---

---

A szerző Forrás

Forrás

Tampere Finnországban Forrás

,,Milyen aprócska pont is ő a világmindenséghez képest! Végső soron ezen a világon mindenki egyedül van, és senki sincs egészen egyedül. Minden és mindenki ugyanazokból az alapelemekből született. Lumikki ugyanolyan erős és egyben ugyanolyan gyenge is, mint a kristályok és a kövek, a hullámok és a nádszálak, a zöld fű és az őszi avar, a nap forró középpontja és a világűr fagyos hidege."

,,Ő is ugyanolyan sokrétű és szerteágazó, akár az emberiség sok ezer éves meséi."

*Kiváló - ld. a Harry Potterben szereplő osztályozási rendszert

Köszönöm, hogy elolvastad!

Forrás

Ilyenkor sosem tudom mit mondjak, meg olyan fura érzés a képernyőre meredni és rájönni, hogy nem akarok semmiről írni, pedig lenne, csak nem akarok róla beszélni. Vártam már az év végi pihenést, de ahogy araszolunk a január 4-e felé lassan-lassan, csak szomorú leszek és visszapörgetném az időt, vagy előre a nyári szünetig.
2015 hozott jót is a szomorúságon kívül - amiről nem akarok írni, csak tényként közlöm - rengeteg újdonság ért, kicsit nyitottabb vagyok az emberek felé - lévén emberekkel foglalkozom a munkahelyen és azért megy ez, azt veszem észre - megtaláltam az új és lángoló célomat, de erről még nem akarok írni, amint tetőzik a megfelelő hőfokon megmutatom miről is beszélek itt, de a szemfülesek már kiszúrhatnak pár új dolgot. És nem utolsósorban van egy KKB meg egy BBF-em éljenek a rövidítések!

Tavaly sikerült 34.000 oldalt olvasnom, ez szám szerint 110 könyvet jelent mindennel együtt, 2015-ben pedig ez visszaesett 26.000-re és 83-ra (a félbehagyott The Duff c. könyvvel együtt). Itt megleshető mik voltak ezek. Tavaly volt egy titkos fogadalmam ami a félbehagyásokhoz kötődött a fene a maximalista fajtámat és ezt a számot akkor sikerült kb öt alatt tartanom, ezzel szemben 2015-ben csak egy ilyen volt ténylegesen, a The Duff, de ez nem számít, mert 2016-ban újra előveszem.
Célként tűztem ki 2015-re a minél több angol regény olvasását (4), olvastam segédkönyveket (7) (hogy minél jobb legyen a nyelvhasználatom), novelláskötetet (1) és félbehagytam egyet, de ezt legalább háromszor említettem eddig, úgyhogy most nem írom le miről van szó. 2016-ban ilyen újra az informatika kapcsán várható, teljesen új irányba akarok menni, ellentétesen azzal, ami most van.

2014-ben harminchét sorozatot kezdtem el (előzménynovellákkal együtt), 15 sorozatot folytattam valamelyik részével és egyet fejeztem be, 2015-ben pedig huszonhatot kezdtem (juhé haladok), hat darabot folytattam (ó) és hármat fejeztem be (halleluja!). 

Korábban 31 könyv esetében beszélhettünk magyar származású alkotóról (a tankönyveim íróival együtt), 2015-ben pedig 32 kötetet olvastam hazai szerzőtől, felülmúltam a tavalyit *cheers*.

És fogalmam sincs mennyi könyvet szereztem, mert nem vezettem rendesen molyon ezt, de tuti többet mint tavaly. A legdrágább az S volt 40% kedvezménnyel.

Most vállalhatóbb tervekkel készülök:

1. 90 könyv olvasása és értékelése. (Az utóbbival lesznek a legnagyobb bajok érzem.)

2. Teljesíteni a Várólisa Csökkentést és a Könyvmoly Párbajt.

3. 10 angol regény olvasása.

4. 20 db 2015-ben kiadott könyv olvasása, 10 db 2016-os könyv.

5. 10 db 2014-ben kiadott mű olvasása.

6. 5 db 2013-ban vagy 2012-ben kiadott kötet olvasása.

7. Mivel a tavalyi Több alvás pontot kipipáltam - néha annyira fáradt vagyok főleg egész napos számolgatás, táblázatkezelés után, hogy kidőlök már hatkor - ezért a Több tanulás pontot veszem elő.

8. Japán és francia nyelv megfelelő szintre fejlesztése. (Az előbbi ismétlés, utóbbi teljesen új dolog.)

9. 10 sorozatot befejezni, 20-at elkezdeni, 15-öt folytatni.

10. Rendbe tenni a blogos környezetet (oldalak, stb).

11. ,,Can we bring to fall the giants?"




Németh Anikó: Angol nyelvtan (középfok)

Hasznosnak hasznos, de nekem az emelt szintű verzió kéne... vagy nincs is ilyen?
Amúgy jó volt ez a kis összefoglaló!

Három jelöltem van, ők azok:

Mindhárom kötet pörgős, akciódús és arányait tekintve tökéletes, tehát nem megy sem a világábrázolás, sem a karakterfejlesztés rovására az izgalom.



A győztes egyszerűen nem hagyott aludni, sosem volt még ilyen, hogy annyira érdekeljen egy regény, hogy csak arra tudjak gondolni.
A jelöltek:


A győztes:

A jelöltek:

Két jelöltem van, őket untam halálra.


Többet szenvedtem rajta, mint a Kontrollon.



Imádtam az Igazi hősöket és mikor először a kezembe fogtam, percekig csak gyönyörködtem benne. És nemcsak a külső, hanem a belső is gyönyörű!

Játszott még: a Magyar szeretők és a Nem boci!.



