Fülszöveg:
Értelmes fajok ezrei áhítoznak a galaxis magjától messze eső transzcendens zóna titkaira. A Straumli Birodalom lakói azonban kutakodásukkal olyan rosszindulatú inteligenciát szabadítanak el, amely mételyként terjedve sorra igázza le az útjába kerülő civilizációkat.
A veszedelmes hatalmat felébresztő straumer űrállomásról egyetlen hajó menekül csak el, ám a rajta utazó gyerekek egy idegen bolygón leszállva különös faj fogságába esnek, és kegyetlen hatalmi harc sűrűjébe keverednek. A megmentésükre induló Ravna Bergsndot útjára azonban a straumer állomás túlélői után kutató métely is felfigyel.
A bajba jutott hajón ugyanis lapul még valami, ami az egész galaxis megváltása lehet, és aminek megszerzéséért egész csillagrendszerek pusztulása sem lehet csekély ár...
A könyv a Gondolati zónák sorozat első része!
Ez volt az első űroperám (de nem az utolsó) szóval köszönöm a kiadónak az élményt! Ha már műfaj, akkor meg kell említeni, hogy a könyv maga science fiction, és a kalandregény kategória is simán ráhúzható.
Egy kicsit vegyesek még az érzéseim a könyvvel kapcsolatban, van egy nagy ellentmondás még bennem, de erről majd később írok. Ezek után megpróbálok kicsit összeszedettebb lenni.
Az első találkozás a borítóval történt, amikor molyon megláttam tudtam hogy nagyon szeretném elolvasni. Amúgy a borító kicsit olyan Mass Effect-es (2. rész), amikor Shephard sétál a Normadián és akkor őrjítő a játék hogy lassan kell menni... Na mindegy, szóval az arra a jelenetre hasonlít ugyanúgy megtépázott hajó...
Szóval a fülszöveg körülbelül összefoglalja a lényeget, van az emberiség (Straumli Birodalom) akiknek egy kis csoportja felébreszt egy Hatalmat amelyik leigázhatja az egész univerzumot is. Az Előszóban olvashatunk a Mételynek is nevezett hatalomról, egy kicsit beleláthatunk működésébe, pl. hogyan írja át az adatokat és mit is tervez igazából. Utána pedig 3 részre van osztva a regény és azokon belül fejezetek találhatók. A cím szerintem itt több elemre is utalhat, vagy a Mételyre vagy magára az ellenszerre. A történtek inkább az utóbbit támasztják alá, de az egész olvasás alatt inkább az elsőre tippeltem.
 |
| Ezt a képet találtam ami leginkább hasonlít rájuk: a tüskések olyan kutyaszerű lények, amelyek egy gondolaton illetve lelken osztoznak. |
A történet három szálon fut, az első Ravna Bergsndot szála, bár az övé egy kicsit később jött be. A másik két szál a ,,tüskések" világában játszódik.
A Métely elől egyetlen hajó tudott elmenekülni, rajta egy csoportnyi hibernált gyerekkel, két felnőttel és gyermekeikkel, Johannával és Jefrivel. Úgy gondolják biztonságos az a bolygó, ahol menedéket kerestek de nem volt az. Rajtuk ütött a tüskések egy része, akiket nyúzóistáknak neveznek. A világ másik részén (legalábbis az ismert felén) élnek Faragó hívei és a két tábor háborúban áll egymással (egyfajta középkori hidegháború), ám amikor az emberek megérkeznek, a tudás és a technológia iránti vágy (ami a hatalmat adja az egész ismert tüskés világ felett) mozdítja előre a cselekményt és lassan sodródunk egy valóságos harc felé.
Közben Ravna igyekszik megmenteni a gyermekek életét és lényegében egy versenyfutás az idővel jellegű kaland kezdődik a tüskések világáig.
Ezzel az egésszel nincs baj, de egy-egy ilyen résznél, mikor már kezdtem belemelegedni az adott nézőpontba, kiránt belőle és újat kapunk. Vagyis amikor például Ravnáról Faragóra vált és utána Nyúzóra vagy fordítva.
A fenti összefoglalót írva, rájöttem hogy a történet teljes egész legyen, nem elég az én beszámolóm, vagyis akár több óráig is mesélhetnék, akkor is eszembe jutna olyan mozzanat vagy történés amit fontosnak tartanék és ez annak a bizonyítéka hogy Vinge milyen remek és kidolgozott művet írt.
Akkor el is jutottunk a könyv legnagyobb erősségéhez, amit minden könyvnél alap dolognak veszek (mármint alap, hogy legyen) bár nem mindenki tud vele bánni: a világkidolgozáshoz. Mesteri. Az elején lévő, ott fellépő fejkapkodás oka a következő: az hogy az írónak nagyon nagy fantáziája volt, csak sajnos ebből nekem kevesebb jutott és így nem mindig tudtam követni. Jajj de büszke voltam mikor leesett hogyan néznek ki a falkák, komolyan én azt hittem hogy egy tüskés egyenlő egy egytestű, többfejű lénnyel. Lehet voltak kihagyások és nem tudom hányszor volt leírva addig is a falka szó (és hányszor került el a figyelmemet), de alapnak vettem az emberi kinézetet.
Akkor nemcsak ők az egyedüli faj az univerzumban (az embereken kívül), hanem ott vannak még a szkródutasok (növényszerű lények gurulós kocsin) és a pillangók (latartoztatok másnéven Halálaférgekre! lények) is többek között.
Emellett a világfelépítés mellett Vinge mesélő stílusa is segít hogy a könyvet ne nagyon lehessen hosszabb szünetekre lerakni. Olvasmányos, akár egy fizikai képlet levezetését is szívesen olvasnám tőle, azt is biztos el tudná magyarázni érdekesen.
Érdekes dolog: ahogy a középkor és a technológia találkozik. Vinge eljátszadozott a gondolattal: vajon milyen mértékű lenne a fejlődés, illetve hogyan dobná meg a technológia fejlődését egy használati útmutató a fejlettebb civilizációktól? Már a két tábor fejlődése is különbözik egymástól...
 |
| Bár nincs rajta az Sk II. (Ravna hajója) útja, így néz ki az univerzum Vinge értelmezésében: (felülről lefelé) A Gondolattalan Mélység A Lomha Zóna A Kívül Sajnos a Tejút lemaradt a képről. |
Tehát ez a három réteg van, a Lomha Zóna az a középkorias világ, amelyik nép vagyis inkább civilizáció innen kijut, a Kívülbe kerül. Ide igyekszik Ravna is, hogy megmentse a gyermekeket.
A fenti pozitívumok mellett meg kell említeni még a könyv érzelmekre hatását is, a Védelmi Szövetség hozzáállásától még mindig kinyílik a bicska a zsebemben, az egyes szereplők sorsát pedig megkönnyeztem (hosszú idő óta első ilyen regény, jé nem vagyok kőszívű!). Többet nem árulok el.
 |
| 2011-es borító |
Amilyen hosszú a regény, ugye olyan kidolgozott is. Viszont maradtak (még így is, hogy 800 oldal körüli a könyv) kérdések, kidolgozatlan részek is elég rendesen (ez a fentebb említett ellentmondás), például a tüskések számolási rendszere, engem komolyan érdekel hogy hogyan jött az ki. Mivel sorozat, ezért remélem ezekre is választ kapunk majd. Jogosnak érzem, hogy nem akarta jobban elnyújtani. Viszont néhány helyen érzek egy kis űrt, mintha azt is megírta volna, csak később törölték talán azért hogy már ne legyen hosszabb a regény?
A karakterek szempontjából egy elég színes kavalkádot kapunk, már ha csak a fajok számából indulunk ki.
Kedvenc szereplőm Kóbor volt. Ő az elején kapott egy kis reflektorfényt Írnokkal együtt. A Faragóházi tüskések közé tartozik inkább, de nevében is ott van hogy ő kóborol. Egy kicsit nekem Aragorn figurájára emlékeztetett a személyisége.
A másik kedvencem igazából Faragó volt, az ő személyiségét is kedveltem.
Viszont a többiek is egyediek, ott van például Acél, Nyúzó teremtménye, aki világuralmi tervekre tör; vagy maga Nyúzó a csonkaságával.
 |
| 1993-as borító |
A cselekményesség szempontjából akciódús volt, ezzel nincs probléma viszont nekem egy kicsit olyan érzés volt, hogy Ravna elég lassan akart elindulni a gyerekek felé. Az eleje kusza is, inkább a leírások dominálnak és csak a Jeladón bekövetkezett események után indul be igazán a cselekmény. Bár a leírások is érdekesek, egyáltalán nem szenvedős könyv.
A magyar kiadásnál most egy kicsit megdöbbentem: a Harmónia tartósabb volt. Szóval vigyázni kell a könyvre, egy helyen fogtam végig és sajnos az alján minimálisan feljött a fólia.
Lehet, hogy túl vastag a könyv (és azért tartani sem könnyű) és ki lehetett volna adni 600 oldalas könyvként is viszont nem tört ki a gerince, ami jó dolog. A borító nagyon szép és szebbek mint a külföldi borítók, amelyek közül most csak kettőt hoztam, a '93-as és a 2011-es borítót. A korábbi borító olyan tipikusan korhoz illő, már csak ezért sem tetszik, viszont a 2011-es sem tetszik, szóval maradok a magyar kiadású borítónál.
 |
| Az író |
A sorozat többi része, Az Ég Mélysége (1999-es) illetve Az Ég Gyermekei (2011-es) valószínűleg itthon is meg fog jelenni, bár azt nem tudom mikor (ez csak spekuláció). Link: http://www.goodreads.com/series/52585-zones-of-thought
Összesítés:
4.5/5 pont az eleje miatt, mert az elején kusza és nehezen értelmezhető egy-két dolog, amúgy jó könyv! Az biztos, hogy megvárom (ha megjelenik) a magyar verziót, mert az angolba beletörne a bicskám...
Kedvenc szereplő: inkább Kóbor
Nem kedvelt szereplő: a latartoztatok
Kedvenc rész: általában a tüskések világában játszódó jelenetek
Nem kedvelt rész: amikor nem értettem semmit
Eredeti megjelenés: 1992
Eredeti cím: A Fire Upon the Deep
Magyar megjelenés: 2012
Kiadja: Ad Astra kiadó
Fordította: Tamás Gábor
Oldalszám: 808 oldal
Ár: 3.999 Ft
Köszönöm, hogy elolvastad!
Képek forrása:
http://singularityweblog.zippykidcdn.com/wp-content/uploads/2011/12/vernor-vinge-1024x768.jpg
http://www.ravnaandtines.com/tinelogo.png
illetve Google képtalálatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése