Fülszöveg:
Szigorú neveltetés, erős akarat, magány, tömérdek vallási kötelezettség, kőkemény napirend, túlhajszoltság, színjáték. E szavak nem holmi találomra odavetett jelzők: a XVIII. század egyik legjelentősebb, legvitatotabb, a magyar és egyetemes történelem kirívó alakjának, II. József császár életének kiragadott, s tán meghatározó jellemzői.
Ám ezennel nem egy hagyományos történelemkönyvet tartogat a kezében a kedves olvasó: nem csupán száraz adatok, események, tények és nevek gyűjteményét, hanem egy iróniával, humorral fűszerezett, mosolyra fakasztó anekdotikus történetekkel telített császárportrét modernkori köntösbe öltöztetve, melyben nem csupán a kalapos király gyermekkori csínytevéseit, de még hálószobatitkait is megismerhetik.
A partnerprogramot és a kölcsön könyvet köszönöm az Underground kiadónak!
Figyelem! A könyv és a bejegyzés csak annak spoileres aki nem jártas semennyire a történelem ezen részében!
Történelmünk jelentős fejezete a Habsburgok uralkodása, emlékszem majd leszakadt a kezem azokon a töriórákon amikor Mária Terézia illetve II. József rendeleteiről volt szó. Szerintem sokan tudjátok miről írok mert ismerős lehet az élmény. Ezzel együtt számomra egy kicsit hiánypótló volt ez a könyvecske mert eddig nem sok olyan könyvvel találkoztam ami II. József életéről szólt volna, az irodalomban húga, Marie Antoinette sokkal vonzóbb téma. Vagy csak nem találkoztam még túl sok Habsburgos könyvvel I guess.
Az alkotók a KREHistória néven megalakult történészhallgatók kis közössége, s első alkotásukat, mintegy kísérletüket igyekszenek a nagyközönség szeme elé tárni (forrás: facebook oldaluk). Amúgy ezt észre is vettem hogy a könyv maga alapos és igencsak pontos adatokkal dolgozik, rengeteg olyan információ visszaköszönt amit gimnáziumban tanultam. Viszont ebben rejlik szerintem a mű legnagyobb hátránya is, nézzük meg hogyan.
,,Európai szemmel: az út, amely ide vezetett logikus, viszont a következmények, ha nem is határozottan és minden tekintetben katasztrofálisak, de sorsdöntőnek bizonyultak. Virtute et Exemplo, azaz Erénnyel és Példával - vallotta hazánk egykori uralkodója, II. József, s szavait mi is mottóvá téve, hadd nyújtsunk egy kis betekintést a ,,rövid XVIII. század" főbb eseményeibe és legfőképpen a türelmetlen császár életébe. Természetesen minél több Példával és némi Erénnyel."
De mielőtt bármiféle negatív dolgot írnék a könyvről előtte azért a szokásos pontjaim jönnek. Az első találkozásunk azt hiszem molyon történt vagy facebookon a lényeg az hogy az illusztrátor Snyehola Anett - ismertebb nevén Ta-mia Sansa - alkotónő kirakott karcában láttam meg a borítót és a deviantartra mutató linket ahol a könyv illusztrációit lehet találni és egyből megtetszett plusz szeretem a történelmi könyveket is. Szerettem volna elolvasni ami hála a kiadónak össze is jött.
A cím utal II. József reformötleteire, korszakújító intézkedéseire és végül a háborúban való fiaskójára tehát a felsülésre, kudarcra amit a nagyravágyása okozott.
 |
| Könyvbemutató. |
Műfajilag történelmi antológia - inkább lehet ezt ráhúzni mint a regényt - és életrajz. Antológia mert több történész működött közre és életrajz mert mégiscsak a Kalapos királyunk életét mutatja be. Ifjúsági is, ez tényleg a fiatalabb, érettségi előtt korosztályt célozza meg szerintem.
Az Underground kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben, de persze ez egy magánkiadású könyv. Bolti ára: 3570 Ft (bookline). Kiadói ár: 2590 Ft.
,, A csatabárdot az 1788-as év elején ásták ki, amikor is József, jobb dolga nem lévén, épp Magyarországon kényeztette a magyar nemesség idegszálait."
A könyv tehát II. József életéről szól és több részre is lehet osztani. Nagyobb egységekben róluk van szó: gyerekkor, szerelmek, rendeletek, politika, harcászat, halál, utókor és értelmezése. A bibliográfia igen tekintélyes, látszik hogy az alkotók tényleg beletettek mindent amit csak tudtak és le a kalappal a brigád előtt ilyen téren.
 |
| Kedvenc illusztrációm, Pármai Izabella képe, amúgy az ő története volt a kedvenc a könyvben. |
A nagyok közül (szerintem ezek voltak az igazán hangsúlyos elemek) nekem a kedvenc a szerelmi téma volt, alapból is szeretem a történelmi személyek ilyen szempontú bemutatását és az ezen keresztül bemutatott korrajzot mert mi ez ha nem a kor erkölcsiségének megmutatása? Igen, érvelni lehet ez ellen de akkor is gondoljuk végig. A könyvben megláthatjuk a Pápa (VI. Pius) látogatásánál mi történt, ugyanúgy ahogy II. József és a szerelmei kapcsolatán keresztül a többi népek szokásait hogy mennyire voltak erényesek stb és ezen keresztül a vallásosságra mutat de elsősorban az egyént lehetne jellemezni (a kor mellett). Persze ez nem ad kielégítő képet de egy házidolgozat témája simán lehetne ezt is... Hősünknél - ahogy az alkotók is többször használják ezt a szót - itt nagyon nem szimpatikus a kép, hiszen Pármai Izabellát a halálba kergette szerelmével későbbi feleségét a nem tudom hirtelen kit (Jozefa) pedig az utálatával. Ez nem túl hízelgő emlék a császárra nézve... de akkor is ez volt a legérdekesebb rész a könyvben számomra.
A gyerekkor mellett. Hát nem haladok kronológia szerint, de sebaj, nézzük így a dolgot, rúgjuk fel a rendet ahogy II. József tette. Kb. akkora népszerűségnek örvendhetett az uralkodó amekkora a négyes metró kitalálóit övezheti manapság... Tehát fiatalkor: itt nagyon nagyon rossz képet kapunk róla, már megalapozza azt a negatív véleményt ami az olvasókban ki fog alakulni és a későbbiek során pedig elmélyül; makacs, akaratos, önfejű akit csak a hadászat érdekel és lázad az anyja és a konvencionális törvények ellen. Ez a rész nem nagyon tetszett, érdekes volt de nem lett a kedvencem mert oké hogy az írók pártatlanok ez nagyon érződik, viszont a gyűjtött információk alapján mégsem azok. Nem hiszem el hogy csak negatív kép létezik a szakirodalomban a császárról, de ha igen akkor a következő posztban bocsánatot kérek.
Ám a fenti sokkal élvezhetőbb volt számomra mint a következő nagy egység, a rendeletek leírása. Sajnos azt nagyon nem szerettem mert már tanultam róla. Alapból nem bírom az ilyeneket egy könyvben. Viszont életrajzban elengedhetetlen az ilyesmi leírása ezt aláírom... Még a humor sem enyhített rajta, ezt sajnos nagyon untam.
A másik ilyen a politika volt, én nem, ezt nem élveztem. Ezt már tanultam és sokkal jobban örültem volna olyan infóknak (ahogy az elején is volt) amiről még nem tudok. Itt sem enyhített rajta a humor, nagyon elkalandoztak a gondolataim olvasás közben.
A harcászat és az utána lévő részek jók voltak tényleg, de a közepén lévő egységek kizökkentettek és már nem jött vissza a lelkesedésem, pedig az elején azt mondtam: ,,Na! Ez jó lesz!" De sajnos csalódtam.
Valahogy úgy gondolom úgy lehetne ezt feloldani ha nem tematizálnának az írók. Mert egyrészt így darabos, másrészt viszont ha nem érdekel egy rész akkor így már meg is lőtték a figyelmem és onnantól kezdve az a rész elveszett, mert egy kis rész miatt az egység elveszett, az egység miatt a fejezet elveszett, a fejezet miatt a könyv elveszett, lám ennyit tesz egy icike picike szeg rész. Szóval szerintem ha legközelebb azt akarják hogy ne írjak ilyesmit akkor jobb lenne ha ömlesztve kapnánk a könyvet szóval egy fejezetben legyen benne hogy kit szeretett, milyen rendeletet hozott, himlő, stb. tehát legyen kronologikusan a történet! Nem véletlen hogy a regényírók nem ezt a fajta szerkesztési módszert választják ami ebben a műben van. És ha ezt kijavítják akkor nem lesz baj az ilyen szőrösszívű olvasóval mint én vagyok.
A sok egységen belül vannak az apró betűvel szedett információk, érdekességek na ezeket nagyon szerettem. Az ilyen ismeretterjesztő műveknél fontos, szinte kötelező elemek vannak. Pl. nézzük a Magánélet XY korában c. sorozatot, amit most olvasok az a Napkirályos verzió és nagyon szeretem. Miért? Mert a kort mutatja be amit nem lehet megtudni a történelemkönyvekből. Az apró dolgokat és itt a Császári ötletek... erősségének ezt tartom, ezt a sok kis apróságot amit élvezet volt olvasni. Ettől lesz több mint egy átlag életrajz bármi is és örülök hogy erre hangsúlyt fektettek. Amúgy az érdekesség, háttérinfók kis betűvel voltak szedve és így ránézve olyan érzésem volt mintha egy törikönyvet tartanék a kezemben.
