A művészet nyelve: Szabados Ágnes: Van időm olvasni

Nem sorozatrész.

A bejegyzés képeinek forrása: saját képek, a fenti alapjáé pedig itt található.

Ha tetszenek a fejlécképeim, nézz szét Vickynél.

Az alábbi projekthéten veszek részt az értékeléssel:

(Katt a képre a projektünk többi bejegyzéséért!)

>> Katt a többiek posztjáért a linkre! <<

>> Posztok és egyéb nyalánkságok <<

Szerző: Szabados Ágnes
Sorozatcím (kiadói): -

Sorozatcím: -

Cím: Van időm olvasni - Olvasónapló
Eredeti cím: -
Eredeti megjelenés: -
Kategória: olvasónapló
Fordító: -
Oldalszám: 192 oldal
Kiadó: Libri
Megjelenés: 2018
Ár: 3.699 Ft

Fülszöveg:

Nincs időm olvasni! Annyiszor hallottam ezt a panaszt, hogy 2017 januárjában létrehoztam egy kihívást az online térben azért, hogy a közösség erejével visszacsempésszem a mindennapokba az olvasást.
A Nincs időm olvasni kihívásból lassan egy tízezer fős, aktív közösség alakult ki, amelynek tagjait a könyvek szeretete köti össze. Van időnk olvasni, sőt, van időnk arra is, hogy az olvasmányainkat még emlékezetesebbé tegyük – erre szolgál ez az olvasónapló, amelyben értékelheted az olvasott köteteket, lejegyezheted kedvenc idézeteidet, izgalmas könyves bakancslistákat teljesíthetsz, miközben számtalan inspiráló gondolatot is találsz az olvasásról.

Barátsággal,
SZABADOS ÁGNES

„A kezedben lévő olvasónaplót azért hoztuk létre, mert hisszük, hogy egy vérbeli könyvmoly életében és mindennapjaiban olyan fontos szerepet játszanak az olvasmányai, hogy szívesen gyűjti össze a velük kapcsolatos gondolatait, érzéseit egy különleges kötetben.”

A regény az alábbi címkékhez tartozik:

// Libri Kiadó // Szabados Ágnes // 2018-as megjelenés // olvasónapló

// nyári // őszi // téli // tavaszi // 5 pont // Prológus //

Nagy napló- és noteszgyűjtő vagyok, ezért amikor megláttam az Olvasónaplót (az egyszerűség kedvéért már csak így hivatkoznék a tárgyalt műre), tudtam hogy kell nekem. Szabados Ági csoportját szintén ismerem, jól benne is vagyok és figyelem az ajánlásokat, ez pedig még egy ok arra, hogy megismerjem az általa írt kötetecskét, amit megtettem és mivel csak ajánlani tudom, ezért gondoltam, hogy jó ötlet bemutatni a Prológusos Könyvhétre hangolódva projekten, vagyis hadd segítsek bővíteni ~~aranyos segítőtársammal, a vidrámmal~~ a Könyvhetes kívánságlistád!

„Számomra az olvasás olyan, mint másnak az evés. Létfunkció. Az olvasás népszerűsítése pedig a szívügyem.”

Íme a Van időm olvasni - Olvasónapló értékelése:

Kezembe véve az Olvasónaplót, kigyönyörködtem magam benne - na jó nem kicsit - nagyon tetszik a kivitelezése, a kiadó kitett magáért ezzel a művel. Keménykötésű, a borító egyszerű, de ízléses és jó a színösszeállítása - pont ezt a színpárost használtam az egyik htmles beadandómhoz, úgyhogy mondhatom, hogy az Adobe Color által támogatott a design - és belelapozva sem írhatok rosszabbakat. A kérdés adott lehetne, hogy sosem szoktam ennyit foglalkozni a kötetek kinézetével, akkor mégis most miért, de ennél az egynél kötelező: a vonzereje a megvalósítása, egyszerűen muszáj jól kinéznie és ha naplót szerzek be ez egy fontos szempont nálam. A könyvhöz tartozik még egy haskötő, amit sajnos összegyűrtem, persze nem szándékosan, de az a jó, hogy egyébként illik hozzá és szerintem, ha ez a szalag nyomtatva kerül a fedélre, sokkal jobb lehetett volna, de hát ne legyünk telhetetlenek, szép a haskötő nélkül is.

A könyvet kinyitva ugyanez a színvilág fogad, kezdve a szerző üzenetével, fontosabb adatokkal (nem ebben a sorrendben) és pár lapozás után eljutunk a lényegi részig, méghozzá a könyvadatlapokig, amiket feltölthetünk mindenféle adattal, véleménnyel, kedvenc idézettel, csillagozással és még be is pipálhatjuk ha az adott kötet újraolvasásra érdemes, ezeket pedig jól választott idézetek szakítják meg. Na itt akad egy-két érdekes meglátásom, mert nem rendeltetésszerűen használom ezt a részt. Ugye rengeteget olvasok - hm, na jó, amennyit az időm enged - és nem mindig ábécé rendben, az Olvasónaplót pedig együtt vezetem a blogommal, tehát többnyire az a regény kap oldalt, amelyikről tervezek hosszabban áradozni és alulra felírom ha egy-egy posztban már lelkendeztem / szigorúan leírtam a véleményem. Na de száz szónak is egy a vége, a lényeg az, hogy nem feltétlen tartom jó ötletnek az ábécé rendet, de ez nem hiba, egyáltalán nem rossz ez, csak szerintem többen szerzik be a művet olyanok, akik ipari mennyiségben olvasnak és kerülnek egyik világból a másikba, mint azok, akik nem, nekik meg mindegy, hogy az olvasnivalójuk címe a-val, vagy b-vel kezdődik... úgyhogy úgy fogják vezetni a saját példányukat ahogy én - és ahogy láttam több blogger - nem figyelve a betűrendezést, ergo nekünk felesleges, többnyire, természetesen ez nem mindenkire igaz. Plusz egyéb probléma is lehet azzal, ha valaki például csak k betűs köteteket kap elő, akkor felgyűlhet az adott betűnél az olvasnivaló, de a jó, hogy emellé egy-két kihívás simán belefér, ha valaki szeret betűrendben haladni a várólistájával. Mindenesetre a kinézete ennek is szép, meg kitaláltam, ha egyezik az adott címmel az éppen aktuális helyre írt regényével, akkor kidekorálom azt az oldalsó részt valahogyan - még nem történt ilyen eddig, úgyhogy megmutatni sem tudom ezt.

Nagyon jó, hogy sok adatlapot lehet feltölteni, biztos vagyok benne, hogy évekig elszórakozom még a naplóval (főleg a mostani olvasási sebességemmel és az egyetemi beadandók növekvő tendenciát mutató számával) és az idézetek nagyon jók közöttük, tetszik benne, hogy olyan BuJo-szerű. Talán a véleményem rész kicsit hosszú, de ebben sem találok hibát, mert nem a napló tehet arról, hogy a Bronzvároshoz csak annyit tudtam írni, hogy Imádtam.
Mindig nagy lelkesedéssel töltöm ki az Ez a könyv így talált rám és a Legfontosabb, amit a könyvtől kaptam részeket és néha megizzaszt a Kedvenc idézetem és az Újraolvasandó rész. Az előbbi, mert néha olyan sok, hogy fogalmam sincs vagy éppen a másik véglet, nincs semmi, amit ki tudnék emelni, utóbbi pedig, mert azt az idő dönti el nálam, de egy tuti: a Bronzváros és az Ezer éjszaka pipát kapott tőlem. Lelkes vagyok, ezt váltja ki belőlem ez a naplót és jó érzés töltögetni és ránézni a már teleírt oldalakra, visszaolvasva pedig szórakoztató mennyire máshogy láttam anno és hogyan változtatja meg az idő az emlékeket. Természetesen ez az utóbbi nagy távolságok után számottevő, de azért én már pár hét után is képes vagyok ilyen produkciókra ~~néha örülök, ha emlékszem a főszereplő nevére~~.

Elérve a Z, Zs betűig, új lehetőségek nyílnak meg a használók előtt, úgymint Kedvenc idézeteim, amelyet sajnos még nem használtam, lusta vagyok hozzá, de egyszer összeszedem őket, becsszó! Kedvencem az Olvasásmérő, amelyet szintén nem vezetek, mert mindig elfelejtem jelölni naponta, annyi mindenre kell figyelni, úgymint határidők, beadandók, projekt egyetemre (EFOP), stb, stb és ezért nagyjából üresen maradt nálam. Nyáron tuti lelkesebben vezetem majd és remélem egyszer összeér a dolog, de egy biztos, ez a kedvenc részem a naplóból.
A következőnél, a Könyves kívánságlistámban egy negatívot fel tudok hozni, ami egy kicsit a használt színek rovására írható, mégpedig az, hogy a kék háttérre írt elemek nem látszódnak, főleg ha tollal ír rá a használójuk. A kívánságlistámon főleg a Könyvhétre megjelenő kötetek szerepelnek és ahogy lentebb is látható, a Hamis emlékek (harmadik pont) nem igazán látszódik, viszont megértem, hogy miért nem cserélték le a kéket - nehéz döntés lehetett áldozni az egységesség és a szisztematikusság oltárán (mindenféle cinizmus nélkül írva). A Könyves várólistámra pedig a VCs idei kötetei kerültek, ez viszont teljesen fehér rész - azért csak érezték az előző kategória problémáját, nem is tudom, melyik a jobb. Talán a színes? Mindenesetre itt már elrontottam a szimmetriát, egy lapon csak tíz gerinc van, az A listám pedig 12 címes.
Külön tetszenek az évszakos bakancslisták, megpróbálom őket teljesíteni, de nem biztos, hogy menni fog, ez a papírforma alapján olvasás nem az én asztalom és Szabados Ágnes adott egy kis extra élményt a kihívásokat kedvelőknek: itt szerepelnek a csoportban már megjelent havi témák kitölthető részekként. A maradék két egységet még nem igazán vettem szemügyre, az Ajánlom a könyvem!-et hamarosan elkezdem, viszont a Könyves naptár sajnos nekem kiesik és majd mást fogok vezetni itt, mivel évente maximum egy eseményre megyek vagy a Könyvhétre vagy a Fesztre és helyettük kitalálok valami más határidős beírnivalót - van dögivel mivel helyettesíteni az eredetit.

Úgyhogy nagyon imádom a napló BuJo-szerűségét, az olvasónapló formájának kombinálását a kihívásokkal és az egész hangulatos kivitelezést, mindent benne. Egyúttal örülök, hogy elkészült a könyvecske, hogy nekünk, olvasóknak, is lett egy ilyen nyomtatott "vezetőnk" és hogy eljutott hozzám. Nagyon szórakoztató a kitöltése, erősen ajánlom beszerzésre és a héten itt a Könyvhét, biztos vagyok benne, hogy a Libri kiadó kedvezményesen vágja majd az emberekhez - biztosat mondjuk nem tudok, de szerintem így lesz.

Úgyhogy remélem, segíthettem bővíteni a kívánságlistád ezzel a kötettel!