1 / 6
2 / 6
5 / 6
6 / 6

Archive for március 2018

Top 5 nem szerdán #3 - kedvenc virtuális világaim


Eljött az utolsó márciusi téma és elgondolkodva rajta (mentorok a könyvekben) rájöttem, hogy kevés ilyen szerepű karakter maradt meg az emlékeimben, ezért úgy döntöttem, hogy az előző heti Top 5 témát fogom jobban kifejteni, abban most úgyis otthon vagyok vagy mi:

Előtte indítsd el ezt, háttérzene az írottakhoz:


Szóval jöjjenek a kedvenc virtuális SFF világaim a számítógépes játékok köréből.

Én az a játékos vagyok, aki kevés címmel játszott, de sokat ismer és azért, mert inkább hűséges vagyok egy-egy szériához és ha valami nagyon megtetszik, akkor az annyira szívem csücske lesz értsd veszett fangirlként habzó szájjal keresgélni BÁRMIT ami a világhoz kapcsolódik, hogy képes vagyok rengetegszer végigjátszani és felfedezni az új dolgokat. Régen az akcióért játszottam, de pár éve elolvasom a történeteket értsd nem nyomom tovább az átvezetőket, és elképeszt, hogy egy nem irodalmi műfaj hogyan képes ennyire komplex sztorikat lélekkel, érzéssel és lelkesedéssel kezelni. A Ready player one élménybeszámolómnál témázgatni fogok ezekkel kapcsolatban, úgyhogy most nem akadok ki azon, hogy a média mennyire ostobán kezeli ezeket a játékokat például, úgyhogy inkább nézzük a heti témát, mint hogy szükségtelenül felhúzzam magam... ó és még valami, az itt szereplő címeket be fogom mutatni majd egyesével is, ezért nem megyek annyira bele, hogy melyik miről szól.

1. Fable 3 - link


Az egyik legkedvencebb játékom a Fable széria harmadik része, amit annak ellenére imádok játszani, hogy nem tartom tökéletesnek. Ha egy szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondhatnám, hogy színes, mert minden van benne, amit nem várnál egy fantasytől, igen, még városmenedzselés is. A poénok mellett a sztorija egy egész komoly ívet jár be illetve durva és váratlan társadalomkritikákat kapunk tök random (na jó annyira nem véletlenszerűen)... illetve az egészre jellemző egyfajta káosz, de nagyon jól áll ez neki! Ez egy iszonyúan furcsa játék, mert ahhoz képest, hogy kötött játékmenete van, elég nagy szabadságot enged: lehetsz jó vagy gonosz és ahhoz képest alakul a külső megjelenés, illetve az interakciók között hát... előfordulnak eléggé alacsony színvonalúak is. Nehéz megmondani mi az, ami miatt tetszik a Fable 3, de egy biztos: a világa nálam nagyon betalált és emiatt van sivatagmániám, ezért is keresem szánt szándékkal a sivatagi népekről szóló könyveket (Aurora <3) és azt tudom, hogy érzéketlen tuskó tudok lenni a megalkotott környezet iránt, de itt nem így volt, mert még mindig nagyon szeretek barangolni a különféle tájain, településein.

2. Mass Effect széria - link


Ha a monumentalitás létezik a játékokban, és hogyne létezne, akkor a Mass Effect a legjobb példa rá. Bárkit kérdeztem, aki ugye játszik, mindenki ismerte, játszott vele, vagy csak akart/akar, iszonyúan ismert címről van szó és meg is érdemli a szeretetet. Ennél a műnél minden epic és erre sajnos nem tudok jobb szót találni, a magyar nem adja vissza rendesen azt, amit szeretnék kifejezni: ez sci-fi a javából egy hatalmas fenyegetéssel, rengeteg fajjal és nagyon jól átgondolt játékmenettel. A kedvenc részem a második a sorban, mert egyrészt Cerberus-mániás vagyok, másrészt az egész menürendszer, minden minden apróság mutat valami felé és élmény ezzel a résszel játszani, a csavarokról pedig még nem is beszéltem: az alkotók kegyetlenek. De tényleg. Nagyon.
Tehát összefoglalva ezmiez: szerethető karakterek, remek háttértörténetek, hatalmas ellenség és nem egy mezei céllövölde - a biotikus képességek olyanok, mintha a fegyverkezelés mellé egy nagy adag mágia is járna. Imádom.

