Elöljáróban annyit, hogy ez a könyv egy tömény adrenalinlöket, már az első lapoktól kezdve pörög a cselekmény, szóval könnyen ki lehet olvasni. Emellett pedig Dan Brown fanoknak kötelező!

Fülszöveg:

Vajon többé válik-e az ember a korlátlan testmódosításoktól? Megéri lecserélni szerveinket emberfeletti képességeket biztosító bioaugmentációkra?

,,Jó vagyok a szakmában. Az implantátumok lehetővé teszik, hogy még jobb legyek."

Műfajilag a cyberpunk, az akcióregény és a sci-fi hármasába tartozik, ami a borítón is fent van, ennek kifejezetten örülök. Igazából még most ismerkedem a sci-fi műfajokkal és nagy segítség, ha egy kiadó így segíti az olvasóit amit köszönök itt (is). A sci-fi és a cyberpunk elemeket nem kell magyarázni, a jövőben játszódik és eléggé transzhumán jellegű. Az akció elemek szép számmal vannak, mint fentebb írtam hasonlít Dan Brown műveire a történet (ott is volt akció, de orrvérzésig) és tényleg letehetetlen. (Az volt a gáz, amikor éppen élet-halál harc ment és be kellett fejeznem az olvasást mert jött a tanár... 3 órás előadás volt! Utána pedig 5 perc volt a szünetből a következő óráig... szóval rossz volt abbahagyni.)

Ha már szóba került Dan Brown, akkor leírom miben is hasonlít a regényeire az éppen tárgyalt mű.

(Jelöld ki, hogy tudd olvasni!)

1. Illuminátusok, már megint. 

2. Akció, akció, akció.

3. Összeesküvés elméletek.

4. A pár ,,romantikája", még jó hogy ez itt nem lett erőltetve.

Miért jobb mint Dan Brown? 

Mert már DB nem tud újat írni, már sajnos olyan átlátszóak a történetei, mint egy kupír papír. Ezzel szemben James Swallow képes volt meglepni. Azt nem árulom el hogyan, tessék elolvasni a könyvet! A vége nem kiszámítható, meglepetést fog okozni.

A könyv a fentiek mellett még játékfeldolgozás is, a Deus Ex: Human Revolution című játékot dolgozza fel, egy, a könyvben kétszer megjelenő karakter, Adam Jensen szemszögéből. Lényegében a könyv a játék előzménye is.

A cím a Deus Ex, a wikipédia szerint a híres eposzi kellék, tehát a Deus ex machina rövidítése és ennek inkább a játékban van jelentősége (elvileg). Viszont az augmentáció felveti azt a kérdést, hogy játszhat-e istent az ember és erre komoly konfliktusok épülnek a regényben is. Erre asszociálok a Deus-szal kapcsolatban.

Az alcím, az Ikarosz-hatás viszont gyönyörűen le van írva a regényben, ezért inkább idézek:

,,- Mondom másképp... hallott valaha az Ikarosz-hatásról?

...

- Ismeri Ikarosz történetét? A fickó az apjával együtt gyártott egy szárnyat, aztán nagy merészen túl magasra repült, túl közel a naphoz, aztán meghalt. Ugyanerről van szó itt is. Ez egy olyan szociológiai dolog, érti? Egy normatív folyamat, amelyet tudat alatt hozott létre a társadalom annak az érdekében, hogy fenntartsa a status quo állapotát, a saját stabilitását. Ha fennáll a veszély, hogy valaki olyasmit tesz, ami felborítja az egyensúlyt, mint például ez a túl magasra repülés... Akkor életbe lép az Ikarosz-hatás. A társadalom reagál, lenyesi a szárnyaikat. Visszatér a stabilitás."

Az alap történet a fenti fülszövegben tökéletesen összefoglalja a lényeget, két szereplő szemszöge dominál: Annáé és Bené. Anna a titkosszolgálatnál dolgozott, csak felfüggesztették, míg Ben kommandós volt. Mindketten hatalmas veszteségek árán jutottak el addig a pontig, amikor úgy döntöttek a világot meg kell menteni az Ikarosz-hatástól.

A háttér szempontjából azt mondom, hogy látszik, hogy egy játékra épül, nem érzem ezt az augmentációs technikát annyira kidolgozottnak, mert az író inkább bemutatja a dolgokat és nem magyaráz. Pedig itt nagyon szívesen vettem volna a bővebb kifejtést is, nagyon hiányolom a leíró részeket. A bemutatást úgy kell elképzelni, hogy megmutatja ezek működését. Inkább az akcióra állt rá és nagyon eltolódott a mérleg ebbe az irányba.

A cselekményességgel nincs probléma, az elejétől a végéig pörgés az egész regény, lehet ez ébresztett fel reggel mert egyáltalán nem aludtam az órán, szóval ajánlom a kávé helyett is!

Az egyetlen elem ami nem tetszett, az a karakterek közül Anna volt. Szerintem hisztis... és úgy otthagyja az út szélén, a rabszállító kocsi mellett azt aki megmentette, hogy csak néztem. Ez nagyon átlátszó ürügy volt arra, hogy Anna egyedül maradjon az ilyen dolgokat finomabban kell megoldani.

Ahogy fentebb írtam, inkább bemutat mint magyaráz és ezért is van annyiszor szereplőváltás, hogy értsük a másik oldal miért mozdul, hogyan működik a Vágóhíd és ilyen dolgokat is. Amúgy a két főszereplő Anna és Ben, az ő szemszögük van elöl a legtöbbször. Viszont néha bepillanthatunk például Namir fejébe is.

A regény annyira pörgős, hogy nem jut idő elgondolkodni a könyv üzenetén, tehát, hogy most az augmentáció jó-e, mennyire marad tőle ember valaki és mennyire nem. És kinek milyen érdeke érvényesül és hogyan? Észrevétlenül meddig lehet befolyásolni az embereket? Érdekes gondolatok cseppennek ide-oda, de hol vannak az írói fejtegetések? Hiányolom őket!

,,Gyorsabb reflexek, gyorsabb gondolkodás. De hol lesz ennek vége? Ha az ember képes megváltoztatni a saját fejlődésének menetét, hová vezet mindez?"

A gyors akcióhoz hozzátartozik az igazán gördülékeny stílus, nem kavarja meg a fejünket felesleges biológiával illetve etikai kérdésekkel, amit még mindig hiányolok.

Sehol nem látom, hogy ez egy sorozat darabja lenne, de én azt mondom, hogy ez az. Olyan típusú függővéget hagyott, ami alapján szerintem lesz folytatás. Reménykedem, hogy az író is így gondolja.

James Swallow több könyvet is írt, sok rövidebb történettel büszkélkedhet, illetve a Star Trek sorozatával, a Pillangó-hatással, a Ki vagy doki? c. művével többek között, illetve ismertebb még a Csillagkapu is. Ezek szintén feldolgozások, novelization az angol nevük.

A kiadás igazán igényes, csak puha és nagyon kell vigyázni, hogy a szélei ne gyűrődjenek. A fejezetszámoknál minimális díszítés van, fogásilag tökéletes.

Összesítés:

4.5/5 pont a hiányom miatt. Több leírást kérek legközelebb!

Köszönöm, hogy elolvastad! 

Képek forrása: google képtalálatok