Fülszöveg:

Tayla, a fiatal őrző élete nem áll másból, mint gyilkolásból. A lány feladata, hogy az emberekre támadó démonoktól megtisztítsa New Yorkot, lehetőleg nyom és nagyobb zűr nélkül. Csakhogy Tayla az utóbbi időben nincs jól: furcsa emlékezetkieséses időszakai vannak, és egy vadászat alkalmával lebénul a jobb oldala. A harcban meghal a társa és legjobb barátnője, Tayla pedig egy különös helyre kerül: egy kórházba, amelynek fekete falait mágikus írásjelek borítják. 

Kezelőorvosa, a jóképű Eidolon az első pillanattól kezdve Tayla különös, erotikus álmainak főszereplőjévé válik, miközben a démon férfinak sem közömbös a lány. 

Eidolon fajtája a nők szexuális kihasználásának él, mégis Tayla kedvéért hajlandó lenne alávetnie magát a véres és mindkét fél számára életveszélyes párválasztási szertartásnak – még akkor is, ha minden észérv ennek ellentmond… 

Vajon Tayla választ kap-e a múlt kérdéseire? Akarja-e, hogy válaszokat kapjon a férfitól? És mi lesz, ha a jövője olyan fordulatokat tartogat, amelyeket a legvadabb álmaiban sem gondolt volna?

Figyelem! A kötet a Daemonica sorozat első része!

Én azt hittem, hogy ez a regény max csillagszámot fog kapni, mert egy nap alatt végigolvastam, szinte alig tudtam letenni, annyira tetszett az alapja és a kidolgozása is, viszont hatalmas problémáim vannak egyes elemekkel és ezért sajnos kevesebbet fog kapni.

Igazából, ami megmaradt fő érzésként az a harag a hősnő iránt, ritkán utálok valakit ennyire, mint őt... ilyen bevezetés mellett nézzük meg, hogyan viszonyul a piac a démonos könyvekhez.

Igazából olyan üres a fejem egy démonos könyv sem jutott eszembe, amikor az incubus szóra néztem (a címkék között), hirtelen megvilágosodtam: itt az Agave Könyvek egyik regénye, A szukkubusz dala. Ezzel együtt a Kísértés Rt-ben is előfordulnak, sőt csak a démon szóra a moly 331 könyvet dob ki (címke szinten). Ez is azt mutatja, hogy a téma igen érdekes, sokan nyúlnak hozzá szakkönyvek, regények, novellák, stb-k formájában. Ez is egy olyan dolog, ami a Bibliához kötődik, ugye ők elvileg a Sátán szolgái és mint olyan, nem lehet róluk megfeledkezni, egy alap bibliai elemeket felhasználó könyvben ott kell lenniük, viszont ennek ki tudna ellenállni? Olyan egyszerű pár démont dobni a közösbe és már kész is az instant gonosz. Érdekes, hogy a kereszténység előtti időkben minden szellemet démonnak tekintettek, tehát nemcsak a rosszakat, hanem a jókat is és imádták őket... na de eltértem a tárgytól, kétségtelenül vonzó a téma és nagyon sikeres.

Magyarországon több démonos könyv jelent meg, például a mostani alkotás is ilyen, a Csábítás.

A történet szerint Tayla, az Aegis démonvadásza megsérül egy harcban és a jószívűnek mondható Skulla miatt bekerül egy kórházba, ahol mindenféle démont - persze aki megfelel a szabálynak - ápolnak. Eidolon, a főorvos, felfedez egy titkot a lányban, ami végül megváltoztatja annak életét. Testvére rossz tréfájának köszönhetően pedig az első negyven oldalon belül letépik egymásról a ruhát és erotikus jelenetek következnek.

Az első találkozás a molyon történt, néztem a kiadó frisseit és akkor raktam várólistára, sokan írták, hogy ez egy jó könyv és kíváncsi voltam, hogy milyen lehet. A borító is tetszett így hozzájárult ahhoz hogy én ezt a könyvet olvasni akarjam.

Műfajilag urban fantasy, erotikus szórakoztató irodalom, egy könnyed paranormális románc.

Azt vettem észre, hogy a könyv hasonlít a Mágikus találkozás című könyvre abból a szempontból, hogy a második rész már más szereplőre helyezi a hangsúlyt. Igazából ezzel a formával Diana Wynne Jones Palota sorozatánál találkoztam először és már akkor is furcsának, idegennek találtam, nem vagyok én ezzel kibékülve. A következő rész már nem Eidolon szemszögéből fog játszódni, hanem a testvérére, Shade-re, koncentrál majd és ez furcsának hat bár lehet, hogy jobban fog járni vele mindenki és ezt komolyan így gondolom.

Ennek a könyvnek az erőssége és egyúttal gyengesége a lehetőségekben rejlik, amit a démoni vonal nyújt és úgy érzem ezt ki lett használva... részben. Szerintem az írónő nem tudta kezelni ezt a sok démont és így egy nagyon hiányos képet kapunk az egészről és ez nem jó így, hiányolom, hogy még több démont megismerjek; viszont a kapott kép színes és jó is, de néha még ez is kuszának hat, hát még ha teljesült volna a teljesség iránti vágyam. Például a regény elején fogalmam sem volt milyen démonok vannak, oké a Heroes: Might and Magic sorozatból ismerem a szukkubuszokat és kisebb utánajárások után már azt is tudtam, hogy mi azaz incubus, de itt ki is merül a démonismeretem. Most egy ilyen olvasónak, mint én vagyok - az elején lévő fogalommagyarázat hiányos volta miatt - szörnyen kusza volt, fogalmam sem volt, hogy képzeljem el az adott lényt.

Viszont ami nagyon tetszett a kidolgozottságon a belül az, hogy látszik, hogy az írónő próbálkozott és igencsak lelkesen továbbgondolta az egészet és látszódik a kutatómunka is, csak nem volt lehetősége belerakni a további jellemzőket mert alig van leírás, vagy legalábbis nekem kevés. Ahogy az egészet kitalálta - vagy átvette valahonnan, ennek még nem néztem utána - az nagyon jó és igazán ötletes, itt igazából az incubusok (fél)kakukkfióka jellegére gondolok, aki olvasta tudni fogja mi ez, még ha nem is pontosan használom a kifejezést, ilyennel még nem találkoztam regényben, majdhogynem zseniális.

Igazából várom a további démonfajtákat, szinte biztos vagyok benne, hogy rengeteg új lénnyel fogunk még találkozni, még akkor is ha a következő kötetben is incubusokról lesz szó.

A kezdő lökés meglepett, az első negyven oldal utáni szexjelenet. Nem gyors ez egy kicsit? Ez az érzés teljes mértékben áthatotta a könyvet, egyszerűen már azt éreztem, hogy az erotika csak azért kell, hogy kitöltse a könyv maradék részét és untam. Ez a könyv a másik véglete A szürke és társainak, ahol a röhögőgörcsbe fullad bele az ember, viszont itt én érzem magam kínosan, hogy semmi oda nem illő szó nincs benne, mégsem működik. Ez viszont azért van, mert nem tudom elhinni a két szereplő közti vonzalmat. Oké, egy incubus esetében nem is kell érzelemnek lennie, de akkor ne legyen szó társról meg szerelemről. Plusz ha egy démont nyakon szúrnak, nem hiszem, hogy az első reakciója a szex lenne...

Azt írtam, hogy nem működik a vonzalom és ez így van sajna. Eidolon még szerethető, jobban kedveltem őt mint Taylát az tuti, egyszerűen én nem bírtam ezt a lányt és fogalmam sincs mit lehet rajta szeretni. A végére persze jellemfejlődik, rájön a dolgokra, de olyan lassan, hogy ez megint csak időhúzásnak tűnik, hogy meglegyen a szószám és igazából a tulajdonságai nem rosszak, de amit a fejlődés előtt levágott, amiatt én iszonyúan utálom. Persze ez nem mindenkinél fog előjönni, mások szeretni fogják, én nem.

Amit értékeltem az írónő ábrázolásánál, az a trauma és annak kihatása az életére, ezzel el kéne ismernem, hogy jó főhősnő, de nem fogom, hogy bátor, tesz azért, hogy erős legyen és megpróbál megváltozni és van benne erre hajlandóság. Igazából akkor én miért is utálom? Mert elvakult volt egy szervezet felé, túl lassú felfogása van és nyafog. Nem akarja beismerni, de folyamatosan ezt csinálja. Plusz rasszista jeleket hordoz magán, népirtás van kéremszépen és elég lassan kérdőjelezi meg a világképét.

Eidolon viszont nekem szimpatikus volt, a folyamatosan meredő zászló ellenére, szerintem egy szerethető karakter, viszont amit leművel a végén, nem bocsátom meg sem az írónőnek, sem a párosnak.

SPOILER (Jelöld ki hogy olvasni tudd!)

Nem baj, hogy még dúl a harc, itt van még egy kis szex, nem volt belőle eddig is elég.

SPOILER VÉGE

Ezzel a sok szexjelenettel egy problémám van, szerelemnek veszi. A szerelem lelki kapcsolat, aminek egy erős ragasztóeleme a testi érintkezés - tegyük hozzá: normális esetben - itt viszont, nincs szerelem. Oké mondják hogy mégis van, de ez kilométerekkel távolabb van az eszményi képtől és ez nem jó; ha valaki szex alapján választ partnert abból jó nem sülhet ki és itt-ott volt egy-két megvédelek, meg minden, de mégiscsak az jön le, hogy ők csak testileg érintkeznek, erre hozok egy példát: a komplexusleküzdés, itt nekem az tűnt fel, hogy a cél az, hogy mindenkinek jó legyen az ágyban, nem az, hogy a lány esetleg ne legyen lelkileg sérült. Viszont a végjátékot nagyon elszúrta, ha az jól sikerült volna és nem éreztem volna úgy, hogy most egy ,,jujj gyorsan megírom, mert határidőre le kell adni" projekt része, egy négyest tuti adtam volna rá, de így sajna nem.

A köztük lévő feszültség jó (démon vs. vadász), néha szórakoztató volt a párbeszéd, nem is tudom, volt-e olyan könyv aminek a két főhős közti párbeszédet végignevettem, azt hiszem ilyen még fordult elő...

A történet csavaros, ezzel nincs baj, igazából szerettem olvasni, de a fentebb leírt dolgok nagyon zavartak. A függővég elviselhető, rengeteg kérdés nyitva maradt, amikre később fogunk választ kapni és remélem a már kijavított hibákkal.

Aminek nagyon megörültem a regény kapcsán, az a vallási rész volt, ez az elmélet a Sátán teremtette szabad akaratú démonokról zseniális. Tetszik ez a rész és az ilyenek miatt írom, hogy Ione tehetséges és lehet hogy nem erotikus urban fantasyban kéne próbálkoznia, annyi műfaj van, szerintem próbáljon ki mást is.

A Daemonica sorozatcímet az írónő szépen megmagyarázza, ezt inkább nem lőném le, inkább leírom a sorozat részeit. Magyarul csak két kötet jelent meg, a Csábítás és az Elszabadult vágyak. A sorozat öt részes, egy nulladik és három felesnek számító résszel, sorrendben így alakulnak a címek, durva fordításban:

1. Csábítás

2. Elszabadult vágyak

3. Passion Unleashed (Elengedett szenvedély)

3.5. Eternity Embraced (Megragadott örökkévalóság) ez tuti vámpíros lesz

4. Ecstasy Unveiled (Leleplezett elragadtatás)

5. Sin Undone (Befejezetlen/Félbehagyott bűn)

5.5. Supernatural (Természetfeletti): a kötetben található egy kis rész.

5.7. Snippets of Daemonica Life (Töredékek)

0. The Daemonica Compendium

Azt hiszem, hogy az Egmont kiadó Dark része egy facebookos hozzászólásban ígéretet tett a folytatásokra, kíváncsian várom a többi részt.

Az írónő egyelőre három sorozatot ír, a Daemonicát, a Lords of Deliverance-t és a MoonBound Clan Vampire-t.

A kötet állapota jó, puha kötés és strapabíróbb, mint a Könyvmolyképzősök. Nem gyűrődik a széle, bár nem nagyon tesztelgettem a határait. A borítója tetszetős.

Amúgy a második részt Shade miatt várom, nekem ő volt a kedvencem, amit ígér a fülszöveg az jónak tűnik, csak könyörgöm, felejtsük el a szexet!

Szerintem ez a határon van. Voltak benne szerethető részek, de többségében mégiscsak olyan elemekkel találkoztam, amik nem tetszettek. Kicsit csodabogárnak érzem megint magam, mert alig vannak olyan molyok, akik vallják a nézeteim, legalábbis pontszám tekintetében, az első pár értékelés 4-5 csillagos. Azt írom, hogy különbözőek vagyunk, nem tetszhet mindenkinek minden, nekem ez most nem jött be, de az nem azt jelenti, hogy a következő regény nem fog tetszeni, tiszta lappal fog indulni az írónő nálam.

Kinek ajánlom?

Aki szereti az erotikus történeteket és nem zavarja a sok szex.

Hasonló könyvek:

Mágikus találkozás

Szerintem a Mágikus találkozás jobb, mint a most tárgyalt regény, szóval én inkább azt ajánlanám.