Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Az Elveszettek Szigete Lux
Posted by : Liliane Evans hétfő, december 29, 2014

,,Viharos tavasz India fölött."


Sorozat (kiadói): Mont Blanc válogatás


Úgy voltam vele, hogy a Maxim kiadó Mont Blanc válogatásával nem nyúlhatok mellé, hiszen a Galambok őrizői tetszett és mostanában szeretem a komolyabb történeteket, a Mélyföld pedig annak ígérkezett a két testvér tragédiájával illetve az Indiában játszódó naxalita forradalommal amiről még sosem hallottam és sosem árt az új ismeret. Emellett engem nagyon vonzanak az olyan regények, amelyekben különleges helyszínek jelennek meg és India ennek számít. Így hát örömmel vetettem bele magam a könyvbe, hogy rájöjjek, ez minden csak nem gyors és könnyű olvasmány és erről már csak az az egy darab tény is árulkodik, hogy az Édentől keletre történet illetve annak hangulata jutott eszembe a műről és annak bizonyos részeiről.

Szörnyen nehéz dolgom van az értékelés írása közben, mert annyira sok a szál amit bemutathatnék, hogy én csak állok a mondabeli jó szamárhoz méltóan, hogy fogalmam se legyen a két itt sok kupac közül melyiket válasszam. Sok életutat mutat be a könyv és ahhoz nem elég a bejegyzés átlagos hossza, terjedelmesebb írást pedig nem szeretnék közzétenni, így megpróbálom a szokott keretek között értékelni azt.

Subhash és Udayan kapcsolatát illetve az előbbi életét mutatja be részletesen a regény, a naxalita forradalommal és az idősebb (Subhash) helykeresésével Amerikában. Mivel én nagyon szeretem a testvérekről szóló történeteket, plusz egykeként csak így élhetem át ezt a köteléket, így előre örültem annak, hogy ilyen történetet olvashatok, viszont a cselekmény még a vártnál is lassabban halad, így a mű nagy részét untam...

Mit vártam? Elsősorban társadalomrajzot, történelmet és bár a szerző bemutatta a naxalita forradalmat, de a regény teljes megértéséhez ismerni kell India, Kalkutta történelmét, amiben igaz, hogy a kiadó lábjegyzetei segítenek, de ebből több is simán elfért volna a Mélyföldben. A társadalom bemutatása annyira nem részletes, bár azért akad egy-két olyan történés vagy leírás, amely az etnikai csoportokra utal, de mivel engem ez érdekel, ezért ebből többet szerettem volna. A szerző érint társadalmi problémákat a Mélyföld elején, például a hinduk bevándorlása milyen hatással volt a környezetre és ez így tényleg jó egy hatástanulmány alapkövének, de nem ilyen röviden és itt sem volt elég egy pár sor erről.
Egyébként a naxalita forradalom és a politika egészen részletesen szerepel a kötetben legalábbis a kezdete Sanyal és Majumdar történetével, mert általuk Lahiri bemutatja egy forradalom folyamatát és kinyílását, de mivel ez a szál Udayané, aki tevékenyen rész is vesz ebben, és ő alig szerepel, így a vérgőzösebb napokról, a terrorról nem tudtam meg sokat, ezért számomra ez a felkelés nem hozta meg az együttérzést a nép irányába, mert teljesen közömbös maradtam.

A regény elejét nem untam, azt hiszem a végénél akadtam el nagyon, amikor már elegem lett az unalmas emberi sorsokból, mert a szerző pont egy olyan szempontját fogja meg a történetnek, ami bárkivel előfordulhatna, az meg engem nem érdekel. Az a baj, hogy ott van Indiában a naxalita forradalom, amely egy igazán magas labda és a szerző ezt nem csapja le, mert inkább Subhash a főszereplője a regénynek, aki pedig még a nagy események előtt elmegy Amerikába és Jhumpa Lahiri inkább az ő életét követi nyomon. Pedig sokkal izgalmasabb lenne a másik szál és iszonyúan idegőrlő, hogy míg én Amerikában figyelem az idősebb szálát, addig Udayan mindenféle forradalomhoz kapcsolódó cselekedetben vesz részt. Lehet, hogy pont ez a lényeg, mert az olvasó nem marad válaszok nélkül és ez az izgalom fokozására szolgál, de sokkal jobban örültem volna ha nem fullad érdektelenségbe illetve unalomba a cselekmény, mert ebből többet is ki lehetett volna hozni.

Nem az a baj, hogy nem látom a lényeget, mert hatott rám a történet, de még hogy! Például tehetetlen düh fogott el, mikor egy egész életút pergett a lapokkal együtt és pont ennyire rövid az enyém is az egészhez képest és ez, bevallom, fájdalmas szembesülés még akkor is ha tisztában van az olvasó az ilyesmivel. Másrészt Subhash egyetemi pályafutása megerősített a következő célomban, tehát ez a könyv nem szokványos módon hatott rám, hanem egészen mélyre fúrt, plusz a szabadságról is tanít bár nem minden elemével értek egyet.

Az elején lévő leírások kuszák és ehhez nehéz hozzászokni. Ez a kuszaság (vagy szövevényesség) a kötet későbbi részét is jellemzi, a lassú cselekmény mellett pedig a szerző informatívvá alkotta meg a történetet, tehát fáradtan nem érdemes olvasni, főleg annak, aki mindent meg szeretne jegyezni, ahogy például én is. A szereplők élete részletesen kidolgozott és főleg Subhashon keresztül próbálja mutatni a vallást, a hagyományokat, az indiai életet és ehhez még hozzátársul az, hogy a szerző más emberek gondolatait is belerakta a könyvbe és ezáltal több sorsot mutat meg az olvasóinak. A szülők fájdalma mélyebb, sokkal jobban átérzem, mint Gauriét (Udayan szerelme). Bár a regény sok folyamatot tár fel a karakterek életeiből, de ezeket nem érzem erősnek és lehet hogy önmagukban azok, de nekem nem jön át egyik sem az érzelmi oldallal együtt, ami azért érdekes mert egy eléggé finom árnyalásról van szó szörnyen aprólékos kidolgozással, de sajnos számomra eltűnik a mondanivaló az unalom pora alatt.
,,A halálban egyenlők vagyunk. Ez az előnye az élettel szemben."
Gauri szála nagyon is kellett a könyvbe a tettei miatt hogy látni lehessen az ő oldalát, és általa egyébként több téma is előkerül, ilyen a szerelem, a kapcsolatok, az anyaság és a karrier kérdése. Az ő bűnének természete kényes kérdés, mert én még nem éltem át az anyaságot és ezért nehéz döntenem abban, hogy értsem-e meg a szabadságvágyát, azt, hogy akarja vinni valamire az életben vagy hogy inkább ehelyett nézze a lánya érdekeit? Én csak az elsőhöz értek, a másodikhoz nem, ezért sem ítélem el, hanem megértem őt. Viszont Gauri egy nagyon megosztó személyiség, nem mindenki áll majd úgy hozzá, mint én, mert vele kapcsolatban azt a legnehezebb eldönteni mekkora a szabadságtere és meddig áll jogában nem hálátlannak lenni? Elég érdekes eszmecserés esteket lehetne rendezni ebből az életéből... Nehezíti a kérdést az, hogy van egy kislánya, Bela, aki a legnagyobb elszenvedője a döntésének és miatta nem lesz szimpatikus a nő az olvasóknak.

Szerintem egy depresszív történetről van szó, amit visszaidézve rossz kedvem lesz, pedig jó napom volt, így ez egy igazi teljesítménynek számít! Túl sok a személyes sors és egy idő után unalmassá válik a történet és nem arra helyezi a hangsúlyt ami engem érdekelne (a forradalom).

10 / 7 pont

Ajánlom az idősebb korosztálynak, vagy olyan olvasóknak, akik szeretik az aprólékosságot.

A regényt a Maxim Könyvkiadó jelentette meg 2014-ben puha kötésben és szép borítóval.

Köszönöm, hogy elolvastad!




Fülszöveg:

Jhumpa Lahiri rendkívüli regénye, Indiában és Amerikában játszódik. Két testvér tragédiával összekötött története, egy nagyszerű asszonyé, akit kísért a múltja, egy országé, amelyet szétszakított a forradalom, és egy szerelemé, amely messze túléli a halált. Subhash és Udayan Mitra, akik között csupán tizenöt hónap van, elválaszthatatlan testvérek, gyakran összetévesztik őket Calcutta környékén, ahol felnőnek. De ugyanakkor egymás ellentétei is, akikre eltérő jövő vár. Az 1960-as években járunk, és a karizmatikus és lobbanékony Udayan belesodródik a Naxalita mozgalomba, abba a lázadásba, amely céljául tűzte ki az egyenlőtlenség és a szegénység felszámolását. Udayan a meggyőződéséért mindent feláldoz, mindenkit kockára tesz. Subhash, a kötelességtudó fiú, nem osztja testvére szenvedélyes politikai elhivatottságát, hanem elhagyja az otthonát, hogy Amerika egyik csöndes, tengerparti szegletében tudományos kutatásnak szentelje az életét. De amikor megtudja, mi történt a testvérével, visszatér a mélyföldre, Indiába, azt remélve, hogy talpra állíthat egy széthullott családot, és begyógyíthatja a sebeket, amelyeket Udayan hagyott maga után. A Mélyföld mesterien fölépített, feszültséggel teli, metszően bensőséges, bonyolult érzelmeket tükröző mű. Egy elmélyült családregény és a történelembe ágyazott történet, amely nemzedékeken, földrajzi helyeken tökéletes hitelességgel ível át. Jhumpa Lahiri valóban eljutott írói munkásságának a csúcsára.
Szerző: Jhumpa Lahiri
Sorozatcím: Mont Blanc válogatás (kiadói)
Cím: Mélyföld
Eredeti címThe Lowland
Eredeti megjelenés: 2013
Műfaj: szépirodalom, felnőtt irodalom
Fordító: E. Gábor Éva
Oldalszám: 400 oldal
Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Megjelenés: 2014
Ár: 2.999 Ft

    




Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -