része és a harmadik könyv megjelenése 2013-ra várható, angolul persze. A második kötet a Days of Splendor, Days és Sorrow illetve a harmadik része a Confessions of Marie Antoinette. (Nem hivatalos fordítás: A pompa és a bánat napjai; Marie Antoinette vallomásai)

Az írónak ez az egyetlen sorozata van a goodreads szerint, emellett újságíró és színésznő az alkotó.

Portugál borító
Több könyvet is olvastam ebben a témában, tehát a francia forradalom előzményéről, ezért meg is említenék néhányat:
Madame Tussaud (mondjuk ezt még nem olvastam): http://moly.hu/konyvek/michelle-moran-madame-tussaud
Osztrák kurva:
http://moly.hu/konyvek/lea-singer-osztrak-kurva
Marie Antoinette: (bár ezt annyira nem ajánlom, csak a borítója jó)
http://moly.hu/konyvek/catharina-habsburg-lothringen-marie-antoinette
Marie Antoinette: (ezt igen, bár nálam is csak várólistás)
http://moly.hu/konyvek/stefan-zweig-marie-antoinette

,,Ez a sok ezer mozaikkocka - ez mi voltunk, igen, minket ábrázoltak. Megfelelőbb helyet, mint a Márványterem, keresve sem találhattunk volna a lemondó nyilatkozat aláírásához. József bátyám és a többi testvéreim, a már házasok és azok is, akiket még csak elígértek, ilyen-olyan diplomáciai érdekek zálogaként - mi mind egy-egy köve voltunk ennek a mozaiknak. Az egyikünk ilyen, a másikunk olyan; lehettünk márványból, ónixból, lazúrkőből, korallból, pompázhattunk a szivárvány összes színeiben: együtt mégiscsak kiraktuk Európa térképét."

Összesítés:
4.5/5 pont, szerintem jó volt, kellett a regénynek az elején lévő hosszabb egység, a gyerekkor ábrázolása. Nagyon várom a következő részt, kíváncsi is vagyok hogyan fog ebből úgy kijönni az írónő, hogy a francia forradalom felé vegye az útját a szereplők tettei által a történet. Mert hát ha a szereplők makacsok és az író nem elég határozott, nehéz őket kordában tartani... Tehát bízok az írónőben, hogy megoldja.



Eredeti megjelenés: 2011
Eredeti cím: Becoming Marie Antoinette

Magyar megjelenés: 2012
Kiadja: Tericum kiadó
Oldalszám: 464 oldal
Ár: 3.970 Ft



Források (kép):
http://weheartit.com/entry/55718986/via/Kaynicte
http://www.students.sbc.edu/gregg09/Versailles%20images/Versailles%203.jpg
http://www.liberty-international.org/Public/LIT/CP-FRA/Upload/SIGHTSEEING%20TOURS%20AND%20EXCURSIONS/EXCURSIONS%20FROM%20PARIS/VERSAILLES/GALLERIE%20DES%20GLASSES.JPG
http://weheartit.com/entry/55719132/via/Kaynicte
http://www.nlcafe.hu/cikk/3/27509/3.jpg
http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/img/nagy/10077.jpg

Köszönöm, hogy elolvastad!

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -