Szerencsére nem lesz nehéz dolgom, a bejegyzés írása közben, mert igazából nem jut eszembe semmi negatív a kötettel kapcsolatban. A történet nem annyira bonyolult, egy ifjúsági regényhez méltó kezdéssel nyitunk, Fellegi Flóra gimnáziumi tanuló szenved attól, hogy nem talál magának barátokat. Nem tud egy olyan társaságba kerülni, amelyik befogadná és a rosszindulatú és menő lányokkal nem érez közösséget. Indul a második félév és az első napon máris találkozik egy furcsa lánnyal, Zsanival, aki be szeretné juttatni talizmánját, egy macskát, a tanterembe. Flóra szinte azonnal összebarátkozik az új lánnyal, aki teljesen felforgatja addigi nyugodt és filmekkel teli életét.

Igazából azért raktam várólistára a könyvet, mert kaptam egy szórólapot a közelgő flashmob eseményről és ez felkeltette az érdeklődésem. Már nagyon hiányzott Leiner Laura világa és úgy voltam vele, hogy megnézem, vajon az Egy új élet mennyire tudja azt a hatást elérni, mint elődje. Persze a regény egyáltalán nem hasonlít a Szent Johanni Gimi sorozatra szerintem, de így is nagyon jó volt a szereplők közé kerülni és elmerülni a problémáikban. Plusz a kötet elején azonnal a tinikoromban olvasott Laura titkos társasága c. könyv ugrott be és így egész jó élményekkel kezdtem neki a műnek.

Ha az intervallumot nézzük, akkor meg kell említeni azt, hogy a szerző kis egységekben gondolkodik, tehát a reakciók azonnal válaszreakciókra találnak és így tovább, ezért lehet, hogy nekem túl rövidnek és túl eseménydúsnak tűnt a regény, amit még a hossza is alátámaszt - 272 oldal - és ezért nagyon könnyű vele haladni és izgalmas is plusz a rövid bevezető bemutatkozó rész is ezt az érzetet keltik. Érdekes módon egy percig nem éreztem töménynek az Egy új életet, szerintem megfelelő mennyiségű izgalmat és titkot kaptunk, kellemes volt mindegyik egység. Épphogy nem rágtam tövig a körmöm olvasás közben, kikapcsolt és sikerült ellazulnom a Bábel fiai feszültségterhes atmoszférája mellett, de nem is hajlott át unalomba, sőt! Ez a kötet nem is ismeri azt a szót, hogy unalom.

Érdekes, hogy nem ott kezdett a történet, ahol vártam, hanem a télen kezdődő félév elején, amikor még hideg van és nem érdemes a parkban kosárlabdázni... vagy mégis?

Nagyon tetszett az, hogy nem egy második SZJG-t olvastam és azért írom ezt, mert a Nyitótánc sem volt SZJG koppintmány a maga hasonlóságával, egyszerűen van egy formula, ahogy az iskolai romantikus ifjúsági könyveket a lehető legideálisabb formában meg lehet írni és azt Leiner Laura megtette. Néha egy kicsit falhoz csapósan, idegesen a szereplők miatt, néha pedig röhögve lehet olvasni azt a sorozatot. De nem is erre szerettem volna kitérni, hanem arra, hogy a D.A.C. első kötete a várthoz képest igencsak sok újdonságot hozott, sok-sok meglepetéssel és Kalapos Éva engem nagyon megdöbbentett. Azt hittem, hogy az ő regényét is jellemzi majd az a báj és ártatlanság, ami a másik két regényt és amiért húztam a szemöldököm. Akkor mi a jellemző a DAC-ra?

Az, hogy dacol az eddigi formulákkal és a szerző őszinteséggel és realisztikus ábrázolással levett a lábamról. Nincs meg benne az a csukott szemű szemlélődés, amely jellemzi a másik két kötetet, hogy a bulikon nemcsak alkoholmentes sör van, hanem a bulizni igyekvők vodkát is visznek magukkal és néha megesik, hogy nem várt dolgok történnek meg az emberrel, ahogy főszereplőinkkel is...

A fenti jellemzőt találom a kötet legnagyobb erősségének, de nem lehet panasz még a karakterekre sem. Flóra nagyon szimpatikus volt számomra, ő jobban is, mint a többiek, de a hátsó lapon lévő jellemzők plusz a karakterek viselkedése is azt sugallja, hogy sokkal több potenciál van még a szereplőkben, mint azt elsőre gondolnánk és például Ágit nem merném csak a könyvmoly kupacba rakni, mert azért úgy hiszem fog ő még meglepetést okozni a tetteivel az olvasóknak. Szóval Flóra számomra szimpatikus szereplő volt, együtt éreztem vele és nagyon tetszett az őszintesége, amivel az olvasók illetve az online D.A.C. naplója felé fordul. Rá jellemző a túlzott gondoskodás és a szerző bemutatta, hogy ez hogyan hat másokra, hogyan reagálnak rá a többiek.

A fenti kapcsolati minta csak egy a sokból, többféle jelenik meg és elég sok problémával találkozhatunk és Kalapos Éva megmutatja, hogyan viselkednek az egyes embertípusok a különféle problémák hatására, vagy éppen hogy a másik ember felé milyen magatartásformát mutatnak. Mert nem viselkedik mindenki ugyanúgy, egy szégyenlős lány is üthet néha a poénjaival, elismerem, ahogy ezek a karakterek is reagálhatnak sokféleképpen a különböző helyzetekre. És ez izgalmas.

Elfelejtettem korábban írni, de a kötet elején már megbizonyosodhattam róla, hogy Flóra bizony nem fog halálra idegesíteni és már akkor tudtam, hogy ez egy jó könyv lesz. Tetszett a gondolkodásmódja és az, hogy képes belátni a hibáit. Egy kicsit felhúztam a szemöldököm a regény elején, akkor, amikor szereplőink a srácokkal találkoznak, de ezt a későbbiek során elfogadtam, mert az egyik lánynál ott van a válasz a miértekre. Később pedig egy-két információt megtudhatunk róluk is, tehát a fiúkról, de szerintem én ajánlanám az írónőnek, hogy írjon egy-két kiegészítő kötetet is, hogy legyen mit olvasnom a sorozat lezárása után, mert jó ötletekből sosem elég. A szerelmi szenvedés számomra nem volt probléma, szerintem nem volt se hosszú, se idegesítő, bár néha elég türelmes tudok lenni a szereplőkkel is, úgy hiszem, hogy ez az ami támadható felület lehet az olvasók által, talán ha úgy tetszik, ez lehet a kötet gyenge része, legalábbis ami a Flóra felőli oldalt érinti.

Egyúttal komoly bajokból és titkokból sem volt hiány, bevallom hősiesen, nem bírtam a feszültséget, hátralapoztam és elolvastam a jellemzőket és még jó, hogy nem olyan résznél nyitottam, ahol a spoilerek is találhatók. Igaz, hogy nem keltett olyan feszültséget, mint mondjuk a Bábel fiai, de ez az altípus is megfelelő volt.

Nagyon tetszett még az előző generáció kalandjainak bemutatása, ebből egy kicsit lehetett volna több is és ezt nagyon sajnáltam, hogy nem így alakult.

Tehát mi történt az Egy új élet olvasása közben? Hát a könyvben sok minden, de az állapotom változatlan volt abban az esetben, hogy alig bírtam letenni a regényt.

Összességében egy olyan kötetről van szó, amelyet nyugodt szívvel ajánlok olvasásra. Egyáltalán nem SZJG hasonmás, igencsak külön és rázós utakon jár a kötet, ha már csak a témákat nézzük is.

Az Egy új élet kiadása szép, bár egy kicsit túl lányosra sikerült a borító a csíkokkal, de amikor a kezembe fogtam, akkor láttam a kis mangás rajzot a kéz mellett, aminek ismertem az eredetijét is és ennek megörültem - apró örömök az életben ugye... 2990 Ft-ba kerül a regény és a Manó Könyvek adta ki 2013-ban.

A második rész egyébként az idei (2014-es) Könyvfesztiválra jelent meg Rázós utakon címmel és olyan függővéggel zárult az Egy új élet, hogy nagyon várom az olvasását. Egy novella, A tökéletes randi már korábban is megjelent 1,5-ös kiadásban elektronikus formában.