Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux
Posted by : Liliane Evans csütörtök, február 19, 2015

A következő két regény érkezik hamarosan a Tarandus kiadó jóvoltából:


Cím: APÁK
Szerző: Paul Harding
Fordító: Pordán Ferenc
Műfaj: szépirodalom
Megjelenés: 2015. április

A könyv díjai:
  • 2010 – Pulitzer-díj 
  • 2010 – PEN/Robert W. Bingham-díj
  • The New York Times-bestseller 

A szerző díja:
  • 2012 – Fernanda Pivano-díj 

Tartalom:

George Washington Crosby élete végén családtagjai körében emlékszik vissza gyermekkorára, apjára és annak apjára, akiknek az életét köszönheti, s azt, amilyenné a neki rendelt idő alatt vált. 

Apja, Howard Aaron Crosby házalóként kereste kenyerét, szappant, felmosórongyot, gombostűt, mindenféle háztartási csecsebecsét árulva a vidék magányosan és elzárva élő asszonyai számára – nem biztosítva ezzel túlzott gazdagságot családjának. Ám munkája tulajdonképpen csupán mellékes körülmény volt az életében, napjait álmodozva, elmélkedve, a természet és ezen keresztül egy magasabb valóság közelségének keresésével töltötte. 

Nem is csoda, hiszen az ő apja, azaz George nagyapja lelkész volt, a lélek, nem pedig a gyakorlati élet embere. Úgy is végezte, hogy kifakult az anyagi világból: addig kereste a mélyebb értelmet s a magasabb létezőt, amíg a határok elmosódtak, s ő szinte észrevétlenül átkerült a túloldalra, ahonnan már nem tudott vagy talán nem is akart visszatérni. 

Howarddal is sokszor előfordult, hogy bepillantást nyert a titkos ajtó mögé, amely a túlvilágra nyílik, s ízelítőt kapott a kozmosz nyers anyagából villámok formájában, amely alkalmakat a korlátolt emberek epilepsziás rohamként azonosítottak. 

George a halálos ágyán végigtekint ősei életének során, s közben előtűnik a minta, amely apáról apára megnyilvánult, s amelyet ő szintén apja lévén két leánynak, nem akart továbbadni. Egész életében azon igyekezett, hogy apja álmodozó, költői, kaotikus életének ellentéteként megteremtse a racionalitás mérnöki rendjét. Most, a végére érve vele együtt gondoljuk végig, érdemes volt-e. 

„Kevés szerző első könyvéről mondható el, hogy tökéletes lenne... ám a listára most föl kell kerüljön Paul Harding elsöprő erejű regénye... Harding mesterművet alkotott.” 
– National Public Radio 

 „Paul Harding nagyszerű regényében benne van mindaz, amire az olvasók, az írók és a kritikusok vágynak.”
San Francisco Chronicle 

Paul Harding 1967-ben született zenész és író. Az Apák az első regénye, amely rögtön a megjelenése utáni évben el is nyerte a Pulitzer-díjat, illetve az elsőkönyveseknek járó Robert W. Bingham-díjat. 2012-ben Harding megkapta a Fernanda Pivano-díjat, amely egy olasz irodalmi díj amerikai szerzők számára. Második regénye, az Enon 2013-ban jelent meg Amerikában. 



Cím: Fiam és a túlvilág
Szerző: Elisa Medhus
Fordító: Bosnyák Viktória
Műfaj: spiritualitás
Megjelenés: 2015. április

A szerző díjai:

  • 2002 – Parent’s Choice Award 
  • 2002 – NAPPA Gold Award 
  • 2002 – National Parenting Center Seal of Approval 


Tartalom:

Elisa Medhus ateistaként nevelkedett, és orvosként is az a vélekedés erősödött meg benne, hogy csak az létezik, amit az érzékszerveinkkel felfoghatunk. Így amikor fia, Erik váratlanul meghalt, nem tudta, hová is fordulhatna vigaszért, hogyan találhatna enyhülést fájdalmára.

Kétségbeesésében minden létező könyvet felkutatott és elolvasott a témában, szóljon bár kvantumfizikáról vagy halálközeli élményekről, majd különböző médiumokhoz fordult segítségért, hogy kapcsolatot találjon fiával – ami végül legnagyobb döbbenetére sikerült is.

A hőn áhított kommunikáció során a személyes ügyek tisztázásán túl számos sokakat érdeklő kérdést föltett fiának, mint például: Milyen érzés a halál? Hová megyünk, miután elhagyjuk a testünket? Milyen helyre kerülnek a lelkek, és mit lehet ott csinálni? Milyen érzés, ha nincs testünk? Érzünk-e azért bármit is, valami testi érzékeléshez hasonló dolgot vagy érzelmeket? Hiányzik-e a testi létezés? Van-e valamiféle anyagi világon túli képessége a léleknek? Kicsoda vagy micsoda Isten? Kik vagy mik vagyunk mi, és miért születünk a földre?

A számtalan kérdésre adott számtalan válaszból blog született, s a blogból végül könyv lett.

Ez a könyv nem a szomorúságról szól, amelyet szerettünk elvesztése kétségkívül mindannyiunkból kivált – hanem a reményről. Annak az ígéretéről, hogy örökkévaló létezők vagyunk. Arról, hogy „elvesztett” szeretteink nem tűntek el végleg, s hogy kapcsolatunk velük megmaradhat, sőt, akár intenzívebb is lehet, mint életükben volt. Egyszerűen csak nincs testük, ami akár még boldogabbá is teheti őket, hiszen megszabadultak a mentális és fizikai betegségektől és szenvedéstől, a fájdalomtól és az öregkor terheitől.

A gyász természetesen mélységes és fájdalmas, húsunkig és csontunkig hatol, összetöri a szívünket. De a képzeletbeli köldökzsinór, amely gyermekünkhöz vagy szülőnkhöz köt, sosem szakad el, bármilyen hosszúra nyúlik is. Mindig kapcsolatban maradunk – és ebben vigaszra találhatunk.

„Dr. Elisa Medhus őszinte, mélyen megindító története arra készteti az olvasót, hogy megkérdőjelezze szeretetről, veszteségről és túlvilágról szóló meggyőződéseit.”
Eben Alexander, A mennyország létezik című könyv szerzője

„Amit Erik mond, az megrendítő, informatív és szórakoztató egyszerre. Biztosít minket mindarról, aminek biztos tudására mindig is vágytunk: hogy van élet a halál után, és hogy minden rendben lesz. Szavai segítik elménket a megértésben, és szívünket a gyógyulásban. Köszönjük, Erik.” 
Christine Elder, a Broken Blessings szerzője

Dr. Elisa Medhus több mint harminc éve dolgozik belgyógyászként. Több díjnyertes gyermeknevelési könyv szerzője (pl.: A jó szülő kézikönyve), és előadásokat, tanfolyamokat tart a nevelés témaköre iránt érdeklődőknek. Húszéves fia, Erik halálát követően kezdte el írni ChannelingErik.com nevű blogját, hogy feldolgozza gyászát. Ebből született meg nagysikerű könyve Fiam és a túlvilág címmel.

Forrás: a Tarandus kiadó sajtóanyaga

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -