Laini Taylor: Vér és csillagfény napjai

---

Sorozat: Füst és csont leánya 2.

---

>> Katt a többiek posztjáért a linkre! <<
>> Posztok és egyéb nyalánkságok <<

Kapcsolódó bejegyzések: 

1. rész: Füst és csont leánya

    

---

Szerző: Laini Taylor
Sorozatcím (kiadói): -
Sorozatcím: Füst és csont leánya
Cím: Vér és csillagfény napjai
Eredeti cím: Days of Blood and Starlight
Eredeti megjelenés: 2012
Kategória: fantasy, YA
Fordító: Gálvölgyi Judit
Oldalszám: 316 oldal
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenés: 2014
Ár: 3.490 Ft

Fülszöveg:

A Füst és csont leánya című kötet izgalmas folytatásában a kék hajú Karou a családja pusztulása után, a földig rombolt otthona romjai között találkozik az egyetlen, életben maradt kimérával, a Fehér Farkassal. A férfi meggyőzi, hogy át kell venniük elődeik szerepét, és tovább kell küzdeniük az angyalokkal szemben a kimérák szabadságáért. Karou vállalja a népéért folytatott heroikus és fájdalmas harcot, így ismét kénytelen a szerelem és a bosszú között választani. Szerelme, Akiva eközben a reménytelenséggel és a lelkiismeret-furdalással vívja csatáját…

„A vérfürdők örvényében megtorlás megtorlást követett, örökké.”

---

A regény az alábbi címkékhez tartozik:

// Kossuth kiadó // Laini Taylor // 2014-es megjelenés // fantasy // urban fantasy // YA // nyári // ifjúsági // Borítómánia // borító // Füst és csont leánya //

---

A mostani projekthét, a Mitikus lények hetének végén egy értékeléssel érkezem, hogy egy kicsit foglalkozhassunk az angyalokkal és a kimérákkal többek között, úgyhogy örömmel vetettem bele magam a Füst és csont leánya sorozat második részének olvasásába és vajon tetszett?

A Vér és csillagfény napjai értékeléséből kiderül:

Régen kaptam ezt a könyvet ajándékba, azóta ott porosodott a polcon és vártam az alkalmat arra, hogy előkaphassam, hiszen annyira tetszett az első rész, hogy még a lezárás közelébe sem akartam kerülni... hát most sajnos ott vagyok.

A Füst és csont leánya egy tündérmese érzését keltette a maga véres részleteivel és megvolt a saját bája és ezért, amikor úgy döntöttem, hogy felrakom a második részt az idei Csökkentős listámra és utána pedig azt, hogy elolvasom a projekthét keretén belül, nem vártam semmit a másodiktól. Illetve egyvalamit igen: azt, hogy nem fogok érteni sokat, mert régen olvastam az elsőt (ehhez képest egész jól tudtam tartani a tempót, nem panaszkodhatom), és kicsit tartottam tőle, hogy nem fog tetszeni. Tévedtem. Szerencsére.

,,Egyszer volt, hol nem volt, egyszer egy angyal meg egy ördög egymásba szeretett, és olyan életet mertek elképzelni, amelyben nincs tömegmészárlás, nincsenek felszakított torkok, sem hullákból rakott máglyák.''

Minden tettnek megvan a maga következménye és ezt nem is tudhatná más jobban, mint Akiva és Karou, akik külön utakra kényszerültek Akiva korábbi tettei miatt. Az angyalok császára folytatja az általa csak állatoknak tartott lények irtását, amíg egy napon váratlan dolog történik: angyalok megcsonkított hulláit találják meg és úgy néz ki a háborúnak korántsincs vége, legalábbis addig nem, amíg a kimérák Reménye meg nem hal...

Hangulatkép
Forrás

Nem lesz ez egy hosszú élménybeszámoló, meg is indokolom gyorsan miért:
- mert tetszett a regény, úgyhogy most nincs mit szidni és
- második rész lévén nem igazán szeretnék a cselekményről bővebben értekezni, mint amennyit az érthetőség megkíván.

Úgyhogy térjünk rá a tárgyra rögtön:

Az elsőhöz képest kicsit más irányba haladt a sztori és szerencsére az izgalmas felé, hiszen háború van és ehhez mérten sötétebb a Vér és csillagfény napjai, mint a Füst volt, pedig azért abban szintén akadt jópár hasonló vonás... szóval a kettes felnőttesebb vonala nagyon megfogott.

Sokáig azt hittem, hogy nem igazán fogok tudni egy sornál többet megosztani a műről, pedig most úgy néz ki mégis. Az elején ugye nem tudtam pár dologgal mit kezdeni, ilyen például kettejük külön-külön eseményekhez kötődő szála, aztán ahogy egyre haladtam a történettel, egyre jobban kinyílt az egész, egyre inkább belerázódtam és láttam a teljes egészet, na meg sikerült tanulságot levonnom és következtetni és mielőtt leszögeznénk, hogy ez olyan nagy dolog lenne, nem minden könyv éri el ezt a szintet, de továbbmegyek, a második mű nemcsak ezt a mércét ütötte nagyon szépen.

De akkor még milyen szintet?

Kicsit kitérek, de muszáj megemlítenem a zseniális Undertale játékot, amiről már regéltem és akkor volt egy kijelentésem, hogy annak a történetét egyik regény sem tudja felülmúlni az interaktivitása és a felvetett kérdései miatt. Az a reménnyel foglalkozott, na meg a döntések következményével és itt kapcsolódunk vissza a most tárgyalt kötethez, mert a Vér és csillagfény napjai központi témája ez a kettő fentebb említett, hiszen iszonyúan szenvedteti a szereplőit a korábbi döntések miatt és mellette még ott szerepel a remény kérdése. Úgyhogy erős a könyv, eddig ez a mű idézi legjobban az Undertale-t, fogalmazzunk úgy, hogy hasonló agyagból gyúrták a kettőt, de sajnos az interaktivitást, azt a vonást, hogy részese legyek a döntéseimmel a cselekménynek, azt nem tudta adni értelemszerűen, viszont a regények palettáján nagyon erős és sok manapság népszerű kötet elbújhatna mögötte (Papírizé) és ezt kaszálták el... nincs igazság.

Forrás

A karakterek a szívem csücskei lettek, már akit úgy teremtett meg az alkotó, hogy ne kelljen utálni... és egyszerűen, ha lenne díjátadó, hozzávágnám a Legjobb mellékszereplők díjat, mert abban nagyot alkot a szerző, Zuze és Mik (Karou barátai) párosa élettel teli és vicces, Liraz és Hazael (Akiva testvérei) pedig komolyan veendő szeráf katonák, nagyszerű testvérek és bajtársak, nagyon szerettem őket egytől egyig, Kénkő miatt pedig még mindig fáj a szívem.
Akad itt egy-két másféle mellékszereplő is, akikre érdemes figyelni és akik nem lapkitöltésnek vannak, hanem célzottan azért, hogy mélyítsék a világot és ezt teszi a két főszereplő mellettük, hiszen általuk mutatódik be jobban a szeráfok és a kimérák helyzete igazán. Akiva szerintem útjának azon részéhez ért, ahol már nem fog többet változni, bár azért kérdések még akadnak egy-két dologról... Ami a leginkább megfogott vele kapcsolatban az az a folyamat, hogyan lehet megváltoztatni egy egész társadalmat (ez természetesen nem spoiler, itt az alapelvre gondolok), viszont Karou a második kötet folyamán sokat változott és ő még elég nyitott könyv, szerintem formálódik majd a szemlélete és viselkedése a későbbiek folyamán, mindenesetre mindketten szerethetőek és jó volt a szemszögüket olvasni. A mágiás részeket meg még mindig imádom, többet, még többet belőle!

A sok aspektus mellett, amit megmutat a könyv, talán egy kicsit hiányoltam azokét a katonáékét mindkét oldalról, akik gyilkolni akarnak. Nem tudom miért szeretném, de hát már sötét ez a rész, akkor lehetne még sötétebb, hiszen már így is megkapjuk a háború különféle szerepeit és építőköveit: ártatlan civilek, háborús okok, árulók, stratégák, akik generálják a konfliktusokat többek között, de főleg azt a jellemzőt, hogy a háború mennyire értelmetlen.

Tehát ebben a részben is találtam tanulságot bőven és meglepő, hogy mennyire szeretem ezt a sorozatot, na meg ezt a világot és azt, hogy a szerző ilyen komorrá tudta tenni a második részt és hogy ez nekem nagyon bejött (miért szeretem a komorságot?). Úgyhogy száz szónak is egy a vége: örülök, hogy olvastam és a VCs-ből már csak 11 kötet van hátra... idén meglesz!

Forrás

Nagyon jó olvasmányélmény volt a Vér és csillagfény napjai, a szereplők fontos dolgot tanítanak meg a reményről, arról, hogyan lehet megváltoztatni a világot egy embernek valakinek (illetve végre valaki aki meg is mutatja hogyan kellene ezt csinálni, nem csak regél arról, hogy kéne) és emellett a cselekmény szintén rendben volt, olvasmányos regény, méltó második rész, valaki vágja hozzám a harmadikat magyarul, mert morcos leszek, köszönöm.

Hogy a viharba ne ajánlanám ezek után!

Ítéletem:

Nagyon tetszett

5 / 5 pont

Erősségek:

- minden

Gyengeségek:

- kusza időnként
- szereti húzni az időt és az információelhallgatás is befigyel, de nem annyira idegesítően, hogy számottevő legyen

Kedvenc szereplő:

Hazael

Évszak:

- nyári, talán a szeráfok szárnya miatt, amik forróságot okoznak

Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:

(-15% a webshopból.)

A mű a Kossuth Kiadó jóvoltából látott napvilágot 2014-ben, a Füst és csont leánya sorozat második részeként.

Témához illő Undertale, vigyázat spoileres a játékra:

A szerző további, magyarul megjelent kötetei:

Molyos link

(angol)


(cseh, dán, francia, héber)

(indonéz, kínai, koreai, lengyel)


(német, olasz, olasz, portugál)


(szerb, szlovák, szlovén, thai)

Szerintem a héber és a koreai borítók a legjobbak, a kérdés az, hogy melyek illenek a leginkább a regényhez... itt most egyik sem igazán.

Köszönöm, hogy elolvastad!