Az Érzékek tánca a kedvencem, a fotós nagyon eltalálta a mozdulatot és a lány testének ívéből kiindulva egy sztorit is lehet alkotni köré - na jó, nem, de utal a történetre.


A jelöltek:


Emlékszem, hogy mindkét könyvvel nagyon megszenvedtem. Hosszabb gondolkodás után a Tébolyra esett a választásom, mert a Marokkói szerelem rossz, de a Téboly alapból jó lenne, csak a stílusa nagyon tönkre vágta az élményt.


A jelöltek:

Elég sok olyan könyvet olvastam, aminek a vége különleges vagy egyszerűen zseniális volt, most azokat gyűjtöttem össze, amelyek kiemelkednek a többiek közül ezen a téren.


Ennek a regénynek többféle értelmezése van a végén és az egyik csalódás, viszont ha a másikat -véleményem szerinti jobbat - nézzük, ez a mű zseniális.

Erre a bejegyzésre közel ezren kattintottatok (nyereményjáték nélkül), amit köszönök szépen!


Itt csak egy győztes van, az pedig A harmadik. Nem szeretem ezt a rajzstílust, ezért a borító alapján rosszabb élményre számítottam - mea culpa - de kiderült, hogy ez felszínes dolog volt jól tettem, hogy belekezdtem a könyvbe.
Holden Rose meg jó arc és ennyi.


A jelöltek:



Bár Gaiman novelláskötetéből a The Sleeper and the Spindle okozott nekem csalódást, nem akkorát, mint amit a barackfák titkairól szóló mű. Vártam, hogy egy újabb Waverley-t kapok, de sajnos nem ez történt.


A jelöltek:

Egyszerűen nem tudtam kettejük között dönteni, mert a Méreghercegnő esetében a tarotos alap, míg a Túlvilágok esetében az író és a regényének a kapcsolata jön be és mindkettőt szeretem.





Az idei évben a kedvenc kiadóm az Athenaeum volt, viszont most nem olvastam olyan sokat egy kiadói sorozatból sem, így nem tudok választani sőt még jelölni sem igazán.

Az eddigiek viszont maradtak kedvenceim: Sötét Örvény, Gabo SFF.

A Szerencsére a tej 102 oldallal és A Sivatag Lándzsája a maga 840 oldalával.

A jelöltek:




A jelöltek:



Mark optimizmusa, kitartása és okossága üti a többieket, pedig egész jó karakterekről olvastam ebben az évben.




A jelöltek:



Bár A maffia ágyában főkaraktere is hasonló, de a pálmát Colette viszi. Buta, hisztis és elvárja hogy sajnáljam, röviden ennyit tudok mondani róla dühroham nélkül.




A jelöltek:



Engem egy csomószor idegesített és olyan, mintha nem érdekelné mi van a szerencsétlen barátnőjével és a viselkedése... fura.





A jelöltek:





A jelöltek:



A jelöltek:



Kiütéssel győzött, pedig 2015. januárjában még azt hittem az Esztelen lesz a legrosszabb.



Hatszáz oldalas tömény hiszti és megcsalás.



Imádom ezt a két könyvet, ezért holtversenyben A harmadik és a Kócos és a szivárvány nyerte ezt a kört.


A jelöltek:

Ekkor vagyok igazán bajban, mert mindegyiknek megvan a maga szépsége, a maga helye az irodalomban, például a Rázós utakon nagyon is értékes a hazai ifjúsági palettán, de A hazudósok szintén hordoz magában elég sok komolyságot és mondanivalót.

Izgalmas YA, amely fontos kérdéseket jár körbe és teszi mindezt érdekesen. Az egyik legjobb olvasmányélményem volt 2015-ben.



Az Elmerülve c. könyvnek nem igazán volt ellenfele és csak a korábban olvasott címekkel tudtam összevetni, úgyhogy itt a helye.






Kevesebb krimit olvastam ebben az évben, de amivel találkoztam, azok közül kiemelkedett a Leányrablás Budapesten.



Nem tudtam köztük dönteni, mert teljesen más vonalat képviselnek. A Madarak a dobozban a hátborzongató hangulatért nagyon jól tud felelni és Malerman jól építette fel a könyv birodalmát. A Mindent rólad is jó, bár ez a könyv a bennük lévő kérdések miatt került a legjobbak közé: bántalmazás, mikortól számít valaki áldozatnak, erőszak, stb.

Úgyhogy holtversenyben nyertek ők, nem tudok dönteni.



A Vadnarancsok különleges élményt nyújt, húsbavágóan őszinte és durva.



Egy picit csalódtam benne, de ha nem olvastam volna a Waverley-t és nem támasztok A barackfa titka felé elvárást, lehet, hogy szerettem volna. Plusz kikapcsolódásnak így is tökéletes.

A jelöltek:

Minden benne van ebben a kötetben, ami sokkol, úgyhogy Janne Teller kötete nyerte a fordulót.



A Nem boci! a vidéket mutatja be a maga valójában, fanyar humorral, ami a kötet vége felé haladva keseredik meg igazán.



Itt fangirlködöm és képes vagyok mindenkinek aki vevő rá magas hangon sipítozni, hogy úúúúú de cukiiii ez a történet és mennyire imádom, úgyhogy K.O.-val győzött a Kócos és a szivárvány.



Szinte éreztem a barackok illatát a levegőben, annyira jó leírásokat alkotott meg Sarah Addison Allen, úgyhogy A barackfa titka kapja a díjat.





Ennél jobbat nem olvastam és izgalmasabbá tette az egész regényt. A Méreghercegnő érdemli a díjat.






Ketten kapják meg, nagyon jó munkát végzett a szerző!














A Sivatag Lándzsájáról szóló értékelésem írtam a legtöbb ideig.

Forrás