Most kaptok egy csomó képet a könyvekről, mert nem akarok tanulni és hisztizek és minden bajom van, ja és a fél csapat megbukott a vizsgán... mi lesz így velem? Ideges vagyok, hadd beszéljek a könyvekről, ez mindig lenyugtat.
Lehet hogy ez egy kicsit soknak tűnik de én komolyan gyorsan olvasok. Vannak köztük recik, utazók, könyvtáriak, sajátok, mindenféle. Sőt még egy tiszteletpéldány is figyel a sorok közül. Na jó, ennyit nem hiszem hogy el fogok tudni olvasni de azért örülnék neki. A Pokoli szolgálatot már majdnem kivégeztem, ördögöm van ezzel a könyvvel.
Tényleg nincs kedvem most írni, imádom a listákat, szeretek sorba rendezni mindent főleg a könyveimet ezért itt álljon most ennek bizonyítéka és ennyi. Amúgy elkezdtem a regényem, a blog egy kitűnő lehetőség az írásmód csiszolgatására, szegényke amúgy már két éve készül a fejemben, szóban, mindenhogy. Most kitört és azt mondja: írj meg! Hát megírom.
Jönnek interjúk is, nagy nagy meglepetései a Könyvhétnek, az is meglepi lesz hogy kikkel csináltuk és miért. És csak vigyorogni tudok, imádtam minden egyes beszélgetést bár egy kissé félénk vagyok élőben, azért vagyok blogger, itt nagy a szám.
Készül még sok poszt is, utálom a vizsgaidőszakot. Lehet hogy úgy tűnik aktív voltam, de basszus ha nem lenne, még aktívabb lennék! Már csak egy év...
Könyvek: igen, félek hogy agyonnyomnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése