Hamarosan új bejegyzés készül róla!

Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást. szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.

Be kell vallanom valamit! Imádom ezt a regényt ezért nagyon-nagyon elfogult leszek, méghozzá a könyv javára.

Vigyázat! Spoilert tartalmazhat!

Ez a könyv szinte mérföldkőnek mondható az életemben. E remekmű előtt is szerettem olvasni és néha-néha megvettem egy-egy könyvet, de ez után a regény után vásároltam szinte havonta 1-2 művet.

Kik is azok a gésák?

Sokszor találkoztam olyan emberekkel, akik - mikor szóba került a japán kultúra és azon belül is a gésák világa - csak ennyit mondtak: ,,ó szóval kurtizánok".

Ez nem így van! Ahogy Szajuri le is írta a regényben, sajnos Nyugaton ez a sztereotípia terjedt el és ezt nagyon nehéz megváltoztatni.

Olvastam korábban egy másik gésás könyvet is, a címe: Liza Dalby: Gésa. Ebben teljesen megmagyarázta, hogy miért ilyen rossz a vélemény a gésákról. Valóban voltak kurtizán gésák, de ők csak felvették a gésa nevet, valójában nem voltak azok. Nem tanultak sem táncot, sem samiszenen játszan, így nem is nevezhették volna magukat gésának. Ha újraolvasom azt a könyvet is, bővebb kifejtést fogok írni a témáról.

Ezért is a japán kultúra őrzői ők, a szórakoztatást tanulják, nem az ágyasi kötelességeket, jártasnak kell lenniük zenében (samiszen), táncban, irodalomban, művészetben. Egyszóval műveltnek kell lenniük!

A regény:

Nagyon hangulatos és jól megírt regény. A kisebb információk teszik igazán élvezetessé ezt a regényt, nekem nagy kedvenceim voltak ezek.

Csak jó dolgokat tudnék írni róla.

A remény sok mindenre képes. Szajuri szerencsés volt, hogy a szerelem által reményt kapott és ez a kettő segítette azon a rögös pályán, amit a sors adott neki.

Örülök, hogy ez a könyv az utamba került vagyis engem választott. Egyik nap láttam molyon ezt az idézetet: ,,Nem mi választjuk a könyveket, hanem őket minket." Sajnos nem tudom honnan van és ki írta de utánanézek. Ez valahogy igaz! Életem egy nehéz szakaszában talált rám a könyv és ezáltal egy felejthetetlen élményt és reményt adott!

Rob Marshall rendezésében került piacra az ugyancsak sikeres film.