Az illusztrációkért Sansa felelt, akitől az igazat megvallva láttam már jobbat is. Tetszettek, tetszettek de nem a megszokott rajzok ezek és ezt nagyon sajnálom. Vannak köztük poénosak is, mert tényleg néha mosolyogtam rajtuk például a következő képen is, de a legtöbben csak továbblapoztam. Viszont a borítót nagyon szeretem, le a kalappal előtte!
II. József alakja itt tényleg negatív pedig az alkotók pártatlanul írtak és ez itt szerintem baj. Számomra hiányzik a vélemény hogy az adott író mit gondolt a részekről. Oké ott a humor, de az nekem nem elég. A másik amit a végéig hiányoltam a konklúzió, az értékelés ami egy minimális szinten ott van a mű végén de ez sem elég. Vártam egy összehasonlítást, vagy elemzést vagy bármit pl. az életéről egy összegzést. Jól összeszedték az anyagot az alkotók de közben kifelejtették magukat belőle.
A könyv legnagyobb húzóágazata - hogy legyünk stílusosak - az a humora. Igazán poénos, kreatív és szellemes a könyvecske ami az elején igazán tetszett de a közepén a két számomra rettegett résznél nem működött ez sem sajna. Kicsit olyan érzésem volt mint egy újságcikknél, ilyen stílust ott a megszokott olvasni de tetszik a könnyedsége. A másik ami nagyon tetszik még hogy igazán értelmes utalásokkal van tele a könyv, ilyen például Petőfi és az Ószövetségre is találtam példákat. Persze napjaink életmódja is visszaköszön, nem sokan utalnak a Belga együttes Királyok a házban c. számára, bár az igaz ez a szám segített az évszámokban feleléseknél. ,,1 3 0 1 és András a pácban, nincs utód nincs több Árpád a házban." A Mária Teréziás részre is emlékszem, na ki tudja fejből még rajtam kívül?
,, Szegény Abdul-Hámid szultán háreméből kilépve valószínűleg igencsak szaporán kapkodhatott levegőért, amikor minden előzmény nélkül hű pasái tudatták vele: az orosz mackó mellett a Habsburgok címerén mosolygó héják is fészkelődnek."
A kötet szerkezete több nagy fejezetből áll, azon belül pedig több egységből. Itt kicsit túloztam fentebb az átírásnál, az idézetekkel ellátott nagyobb részeken belül címes egységek vannak, ezután nincsenek kisebb részek.
Mi az hogy Mária Terézia soha nem könyörgött a magyar rendeknek II. Józseffel a karjában?! És mi ez a történet?! Ünneprontók!
 |
| Könyvjelző :) |
Értékeljünk!
Az íróknak azt írnám hogy nem mondtam le róluk, tudom nem úgy tűnik de várok egy másik könyvet és az majd remélhetőleg vízválasztó lesz. Az alap stílus jó, olyannal rendelkezik a könyv amivel más regények, művek nem, ezért érdemes még tovább folytatni az írást és nem elcsüggedni a kritikától. Persze ha éppen vuduztok egy babán akkor más a helyzet de ezt sem szeretném. (Igazából fogalmam sincs hogy az alkotók fogják-e olvasni egyáltalán ezt az értékelést, na mindegy.)
3.5/5 Most sajnos ennyi jutott. Látom a tehetséget mert van, de szerintem egy másik szerkesztési mód jobb lenne. Az a baj hogy szerintem nincs olyan hogy könnyed életrajz, aki ilyet akar írni az inkább a regényhez fordul mint ehhez a műfajhoz.
Hasonló regénynek Ablonczy Balázs: Trianon-legendák c. könyvét és a Magánélet XY korában sorozatot ajánlom. Linkek:
Kinek ajánlom?
Mindenféleképpen annak aki érettségi előtt áll és fogalma sincs a korról. Plusz aki szereti a Habsburgokat, vannak olyan tények amik nem köszönnek vissza a regényekből.
Eredeti megjelenés: 2012
Eredeti cím: -
Magyar megjelenés: 2012
Kiadja: Underground kiadó
Fordította: -
Oldalszám: 252 oldal
Ár: 3570 Ft
Köszönöm, hogy elolvastad!
Források:
https://www.facebook.com/CsaszariOtletekKiralyiFiaskok?fref=ts
http://sansa-tamia.deviantart.com/gallery/38345728
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése