Martha Wells: Kritikus rendszerhiba


Sorozat: Az Öldöklő-naplók 1.

Szerző: Martha Wells
Sorozatcím (kiadói): SF Extra
Sorozatcím: Az Öldöklő-naplók
Cím: Kritikus rendszerhiba
Eredeti cím: All Systems Red
Eredeti megjelenés: 2015
Kategória: hard sci-fi, krimi, űropera, sci-fi
Fordító: Tamás Gábor
Oldalszám: 152 oldal
Kiadó: Fumax Kiadó
Megjelenés: 2018
Ár: 2.890 Ft

Fülszöveg:
A ​jövő emberisége felett nagyvállalatok uralkodnak, minden egyes bolygóközi küldetést csak a cég szerelhet fel, és csak ők hagyhatják jóvá. A felfedező csapatok saját biztonságuk szavatolása érdekében mindig a cég által delegált biztonsági androidok társaságában utaznak. 
Sajnos egy olyan társadalomban, ahol a szerződéseket rendszerint az nyeri el, aki a legalacsonyabb összegért bármit elvállal, a biztonság nem éppen elsődleges tényező. Mint például azon a távoli bolygón, ahol egy csapat tudós éppen felszíni vizsgálatokat végez a céges biztonsági droid felügyelete alatt. Ez a BiztEgység azonban már korábban feltörte saját vezérmodulját, és öntudatra ébredt. Magára csak Az Öldöklőként gondol – bár ezt azért nem hangoztatná, ha megkérdeznék. 
Az embereket viszont mélyen lenézi, és csak arra vágyik, hogy legalább addig mindenki békén hagyja, amíg rájön, kicsoda is ő valójában. Azonban amikor egy másik, bolygójukhoz közeli küldetés tagjaival megszakad a kapcsolat, a tudósokra és Az Öldöklőre hárul a feladat, hogy kiderítsék, mi történt velük. 

A Kritikus rendszerhiba Martha Wells Az Öldöklő-naplók univerzumának első, lélegzetelállító epizódja. A Westworld és az Ex Machina rajongói különösen szeretni fogják a főszereplőt, a kegyetlen biztonsági droidot, aki ledobta magáról programozásának láncait, és most folyamatosan ingadozik az önismeretet célzó elmélkedés, illetve a minden ember kiirtását célzó kósza ösztön között.

„Szívtelen gyilkológépként teljes kudarcot vallottam.”




A regény az alábbi címkékhez tartozik:


A sci-fi a kedvenc műfajom és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az elvakult szeretetem a régi Ad Astra művek iránt. És hogy miért idéztem fel a már nyugvó kiadó szellemiségét? Hát azért, mert a Kritikus rendszerhiba egy kicsit azt a kort idézte fel nálam, amikor még izgatottan vártam az új Astrákat...

Következzen a Kritikus rendszerhiba értékelése!
„Tömeggyilkos is lehettem volna, miután feltörtem a vezérmodulomat, de aztán rájöttem, hogy hozzáférek a cég műholdjain át sugárzott szórakoztató csatornák összes tartalmához.” 
Öldöklő egy gyilokdroid, aki feltörve a vezérmodulját nem gyilkolássza halomra az embereket, hanem a szórakoztató tartalmukat nézi hatalmas lelkesedéssel. Ő egy olyan droid, akit egy cégtől lehet rendelni BiztEgységként, hogy a kutatások terepeit biztosítsa és megakadályozza a rá bízott és a velük szerződésben álló személyek felesleges halálát. Éppen az egyik kutatócsapattal tart az ásatásra, amikor baleset történik és visszaérve észreveszik, hogy mintha nem lenne minden teljesen rendben a területhez kapott térképpel...
A történet egyik főgonosza.
Éreztem én, hogy bajban leszek, amikor befejeztem a regényt, hiszen nemcsak, hogy rövid műről van szó, hanem az az önmagában sem sablonos tény is közrejátszott, hogy a droidunk egyáltalán nem akar gyilkolni. Az első mondat után leesett az állam, elgurult és nem akartam megtalálni - ezzel tudom összefoglalni az akkori állapotom, na meg a könyv stílusát szintén visszaadom egy kicsit, amivel a legnagyobb bajom volt, na de haladjunk sorjában! 

Szeretem azokat a sci-fiket, ahol új bolygót vagy területet fedeznek fel a szereplők vagy az exodus után egyszerűen csak új hazát keresnek és az első pár oldal alapján, amikor az embereink kutatnak egyből a régi Diaszpóra, vagy a Távoli kolóniák egy novellája (mindkettő Ad Astra) jutott eszembe és rájöttem, hogy nagyon is szeretem a terepkutatásokat. Olyan jó jellemzőket lehet kitalálni egy még ismeretlen területről, ahol az atmoszférától kezdve a föld összetételéig bármit ki lehet fundálni ha valaki elég kreatív, hogy talán egy egész könyvön keresztül elviselném a bemutatásokat és bár a Kritikus rendszerhiba nem csak ezzel foglalkozik, ezeket a részeket örömmel olvastam. Továbbá színesíti még a világot a cégek köre, akik az olcsó megoldásokért feláldozzák a biztonságot és a BiztEgységes rendszere szintén érdekes - ennek az egyetlen hátránya, hogy bevezető kötet lévén csak kevés infó szerepel róluk.

Emellett a kisregény forma sem kedvez a kidolgozásnak, bár ezt még el tudtam fogadni teljesen figyelve a kedvcsináló voltára, hiszen azért, hogy jó kedv, vigalom és egyéb ilyen pozitív családbarát kontentet alakítson ki a mű az olvasóiban, a cselekmény nincs túlbonyolítva, inkább csak megadja a lökést, vagy fogalmazzak inkább úgy, hogy oda rakja a szereplőit, ahol kell lenniük, hogy a következő részekben nyugodtan barangolhassunk Öldöklővel, na meg a csapattal, már azokkal a szereplőkkel, akik túlélték ezt a kalandot. Egyébként egyetlen egy nagyobb rejtély köré szerveződik a könyv, ami izgalmas, bár az, hogy kinek hogy fog tetszeni... hát... emiatt úgy érzem, hogy olyan mintha egy bevezetőt látnánk valamelyik szériából, amire rá van aggatva a ,,Coming soon / Hamarosan jelentkezünk" tábla, ami egyáltalán nem rossz, élvezet olvasni ezt a kis kikapcsoló részt, egészen korrekt kezdés ilyen szempontból.

Hangulatkép
Forrás: Pinterest
Hangulatkép
Ellenben a szereplők nem igazán kerültek kidolgozásra, mert ők egyszerű jellemzőkkel rendelkező karakterek, akik közül a leginkább szerethető Mensza, a csapatvezető, azért, mert a hölgy igazi vezérként viselkedik és egy kicsit úgy gondoltam rá, mint Shepard parancsnokra a Mass Effect szériából, neki volt hasonló karizmája és úgy is képzeltem el őt, ahogyan a játékban lehet látni a hölgyet - igen, én női főhőst választok mindig, ha játszom.
A többi szereplő szintén nem rendelkezik túl sok vonással, csak annyival, amennyi egy ilyen kis terjedelmű regénybe belefér, mondjuk itt már annak is örültem, hogy meg tudtam őket különböztetni. A leginkább Öldöklő narrálása tetszett de nem a stílusa!, hiszen a hozzáférése miatt sokféle tartalomhoz juthat hozzá - ahogy mi is, ilyen például a karakterek között zajló beszélgetések és annak a témái, vagy a meglátásai.

És itt el is jutottunk ahhoz a ponthoz, ahol arról kell írnom mi nem tetszett a műben... a gyilokdroid stílusa nagyon idegen, fogalmazzunk úgy, hogy szerintem nem illik ez a bizalmaskodó hangvétel egy olyan lényhez, akinek a múltja elég színes a maga módján. A kezdés után, ahol leesett az állam egy kissé a szokatlansága miatt, tehát azon, hogy egy gyilokdroid arról beszél, hogy feszélyezve érzi magát az emberek között (ettől a ténytől enyhén furán éreztem magam...), felvesz egy furcsa hangvételt, ami próbál vicces lenni, de engem nagyon irritált és lehet, hogy ez valahol irónia - pont manapság jöttem rá, hogy mindent komolyan veszek, így sajna ha ez a helyzet, nem tudok rajta még mosolyogni sem. Viszont a robot és az antiszoc hozzáállása tetszett, ez teszi izgalmassá és a szégyenlőssége és a viszolygása szörnyen fura, de szintén érdekes erről olvasni.

Shepard a Mass Effect szériából.
A regény halványan megvillant egy konfliktust és többféle témát kezel, kezdve az olcsó biztonságtechnikai eszközöktől, ahol a lényeg a profit és az élet nem ér annyit - pedig a cég ironikusan BiztEgységekkel üzletel - a droidok jogi kérdéséig, a végjáték pedig meglepő, de egész sok utat hagy a következő részeknek, úgyhogy jöhet a többi!
Nem láttam, hogyan vehetnénk ennek hasznát, legalábbis egyelőre nem."
Tehát ez egy lényegre törő na meg izgalmas regény, ami egész jó kis olvasmány, mindenféleképpen kedvcsináló a széria többi részéhez. Öldöklő stílusa elég furcsa, de ezeken kívül lehetséges, hogy túl sok ember került ebbe a környezetbe, kevesebb személlyel, talán jobb lenne a sztori, de igazából ennyi bajom akadt vele és egyúttal túl soknak, meg időnként túl kevésnek éreztem az élményt.

Ettől függetlenül ajánlom olvasásra, egy pár órányi kikapcsolódásra tökéletes és úgy hiszem a széria több lesz, mint amit elsőre ígér, úgyhogy nagyon pozitívan állok hozzá és várom a következő részeket.


Ítéletem:
Tetszett

5 / 4 pont

Erősségek:

 a világa

Gyengeségek:

 stílus

Hívószavak, amiket imádok és a könyv tartalmazza őket:
MI
❥ sci-fi
❥ első rész

Kedvenc szereplő:
❥ Mensza

Évszak:
 nyári

Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:
(-20% a webshopból.)

A mű a Fumax Kiadó jóvoltából látott napvilágot 2018-ban.


Témához illő Daft Punk:

Beleolvasó:



A szerző további, magyarul megjelent kötetei:



Az alábbi variációk láttak napvilágot még a világon:

(Spanyol, héber)

Általában a hazain megjelenő kép tűnik fel a különféle kiadásokon, ezt a két fenti eltérőt találtam.

Köszönöm, hogy elolvastad!



Lesd meg őket is!

0 megjegyzés