3. Tera - link


Kitűnik a sorból az egyik MMORPG, a Tera, amit azért kezdtem el játszani, mert kellett valami kikapcsolódás... és csodálkozva vettem észre, hogy nagyon megtetszett, pedig nem vagyok a műfaj nagy hívője, amiknek általában történet-, és farmolásalapú a rendszere, meg a szinteződés a lényeg.
Ez a cím szerintem kiemelkedik a többségből, hiszen a játék gyönyörűséges és még a kamerakezelés sem idegesítő. Nagy figyelmet fordítottak a kinézetre és ez meg is látszódik, ezzel élmény játszani, bár akkor szerettem meg, amikor rájöttem, hogy olyan hangulata van, mint a Fable 3-nak, na ott vesztem el teljesen. Akad benne szerethető vonás rendesen (nemcsak fiúknak, bár nekik a látvány többször kedvez, mint a nőknek, igaz néha elég röhejes formában).

4. Trine - link


A Trine széria egy színorgia! Mindegyik játék szépséges, a készítők nagy figyelmet fordítottak a háttérvilágra, pedig az első rész régi, még én is csak 500 Ft-ért vettem anno a Médiában (ennyire leesett már az ára) és sajnos nem olyan közismert mint kellene legyen. A Trine erőssége az, hogy platformer és ügyességi feladatokat kell megoldani minimális harccal és benne három karaktert lehet irányítani: mágust, íjászt, illetve harcost és te döntöd el, hogy mikor melyiküket használod, vagy kit szintezel, esetleg kinek adod az időközben megtalált varázstárgyakat.

5. Harry Potter sorozat - link

Második rész
Régi játék és nagyon nem kell bemutatnom, így inkább beszélek egy kicsit a részekről, mert nem mindegyik éri meg a megvételt, de néha még azt sem, hogy feltelepítsük. Az első rész nem a legjobb, rengeteg a fekete folt, borzalmas az irányítása és ott még érződött, hogy korai hajtás, ezzel szemben a kettes egy hangulatos, ötletes, na meg élvezhető játék lett, máig az egyik kedvencem ebből a szériából és ugyanígy sikerült a harmadik is. A negyedik kuka, máig nem tudom ez miért került így a szériába és innentől csak a hatodikkal játszottam, ami azért lett kedvenc, mert végre behozták a párbajrendszert (jó a kettesben is volt, de kicsit bénán, mert az inkább hasonlított egy teniszmeccs-szimulátorra, mint varázslásra) viszont a hatosban ez nagyon jól jelent meg.

Meg amúgy is, Roxfortról van szó, imádok benne barangolni.

Második rész
Hatodik rész
Azért itt már érződik a javulás.
+1. Star Wars - Jedi Knight: Jedi Academy és Jedi Outcast - link, link


Ki ne akarna jedi lenni? Élmény ezekkel a részekkel játszani, ezért is említem meg őket. Régiek sajna, de hangulatosak ééééés ennyi. Régóta SW hónap számomra a november és ilyenkor újrajátszom ezt a két részt, csak 2017-ben sajna nem jutott rá idő, viszont most nem állíthat meg semmi (még a heti két zh-s időszak sem), kijátszom és jól bemutatom majd őket.

Plusz tartalom:

Ki akar ilyen főgonoszokat? Imádnám a mash-up történetet, ahol a negatív karakterek összeállnának a jók ellen kb ilyen formában (a lenti zenéből egyébként a kórus tetszik nagyon, meg a klip):

Illetve van is már ilyen, csak nem elérhető MÉG a számomra (Kingdom Hearts).


A rovat az alábbi címkékhez tartozik:

// Top 5 // Sci-fi // gamer // fantasy //

A kilencek tragédiája, avagy Donnie Eichnar: Halálhegy



Szerző: Donnie Eichar
Sorozatcím (kiadói): -
Sorozatcím: -
Cím: Halálhegy
Eredeti címDead Mountain, The Untold True Story of  the Dyatlov Pass
Eredeti megjelenés2013
Műfajdokumentumregény
Fordító: Szieberth Ádám
Oldalszám: 256 oldal
Kiadó: Park Kiadó
Megjelenés: 2013
Ár3.990 Ft

Fülszöveg:
1959 ​februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban.
A szerző, Donnie Eichar útra kel, hogy maga is végigjárja a tragikus véget ért fiatalok útját az orosz télben. Izgalmas, fordulatos dokumentumregénye az áldozatok eddig publikálatlan naplói és fényképei, nyomozati iratok és több tucatnyi interjú segítségével most először derít fény arra, mi is történt a Halálhegyen azon az ominózus éjszakán.
„Lebilincselő történet, legalább olyan drámai, mint Jon Krakauertől az Ég és jég.”
Booklist
Donnie Eichar Floridában született, történetmondó családban. Neves televíziós és filmrendező, producer. A kaliforniai Malibuban él.

,, Úgy vélte, csakis valami ,,szokatlan, példátlan" dolog kényszeríthette a barátait arra, hogy kimeneküljenek a sátorból."




A regény az alábbi címkékhez tartozik:




Sorozat: -




    



Egyszerűen vonzanak a rejtélyek! A bennem munkálkodó és egyúttal a természetfelettit kutató kíváncsiságom miatt döntöttem úgy, hogy megismerkedem a Halálhegy történetével, a kilenc utazó utolsó útjával, akik a Szibéria határán lévő, csak embertelen körülmények között elérhető területre túráztak el és haltak meg rejtélyes módon, a sátruktól távol, bakancs és hideg ellen védő ruházat nélkül. A furcsaság ott kezdődik, hogy a későbbi nyomozás kiderítette, hogy belülről vágták fel a sátrat, úgy mintha menekültek volna valami elől...
- Első mondat -
,,A most következő beszámoló a Gyatlov-túra résztvevőinek sorsával kapcsolatos, többéves kutatómunka alapján készült.


A Google és az első élményem a dokumentumregénnyel

Végignézve a Google képtalálatain a Dyatlov keresőszóra (direkt nem linkelem, ez most nem ide tartozik) a hideg kirázott a képeket látva, pedig olvastam a könyvet és elvileg tudom, hogy mi történt, de mégis, Donnie a művében egyáltalán nem mutatta meg a srácokat holtan és szembesülni ezzel kicsit megrázó volt... a Halálhegy (mármint a könyv, dőlt betűvel rá hivatkozom ezentúl és nem a hegyre) nem akar hatásvadász lenni, legalábbis, ami a megírást illeti, bár elég hálás téma, ha valaki horrort akar írni vagy filmet forgatni - Donnie mégsem ezt teszi. Okosan kezeli azt az alapot, amit kapott és nem akar olcsó jumpscare effektekkel dolgozni, helyette megmarad a kutatás szintjén, a teóriák vizsgálatánál és cáfolatánál, na meg abban, hogy ő is bevezesse a saját véleményét, arról, hogy mi történt. 

Amikor először kinyitottam a könyvet, megcsapott a Terror háza hangulata, nagyon nem arra számítottam, hogy a kilenc túrázó néz majd rám egyből - ezzel arra célzok, hogy a kötet jól dokumentált, sok a képi anyag, hogy ne csak a saját képzeletünk legyen az ellenségünk, hanem a történelem valóságának súlya is ránk nehezedjen. A mű végig ezt az atmoszférát tartja és bár sokszor kirázott a hideg, mégsem féltem, maximum borzongtam... 

Az elhagyott sátor és ahogy megtalálták később
Teóriák

Elég teóriát és választ kapunk ahhoz, hogy legyen min csámcsogni, gondolkodni az ufóktól kezdve, a titkos kísérleteken át rengeteg, rengeteg téma előkerül és ugye furcsaság, hogy mindegyik csak épphogy vagy kicsit illik a helyzetre, mindent egyik sem magyaráz. Donnie ezeket sorra veszi és elmondja róluk a saját véleményét, meglátását, ugye a műben egy kisebb részt szentel a szerző a felröppent híreszteléseknek az eseményekkel kapcsolatban, amik mögé kellett lásson, ha tisztábban akarta szemlélni a történeteket, tehát egyáltalán nem kerülhette meg ezt a témát:
,,A sarkvidéki törpés sztorin kívül szinte mindegyik teória a szovjet hatóságok iránti mélységes bizalmatlanságról árulkodott, meg arról, hogy a túrázók halálának okát leíró ,,ismeretlen kényszerítő erő" kifejezés csak semmitmondó eufemizmus, amely valamiféle sötét üzelmek ,,lepapírozására" szolgál." 
Ezek nehezítették meg a dolgát az általa vélt igazság feltárásával kapcsolatban, bár a legérdekesebb a fénygömbös rész és az, hogy ezt miért akarta a hatalom eltusolni, ha egyáltalán semmi közük nem volt a kilencek halálához? Érdekes... (Itt található pár teória.)

Olvasás közben pár kérdés felmerült bennem, de most csak kettőt emelnék ki: mi történt?

Három szálon ,,fut a cselekmény": először megismerjük a jelent, ahol Donnie érdeklődését felkelti ez az eset és elhatározza, hogy kideríti, mi történt 1959-ben az Otorten hegyen. Ez a rész nem mindig körömrágós - ugye a rekonstrukció a másik két eseményláncolatnál sokkal izgalmasabb, de ez megváltozik a vég felé és alig lehet várni, hogy Donnie mivel rukkol elő - ahogy esetemben történt.

A másik két szál 1959-ben játszódik, az egyik a csapat útját mutatja be elég részletesen, a másik pedig az ő felkutatásukra irányuló törekvéseket. A legtöbbször a kutatócsapat birizgálta legjobban a fantáziám, ugye ez az a pont, amikor a rejtély elkezdődik és jelennek meg a furcsa bizonyítékok, hogy itt valami nem mindennapi történt. A csapat rekonstruált útja inkább a történelmi események kontextusával érdekes, például az író rengeteget magyaráz hozzá, mellékinfókat az ,,olvadás" éveiről, hogy miért indultak túrázni és milyen volt Igor Gyatlov személyisége, a túravezetőé, akiről később elnevezték a hágót; ezek mind mind érdekes tényadatok.

Donnie nem vezet minket feleslegesen, pont azt és akkora mértékben írja le, ami a megértéshez kell, sem többet, sem kevesebbet és ehhez sokféle forrást használ: a túrán résztvevők bemutatásához a hozzátartozók gondolataiból merítkezik például, de mégsem megy bele túlságosan és értem ez alatt azt, hogy a szereplők nem kapnak feltételezett jellemet, így alig ismerjük meg őket, hiszen a szerző arra támaszkodik, amit kap a kortársaktól, ezért tudunk, mi olvasók, picit többet Igor jelleméről, a többiekről viszont alig valamit. 
,,Nyilván arra célozgatott, hogy a busás haszon reményében kiaknázom ezt a rejtélyes orosz ügyet. Csak annyit mondtam neki, hogy nem pénzszerzés céljából látogattam el Oroszországba, pedig legszívesebben kiröhögtem volna, amiért azt képzeli, hogy a könyvkiadásból meg lehet gazdagodni."

...és miért Halálhegy a hegy neve? (Csak akkor olvasd el a lentebbi két idézetet, ha nem szeretnéd olvasni a művet és nem baj, hogy lelövöm ezt a fajta titkot.)


Ezt a pontot viszont hiányoltam a műből, a szerző egyszer tér ki erre, pedig egy kisebb kutatásnak jobban örültem volna (mondjuk mítoszok, mondák szintjén), de ez a válasz sem rossz:
,,A Halat Szjal név a finnugor hulat, azaz 'halott' szógyökből ered, a manysi nyelv ugyanis a finnugor nyelvcsaládba tartozik. A komor hangzású név arra csábít, hogy a Gyatlov-csoport tragédiájához kössük, de a manysi szemantika szakértői úgy vélekednek, a hegy a növényzet hiánya miatt kapta ezt a nevet. A Halottak hegye elnevezés tehát, ahogy egyesek emlegetik, téves. A pontos fordítás ,,Halott hegy", aminek kétségkívül van értelme, hiszen életről nemigen beszélhetünk odafönt."
Mondjuk ez egy fokkal érdekesebb lenne:
,,Mivel csak egyetlen forrás említi, nem is hangsúlyozom azt az állítólagos manysi legendát, mely szerint a Halálhegy onnan kapta a nevét, hogy valamikor évszázadokkal ezelőtt kilenc (!) manysi vadász lelt furcsa, megmagyarázhatatlan halált a környéken, holmi repülő szellemek miatt. A vadászok bordái összetörtek, s megfagyott tetemeikre csak hetekkel később bukkantak a hozzátartozók..." Forrás
Úgyhogy igen, ilyesmit hiányoltam. Engem a hegy legendáinak tömkelege érdekelt volna, de Donnie nem foglalkozik feltételezésekkel, csak a tények számítanak neki.
,,Végső soron mindig valamilyen emberi rejtvény megfejtése érdekelt."
Végszó

Tehát összességében ajánlom olvasásra, van egy atmoszférája, de a történelmi tények és az egész kontextusa üti a horrorhangulatot. Egy biztos, kutatómunkában és alaposságban nincs hiány, a mű stílusa pedig könnyen pörgőssé teszi a lapokat, még akkor is, ha sok az orosz név és olvasás alatt sokszor belezavarodtam ki kicsoda és mit csinál vagy nem csinál, na meg, hogy kire miért kell odafigyelni. Alapos munka, részletesen kidolgozott, ha érdekel valamennyire a történelem és a rejtélyek, akkor ez a te könyved!

Az pedig még érdekesebb, ha valaki eltűnik, mire bárki mozdítaná a fenekét, már biztos halott... és ez az igazán ijesztő.

- Kapcsolódó zene -

Két éve tudom igazán mit jelent a zene megnyugtató és életmentő ereje, úgyhogy újításként mindegyik poszthoz hozok egy-egy (vagy több) klipet, számot. Nemcsak LoL lesz (bár elég sokszor fognak szerepelni a zseniálisságuk miatt) és igyekszem mindegyikhez megmagyarázni miért és melyik részénél gondoltam a számokra:

Most nem tudok zenét ajánlani, ehhez a könyvhöz csend kell.



Ítéletem:
-
(dokumentumregényt nem szoktam értékelni)


Erősségek:

- történelmi kontextus
- nem akar horror lenni

Gyengeségek:

- jobban érdekel a hegy, kevés szó volt róla, pedig főszereplő

Ajánlom, ha:

- szereted a történelmet és a rejtélyeket

Évszak:

- csakis télen

Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:

(20%-os kedvezmény a kiadó oldalán.)

A regény a Park kiadó jóvoltából látott napvilágot 2013-ban.

A szerző további, magyarul megjelent kötetei:

A sorozaton kívül nem jelent meg a nyelvünkön műve.


- Egyéb -




A rovatom megszüntetése mellett döntöttem, mármint úgy, hogy különálló cikksorozatként létezzen. Egyszerűbb, ha minden értékelés végén megosztom a külföldi borítókat na meg az arról szóló véleményem. Az eddigi részeket itt találod. (A magyartól eltérő borítókat veszem alapul.)


Egy borító jelent meg a külföldi kiadások égiszén és nem is csodálkozom, hiszen ez a történet eladja saját magát, nem kell ide hatásvadász vagy szép borító, viszont lényegre törő igen, ahogy a most berakott kép is mutatja.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Szolgálati közlemény | Top 5 szerda helyett másik nap #2 | Pillanatkép #38 | Tavaszi lista | Mit olvasnak a molyok?


- Szolgálati közlemény -


Hosszú idejű matekozás (nem vicc, itt már deriválás folyik), adatbázisozás meg algoritmusozás és hálózati kódolás, ip baszkurálás után, úgy éreztem, hogy muszáj egy kicsit ide is felnéznem, na jó, bűntudatom van, hogy nem mondok semmit, pedig a mostani helyzetem egyáltalán nem unalmas vagy egyszerű... úgyhogy egy kis elnézést és türelmet kérnék minden irányba, rovatok, értékelések, stb-k felé. És mi történik velem? Alkotok, ezerrel, egyelőre fejben, de lassan lassan formája is lesz ennek az egész őrületnek, ami körvonalazódik. Lassan. Nagyon lassan. De tényleg!
Nem, nem leszek a húszezredik hazai YA szerző, még csak nem is ezen a területen vagy ebben az ágban gondolkodom, hanem egy másik, sokkal másabb erőfeszítést igénylő projekten, meg egy kisebben... Ehhez mi kell? Programozási nyelv, alapos tudással, na ez utóbbi erősen hiányzik... úgyhogy ezért sem írok ide, minden időm felemészti, hogy kódok után olvassak, vagy fejlesszem magam ilyen téren. A másik pedig a tárgyaim: ennyi matekot egy helyen még nem láttam, de az a rossz, hogy míg az előző félévben szinte csak ilyen órákat kellett felvennem, most árnyalódott a kép és eléggé más irányt is kell tanulnom, ami szintén érdekel, bár néha csak kiugranék az emeletről, annyira megterhelőek. Úgyhogy most ez van velem...

De ami a legrosszabb: nincs kedvem írni, olvasni pedig csak ritkán... mondjuk lehet itt velem van a baj, ha minden idegesít... vagy csak rossz könyveket kapok elő. Ez éppen kezd most javulni, meglátjuk, hátha megtalálom az egyensúlyt!

Jó, jó de, mi lesz a rovatokkal? 
Hát... szerintem összevonom őket, kb így kapjátok őket és nem hiszem, hogy tartok bármilyen rendezettséget, max nyáron lesz, bár fene tudja, akkor meg már elkezdek egy komolyabb projektet... nem tudom van-e igény az ilyen típusú kontent bemutatására, vagy arra, hogy mit szenvedek a a választott nyelvemmel meg ilyesmi... ha igen, akkor lehet, hogy néha írok majd ezekről a dolgokról is, bár azt ne kérjétek, hogy az összes dühöngésem itt legyen... bár vannak viccesek! Na majd meglátjuk, hogy alakul, ha bárki is kíváncsi rá, akkor izgalmas anyagra számítson, esetleg később segédanyagra. Ez a jövő zenéje még.

Értékelések?
Jönnek. Ezt a részét a blogomnak pont újragondoltam, kicsit átszerveztem a fejléceim kinézetét, remélem, hogy nem fogok később idegösszeomlást kapni miattuk... (majd meglátjátok) és maradhatnak.

Mikor leszek aktívabb?
Nem tudom, nyáron biztos, addig meg meglátom. A legnagyobb baj a kedvetlenség és az, hogy inkább a programozást tanulgatom, mint írjak. Ideges is vagyok, így meg nem szeretek pötyögni.

Új kontent?
Hogyne, gamer cuccok orrvérzésig, fandomok, stb, stb. Jó lesz ez, jó!


- TOP 5, nem szerdán -



A rovat: heti top ötös listázás megadott szempontok alapján, bővebben itt: molyos zóna.

Először is egy bocsánatkéréssel tartozom, az elmúlt időszak nehézségei után, kb itt vagyok, lassan elhagyom az antiszociális szférát és újra aktívabb leszek, vagy nem... Ezt megünnepelvén hozom a szerdára tervezett posztom nem szerdán, mert miért is tartanám meg a korlátokat ha át is lehet őket törni?: Kedvenc műfajom alig sikeres, vagy éppen alig közismert műveit. Az előző heti adagokat nem éreztem sajátoménak, így nemhogy top ötöt, de még top kettest sem tudtam volna megalkotni, ezért nyúlok egy korábbi témához, a mostani viszont tetszik, szerintem azt is megírom (természetesen nem szerdán, mert azt túl egyszerű lenne). 

Az nem is kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni, az inkább, hogy melyikkel tegyem: fantasy vagy sci-fi? Nézzük meg mindkettőt!

Tehát

Kedvenc műfajom alig sikeres, vagy éppen alig közismert művei:

Sci-fi:


Helyből két magyar szerző is a listán landolt: Görgey Etelka és Ta-mia Sansa. Eta könyvét először könyvtárból vettem ki, majd meg is vettem, de nem tudom, hogy hol van, sajnálom, de annyira lesokkolt, megborított a második rész, hogy azon nyomban megváltam a többitől és azóta sem volt lelki erőm a tüske nélkül folytatni ezt a csodás sorozatot. Mert mi más lehetne, ha évekkel utána is érzem a hatását...? Az első részt egyébként nagyon szerettem, a Csodaidők több figyelmet érdemelne! Sansa műve szintúgy, bár sajnos ilyen történetet nem tudok az ő könyvéhez rittyenteni, de azt tudom, hogy ő egy csodálatos ember és a könyve sajnos nagyon nincs a köztudatban.

A három külföldim: Dan Wells, Itó Projekt és Mira Grant egy-egy műve, bár Dan Wells Partials sorozata talán sokak szerint nem tartozik ide, de én mégis azt látom, hogy aminek nem kéne - lásd khm Papírizé khm Megtört papírizé, sorry utálom azt a könyvet - nagy szeretet kap, ez a könyv pedig nem, úgyhogy maradjon csak itt. A Harmónia szintúgy több érdeklődést érdemelne, de nem kap és ez szomorú... ez a könyv mesteri disztópia az egymástól elidegenedés üzenetével és egy ijesztő jövőképpel: mi lesz akkor, ha az érzelmek nem szabadok? Ha mindenki csak boldog és nem megengedett, sőt lehetetlen a szomorú érzelemkinyilvánítás?
Utoljára hagytam a Feedet, ami az első és legkedvencebb zombis regényem (a Kiéhezettek mellett). Intelligens YA disztópia és nem folytatódik hazánkban, mert alig olvasták páran... de komolyan, mi van a könyvpiaccal ma? 

Fantasy:


A fantasy témára csak egy magyar szerző jutott, a személyes kedvencem: Kleinheincz Csilla. Gyönyörűen ír és csodálatosakat, sajnos nem olyan népszerű, mint amilyennek szeretném és megérdemelné. A Christopher Chant kilenc élete és A vándorló palota gyerekkorom kedvenc írónőjének két műve és mint olyan, sokat segített az ízlésem alakulásában, nem tudok róla többet mondani, minthogy halálával egy tehetséges mesemondó távozott a világból.
A Mennyei dallamok manga és a beválasztásával nem ennek az egy műnek, hanem a hazai mangakiadás kudarcáról emlékeznék meg... méltatlan sors jutott nekik itthon és így van ez a Sandemo könyvekkel is, bár itt nem vagyok biztos abban, hogy ma szintén tetszene akár a Jéghegyek népe, akár a fenti Boszorkánymester is. Majd meglátjuk...

Vicky jó választásait itt találod, egyetértek vele, főleg a Füst és csont leányával kapcsolatban!

A többiek bejegyzéseit itt találjátok --> zóna (bár most a frissek kerültek fel nagy valószínűséggel, én meg külön úton járok, fene a fajtámat).

A rovat az alábbi címkékhez tartozik:

// Top 5 // Sci-fi // fantasy // 


- A Pillanatkép rovat -


Régen, talán írhatom hogy a fénykoromban, indítottam egy rovatot ezekkel a feltételekkel:
A szabályok:
Ahhoz, hogy játszani tudd, válaszold meg az alábbi három kérdést:
Mit olvasol jelenleg?
Melyik könyvet fejezted be mostanában?
Mit gondolsz, mit fogsz olvasni legközelebb?

Az alap:

Nagyon szeretem megtervezni az olvasásaimat és ezért úgy gondolom, hogy jó ötlet ezt a rovatot indítani, amely kéthetente vasárnap jelenik meg. Az eredeti rovat címe a WWW volt, de a kérdések kezdete megváltozott és úgy gondoltam, hogy jobb ha magyarosítok és így lett belőle Vasárnapi válasz.
Valamelyik nap pedig rámjött az, hogy hiányzik az olvasásaim ilyen rendszerezése, úgyhogy a Pillantkép sorozatom kiegészítem újfent ezekkel a kérdésekkel meg némi változtatással.

Mit olvasol jelenleg? maradhat, viszont a Melyik könyvet fejezted be mostanában? nem tudom, hogy fontos-e. Egyelőre igen, viszont lehet, hogy ki fogom szedni. A három kérdés közül viszont a kedvencem, a Mit gondolsz, mit fogsz olvasni legközelebb? amihez több oldalas listát tudnék mindig kreálni, úgyhogy ez tuti marad. Kiegészíteném még az alábbiakkal:

Melyek a várólistád új elemei?

illetve

illetve Milyen könyveket szereztél be az előző Pillanatkép óta?

Továbbá

marad az új Pillanatkép rovat megszokott eleme, lehetnek egy poszton belül további rovatok ahogy mostanában megosztottam őket kép + vonal elválasztással, plusz szeretnék ezentúl felrakni egy angol nyelvű regényt és egy nagyon régi várólistás elemet ide, a mit szándékozom előkapni részhez és ezt addig le nem szedni, amíg el nem olvasom. Hirtelen ennyi jutott eszembe, hogy mit kéne ide irkálnom, mert nagyon szerettem a VV-t csinálni és több infót osztanék meg, mint eddig. 

Tehát a periódus: kéthetente szombaton vagy vasárnap. Ez viszont lehet, hogy szeptembertől borul egy kicsit, majd meglátom, hogy fogok tudni vele bármit is csinálni.



Mit olvasol jelenleg?



Tankönyveket (nem vicc, az Új algoritmusok 900 oldalas és a C++ meg 1200 körüli) illetve a Szunnyadó parázs művet, amihez viszont nem sok kedvem van. Az Elit játszma érdekesnek ígérkezik, remélem izgalmas életutat fogok kapni, mégha nem is igazán konyítok a pókerezéshez (bár egyszer már megmutatták hogy kell játszani).

Melyik könyvet fejezted be mostanában?


Lassan tudok olvasni, de akkor is jókat többnyire. A Summa summarum és az Ezer éjszaka is megérte a ráfordított időt, főleg, hogy az utóbbi megtörte az olvasási válságom.

Mit gondolsz, mit fogsz olvasni legközelebb?



A legsötétebb órához nincs meg a megfelelő hangulat illetve idő, mert annyira aprólékos, hogy ezt csak akkor lehetne jól olvasni, ha lenne egyhuzamban két szabad napom... most nincs. Azért igyekszem haladni vele! Trump egy jelenség, kíváncsi vagyok rá nagyon, azért került fel ide a róla szóló könyv, míg Az ezredik emelet és a Tear királynője egy teljesen új műfajt képviselnek, hozzájuk szintén a megfelelő időzítés kell.

Melyek a várólistád új elemei? avagy
Várólistám képekben (beágyazva)



Feltűnő Leigh Bardugo fajsúlyos jelenléte a listán, hát egy kicsit lettem az Ostrom és vihar után mániás... most kb mindent el akarok olvasni tőle és szépen lassan meg is szerzem a műveit! A többiről sokat nem tudok írni, majd ha eljutok az értékelésig, bepótlom!

Milyen könyveket szereztél be az előző Pillanatkép óta?



Megrendeltem a Shadow and Bone-t angolul, ő érkezett meg, sajnos a Shadowsong nem ért még ide.

Egy régi várólistás




Innen azóta sem sikerült semmit olvasni, szegény kategória, nagyon elhanyagoltam őket! Mondjuk az Iskola a határonhoz még kedvem is van, ki tudja, lehet kiveszem a könyvtárból ha legközelebb megyek.

Eddigiek (max 10):



Egy angol nyelvű


Letettem a Ruin and risingot, mert elhatároztam, hogy újraolvasom a trilógiát angolul és tegnap megérkezett hozzá az angol regényem, úgyhogy adott ez a cél.

Eddigiek (max 10):


Egy VCs-s regény


A Tear királynője már régóta érdekel, ideje elkezdenem!

Eddigiek (max 10):


- Könyvtárból jöttek -


Közülük olvastam (az előző óta):


- A következő könyvtári olvasmányom -




Még a Szunnyadó parázs is könyvtári, csak most olvasom, azért emelem ki a többiből.

- A héten talált számok, amelyek kedvencek lettek -





- A következő értékelés(ek) -



Felgyűltek az értékelni kívánt művek, ideje őket lecsökkentenem!


- Tavaszi lista -



Hóval köszöntött minket a tavasz, vicces, hogy december helyett mindig márciusban van a fehér áldás... hát ez van. Magamat is meglepve, várom a jobb időt és a nyarat, mondjuk ez utóbbit nem a rekkenő hőségért, hanem a vizsgamentes munkálkodásért. Na de ne szaladjunk előre, addig is megosztom a tavasszal olvasni kívánt műveim listáját:


A Szunnyadó parázs és az Ezer éjszaka hasonló indíttatásból került fel a várómra: imádom a sivatagi kultúrákat és a róluk szóló könyveket, így nem is volt kérdés, hogy olvasom őket, csak az, hogy mikor. Az utóbbit egyébként már sikeresen kivégeztem, értékelés hamarosan várható róla.
A másik két könyvem Az ezredik emelet és a Vörös veréb eléggé különböző műfajúak, az utóbbi egy kémregény, a másik meg a gazdag elit kavarással teli életét járja körbe, tökéletesek lesznek a kevésbé havas napokon (nálunk még van hó). Egyébként tetszik a VV kinézete, az Agave Könyvek jó munkát  végzett vele!


Sötétebb téma A lápkirály lánya és az Alias Grace, ha erre vágyom, tökéletesek lesznek, az Egy sötétebb mágiáról meg hát... már a neve is árulkodik, de sokan szeretik, remélem, hogy én is közéjük fogok tartozni. Tavaszi könyvem volt a Seraphina, a folytatása is remélem az lesz és hogy jókor olvasom majd!


Flex... még mindig a mágia felhasználási módja miatt érzem, hogy szívszerelmem lesz, meglátjuk, meglátjuk... a Tear királynőjéről már fentebb írtam, bár azt nem árultam el, hogy mit várok tőle: erős női hőst, nem is lehetne más! Az Artemis Andy Weir regény és sci-fi, a Ruin and rising pedig mostani kedvenc szerzőm könyve... ki gondolta volna, hogy végül én is beadom a derekam Bardugónak, amit művel az jó! A szerelmi cuccokat leszámítva.


Hú, horror, mesés cirkuszi sztori, fantasy a goblinokról és a szakmám egy kis szelete... minden van itt, meglátjuk mire lesz időm és kedvem, de azt tudom, hogy erős ez a lista, már ha csak ezt a négy pontját is nézem.


Hát róluk nem tudok sokat írni, legyenek a B lista tagjai és közülük választok, ha az A-ból nincs kedvem... na jó, a Shadow and Bone hamarabb sorra kerül, mint a Ruin társa az tuti, meg azért a változás jogát fenntartom, de a lényeg ez.


- Mit olvasnak a molyok? -



1. Dan Brown: Eredet 
2. Leisa Rayven: Hitvány Rómeó 
3. Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara 
4. Böszörményi Gyula: Nász és téboly 
5. André Aciman: Szólíts a neveden 
6. Leiner Laura: Ég veled 
7. Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
8. Leisa Rayven: Megtört Júlia 
9. Sarah Pinborough: 13 perc 
10. J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

Négy könyv maradt népszerű az előző óta: az Ég veled, a Nász és téboly, a Köd és harag udvara, na meg a Velünk véget ér. Nem csodálkozom rajta, elég népszerűek a szerzők, hogy hosszú ideig élvezhessék a rivaldafényt a műveik. 
Sokan rendelték Lakatos Levente dobozát vajon? Ez is indokolhatja a Hitvány Rómeó és a Megtört Júlia népszerűségét, na jó, ezek a könyvek viszonylag frissek, ezen sem csodálkozom. Illetve újra van HP a listán! Vajon azért, mert jön az új Legendás állatok és megfigyelésük film? Hasonló okokból lehet a Szólíts a neveden itt, bár azon csodálkozom, hogy A víz érintése nem kapott előkelő helyet ezen a listán. A 13 percnek pedig örülök, én is szeretném olvasni, bár fura, hogy thriller és szerepel itt! Nagyon nem csodálkozom viszont az Eredet jelenlétén a TOP 1 helyen, vele kapcsolatban valami hasonlót vártam, mégha nem is az első helyet.

Mit akarnak olvasni a molyok?


1. Kristen Callihan: Idol
2. Tarryn Fisher: F*ck Love – Kapd be, szerelem!
3. Sarah Pinborough: 13 perc
4. David Levithan: Nap nap után
5. Guillermo del Toro – Daniel Kraus: A víz érintése
6. Dan Simmons: Terror
7. Kij Johnson: Vellitt Boe álom-utazása
8. Colleen Hoover – Tarryn Fisher: Never never – Soha, de soha
9. Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak
10. Jason Matthews: Vörös veréb

Filmes cím a Vörös veréb és A víz érintése na meg a Nap nap után, viszont a 13 percet nem tudom hirtelen, de meglepő, hogy mindkét listán szerepel. A többi cím pedig a közönség által várva várt könyvfesztiválos, vagy hamarabbi megjelenés, egyiken sem lepődöm meg... illetve azon igen, hogy az Idol miért van az első helyen.

 //  Mit olvasnak a molyok // várólista // lista // 

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -