1 / 6
2 / 6
5 / 6
6 / 6

Archive for július 2018

Vizsgázzunk le a RAVASZ-ból is!

Forrás: google
Az alap: (Itt található az alap.)
(Réta tervei.)

A Book Roast youtube csatorna vloggere tervezi az RBF folytatását, a Rémisztően Agyfacsaró Varázstani Szigorlat (továbbiakban: RAVASZ) kihívást. amit a Book Roast youtube csatorna tett közzé, a videó ITT érhető el és azt is megemlíti a videójában, hogy jövőre szintén megrendezi a vizsgákat (ott leszek)!

Kicsit másképp lehet megszerezni a teljesítést a RAVASZ esetén, mint az RBF-nél volt, elvégre ez már egy magasabb fokozatú megmérettetés. Minden tantárgynál három meghatározást találsz. 
A: Accceptable: Elfogadható; 
E: Exceeded Expectations: Várakozáson felüli; 
O: Outstanding: Kiváló. 

Ez egy lépcsőzetes meghatározás, csak akkor mehetsz az „E” alatt található feladatra, ha teljesítetted az „A” meghatározást, és akkor az „O”-ra, ha már az „A” és az „E” is megvan, tehát egy tárgynál akkor kapsz Kiváló minősítést, ha három könyvet elolvasol. A kihívás akkor tekinthető sikeresnek, ha két Ravaszt teljesítesz, és ebből az egyik legalább kiváló minősítésű! Tehát legalább négy könyv elolvasása kell augusztus végéig. Egy könyv csak egy kategóriába használható fel.

Tárgyak és feladatok 

ANCIENT RUNES – Rúnaismeret: 
A: Egy könyv, ami a múltban játszódik 
E: Az egyik legrégebben a polcodon porosodó könyv, amit még nem olvastál el 
O: Egy olyan könyv, amit másik nyelvről fordítottak le 

ARITHMANCY – Számmisztika: 
A: Egy legalább 300 oldalas könyv 
E: Egy olyan könyv, ami páros oldalszámon végződik 
O: Egy sorozatba tartozó könyv, ami nem az első rész 

ASTRONOMY – Asztronómia: 
A: Csillagok a borítón 
E: Egy könyv, aminek az „ég” („sky” az angolul olvasóknak) szó szerepel a címében 
O: Egy könyv, ami egy másik bolygón/világban játszódik 

CARE OF MAGICAL CREATURES – Legendás lények gondozása: 
A: Állat a borítón 
E: 160 oldalnál rövidebb könyv 
O: Tartalmaz sárkányokat, bármilyen módon 

CHARMS – Bűbájtan: 
A: Mágiát tartalmazó könyv 
E: Egy könyv, ami elbűvölt a borítójával (megvásárolnád úgy is, ha semmit nem tudsz róla) 
O: Egy könyv, amiről úgy gondolod, nyomot fog hagyni, bármilyen módon jelentőséggel bír 

DEFENCE AGAINST THE DARK ARTS – Sötét Varázslatok Kivédése: 
A: Olvass el egy sorozatzáró kötetet 
E: Olvass el egy fóliás könyvet (eredeti: foiled book, a videóban kifejti, hogy olyanra gondol, ami csillog, visszatükrözi a fényt, 8:50-nél találtok rá példát a videóban) 
O: Egy könyv, aminek a címében, vagy a sorozatának nevében szerepel a „sötét” („dark”) szó 

DIVINATION – Jóslástan: 
A: Egy jövőben játszódó könyv 
E: Egy 200 oldalnál rövidebb könyv 
O: Olvass egy mitológiai regényt 

HERBOLOGY – Gyógynövénytan: 
A: Egy zöld borítójú könyv 
E: Egy könyv illusztrációkkal 
O: Olvass egy könyvet, aminek a címében szerepel az egyik szó az alábbiak közül: fény/levegő/nap/víz (light/air/sun/water) 

HISTORY OF MAGIC – Mágiatörténet: 
A: Egy könyv, amiről úgy gondolod, hogy beleillene a Roxfort Könyvtárába 
E: Öt évvel ezelőtt, vagy régebben kiadott regény 
O: Egy legalább 400 oldalas regény 

MUGGLE STUDIES – Mugliismeret: 
A: Olvasd el az egyik kedvenc íród könyvét 
E: Olvass el egy életrajzot 
O: Olvass el egy újramesélést (retelling) 

POTIONS – Bájitaltan: 
A: Egy szín szerepel a címben 
E: Olvass el egy férfi főszereplős regényt 
O: Egy 350 oldalnál hosszabb könyv 

TRANSFIGURATION – Átváltoztatástan: 
A: Egy szürke borítós könyv 
E: Olvass egy könyvet olyan írótól, akitől még eddig nem olvastál 
O: Olvass el egy könyvet, ami egy királyságban játszódik/tartalmaz királyi családot 

A vizsgaidőszak időtartama

A vizsgaidőszakot augusztus 01. – augusztus 31. között tartja a Roxfort. 

Érdemjegyek 

Sikertelen vizsga:
Troll: 20 % teljesítmény a vizsgaidőszak lejárta előtt 
Borzalmas: 50 % körüli teljesítmény a vizsgaidőszak lejárta előtt 
Hitvány: 80 % teljesítése egy Elfogadható Ravasz vizsgának a vizsgaidőszak lejárta előtt 

Sikeres vizsga:
Elfogadható: „A” kategória elolvasása tárgyanként (1 könyv/tantárgy) 
Várakozáson felüli: „A” és „E” kategória tárgyanként (2 könyv/tantárgy) 
Kiváló: „A”, „E” és „O” kategória tárgyanként (3 könyv/tantárgy) 

Az eredeti pdf itt található
A választásaim:

Sikerült teljesítenem az RBF Magical ReadAThont kiválóra, aminek eredményét itt nézhetitek meg és úgy voltam vele miért ne szívassam magam tovább a határidőkkel megpróbálkozom a következő vizsgafajtával, a R.A.V.A.S.Z.-szal is. Korábban sikerült teljesíteni a Rúnaismeret, a Számmisztika, a Sötét varázslatok kivédése, a Gyógynövénytan és a Mugliismeret kategóriákat, úgyhogy én ezekkel megyek tovább és nézzük meg milyen lehetőségeim vannak:

ANCIENT RUNES – Rúnaismeret: 
A: Egy könyv, ami a múltban játszódik - A Múzsa tökéletes erre (1967-ben játszódik) és újfent kihoztam a könyvtárból (másodjára).
E: Az egyik legrégebben a polcodon porosodó könyv, amit még nem olvastál el - a molyon a legrégebbi várólistásom a Narnia 7. része, de szeretném újraolvasni a többit mielőtt lezárom a sorozatot. Az utána felrakott kötet Fable Álomhajszája, ami nem szerencsés, tekintve, hogy a Fable-csömöröm még nem múlt el és nincs meg, a könyvtár pedig zárva már (az egyetemi) és csak augusztusban nyit, így a harmadikat raktam fel, a Beszterce ostromát, remélem ezzel nem fogok mellé! Illetve már csak meg kell keresni, de az könnyebb, mint az Álomhajszát hajkurászni a könyvtárban. 
O: Egy olyan könyv, amit másik nyelvről fordítottak le - most az Anna éppen hazudik érdekel a legjobban, úgyhogy ő kerül ide.


ARITHMANCY – Számmisztika: 
A: Egy legalább 300 oldalas könyv - Legyen a Hazugságok fája, az éppen úgyis érdekel, bár nem tudom mit várhatok tőle még.
E: Egy olyan könyv, ami páros oldalszámon végződik - itt tetszett meg ez a kategória, valószínűleg ez lesz a befutó (mondtam már, hogy szeretem a matekot?) és ide az Egy sötétebb mágiát választom, ami 446 oldal a moly szerint, több nem is kell!
O: Egy sorozatba tartozó könyv, ami nem az első rész - a Lélektársak negyedik kötete, amit én ötödiknek fogok olvasni, a Misty jó lesz ide.

Nagyon tetszik a kategória, tuti teljesíteni fogom!


DEFENCE AGAINST THE DARK ARTS – Sötét Varázslatok Kivédése:
A: Olvass el egy sorozatzáró kötetet - Legyen a Romok, a Részlegesek zárója. Régóta porosodik a polcomon, ideje előkapni!
E: Olvass el egy fóliás könyvet - egyetlen könyv jut eszembe (a Sky Key) és sajnos az nincs meg, így lehet, hogy bukom is ezt a pontot, de fenntartom könnyítésként azt, hogy angolul olvasható... hátha ki tudom venni a könyvtárból a magyart, vagy olvasom az angolt, de lehet, hogy ezt a tárgyat hanyagolni fogom!
O: Egy könyv, aminek a címében, vagy a sorozatának nevében szerepel a „sötét” („dark”) szó - a Sötét ötven árnyalata how about no? Újraolvasás ér? Légyszi! Akkor be tudnám ide rakni a Sötét anyagot, de ha nem számít, akkor a Philippa Gregory könyvvel neveznék:


HERBOLOGY – Gyógynövénytan: 
A: Egy zöld borítójú könyv - a Teknősök végtelen sora zöld és remélem jó lesz!
E: Egy könyv illusztrációkkal - ha újraolvasás számít, akkor Coraline, egyébként meg Leviatán és mindkettővel kapcsolatban jót érzek.
O: Olvass egy könyvet, aminek a címében szerepel az egyik szó az alábbiak közül: fény/levegő/nap/víz (light/air/sun/water) - a fény vonz, így legyen a Fantomfény!


MUGGLE STUDIES – Mugliismeret: 
A: Olvasd el az egyik kedvenc íród könyvét - Moskát Anitát választom, mert a Horgonyhely bár megjelenése után egyből hozzám került (előrendelés rulez!), még nem olvastam, de lassan ideje!
E: Olvass el egy életrajzot - ez a legnehezebb kategóriám szerintem, pedig szoktam életrajzokat olvasni, de hirtelen csak Agatha Christie jut eszembe... rákerestem és ezt találtam, a moly életrajzi címkével látta el, úgyhogy beteszem ide! (Akkor így ez a kategória sem nehéz!)
O: Olvass el egy újramesélést (retelling) - régóta megvan, szintén előrendeltem, de elő kéne kapni, a kihívás alatt tökéletes lesz!


Sok sikert mindenkinek!

Megjelenésfigyelő #10: Augusztusi címek (2018)


- Augusztusi megjelenések -


Az alábbi - engem érdeklő - regények látnak napvilágot ebben a hónapban (az időpont változhat):


- Törött angyalok -


Várható megjelenés: 2018. augusztus 2.

Takeshi Kovacs egy sérült harci testbe burkolva, zsoldosként vesz részt egy brutális helyi háborúban, amit a Protektorátus pénzel, hogy leverjék a Sanction IV-en kirobbant forradalmat. Aztán lehetőség adódik, hogy csatlakozzon egy titkos akcióhoz, amelynek során egy értékes régészeti leletet szerezhetnek meg, és a harcedzett veterán rejtélyek, árulások és véres események középpontjába kerül. A zsákmány értéke felbecsülhetetlen, a hozzá kapcsolódó veszély határtalan. Olyasmi, amiért a Cégek ölni is képesek. Olyasmi, ami az emberiséget új korszakba repítheti. Vagy végleg kitörölheti az univerzumból.

Richard Morgan klasszikusát új szerkesztésben, felújított kiadásban tartja az olvasó a kezében.

Ki adja ki? Agave Könyvek

Érdekel: a szerző miatt.

>> Adatlap <<


- A fal -


Várható megjelenés: 2018. augusztus 15.

Egy ​harmincas éveiben járó nő az Alpokban arra ébred, hogy láthatatlan fal szigeteli el a külvilágtól. A területről nincs kiút, és kintről sem keresi senki, mivel odaát minden kővé vált. Ezentúl egy kutya, egy tehén és egy macska társaságában kell szembenéznie az újfajta élet kihívásaival.

„Azt a nőt, aki egykor voltam, még mielőtt a fal beépült az életembe, már nem ismerném föl. De az a nő is idegen, aki május tizedikén a naptárba följegyezte, hogy aznap leltár. Jól tette, hogy jegyzeteket készített, hogy az emlékezetemben újra életre tudjam őt kelteni. Jut eszembe, a nevemet se írtam még le. Már majdnem elfelejtettem, de jobb is így. Nincs senki, aki a nevemen szólítana, akkor meg minek?” 

Marlen Haushofer osztrák írónő (1920-1970). Már harmincéves korában elnyerte az egyik legnagyobb irodalmi díjat, majd az Osztrák Állami Nagydíjat is. Írói stílusa és látásmódja nagy hatással volt a huszadik századi irodalomra. A fal alapján néhány éve a természet erejét és a belső magányt döbbenetes erővel ábrázoló – Magyarországon is vetített – film készült. A Nobel-díjas Elfriede Jelinek Haushofernek ajánlotta egyik művét. A szintén Nobel-díjas Doris Lessing szerint kevés lebilincselő regényről állítható ennyire biztosan, hogy kizárólag nő tollából származhat: „A fal a Robinson Crusoe női változata. Arról a heroikus szeretetről szól, amivel a mindennapok csekélységei felé fordulunk, amikor minden megsemmisülni készül körülöttünk.

Haushofer sikerkönyvét méltatói a civilizáció kritikájaként, a mágikus realizmus és a belső fogság ábrázolásának egyik csúcsteljesítményeként emlegetik. Disztópikus regénye nem a szabadulás kereséséről, hanem a túlélés lehetőségeiről szól. Arról, hogy mennyi mindent képes szeretni az ember, ha már semmije, még neve sem maradt.

Ki adja ki? Európa Könyvkiadó

Érdekel: mert a Retroshock! ajánlójában (16:15-től) szerepel az ehhez kapcsolódó film és elég jónak tűnik, úgyhogy mindenképpen felkeltette az érdeklődésem.

>> Adatlap <<


- Az evertoni órásmester -


Várható megjelenés: 2018. augusztus 16.

Dave Galloway egy óra- és ékszerüzlet tulajdonosa Evertonban, egy amerikai kisvárosban. Életében központi szerepet játszik kamasz fia, akit egyedül nevel, mivel a fiú anyja évekkel ezelőtt otthagyta őket. Boltja és lakása ugyanabban a házban vannak, munkája pontos napirend szerint zajlik. Egy napon azonban a fiú egy közelben lakó lánnyal együtt olyan ügybe bonyolódik, ami szembeállítja őt apjával és egész addigi környezetével. Galloway egyetlen barátja, Musak segítségével próbálja felderíteni az ügy szálait. Ahogy megkísérli visszanyerni fia bizalmát, lassan ráébred, mi az a közös, több generációt jellemző vonás, ami a család minden férfi tagjának életét alakította.

Ki adja ki? Agave Könyvek

Érdekel: mert Simenon.

>> Adatlap <<


- Hippi -


Várható megjelenés: 2018. augusztus 28.

Aki ​igazán meg akarja ismerni önmagát, annak először a világot kell megismernie

Paulo, a lázadó brazil ifjú Amszterdamban összefut Karlával, a holland lánnyal, aki őt szemeli ki arra, hogy közösen Nepálba utazzanak. Manapság, amikor minden arról szól, hogy fogyasztói igényeinket kielégítsük, talán nehéz elképzelni, hogy valaha fiatalok egy csoportja szembeszállt az anyagi javakat halmozó szülőkkel, és a régi normáktól elhatárolódva felépítette saját kis világát. Többen indultak el egy kemény, fapados buszon Ázsia ismeretlen tájaira. Kalandos útjuk során nemcsak a veszélyekkel, hanem az előítéletekkel is szembe kellett nézniük. Hiszen mindenki drogmámorban fetrengő léhűtőket látott bennük. Paulo Coelho regényéből – mely a szerző élményekben gazdag élettörténetéből is jócskán merít – megtudhatjuk, hogy itt saját utat kereső fiatalokról volt szó, akik alapjaiban szerették volna megrengetni a világot, hogy visszatalálhassanak az ősi filozófiákhoz.
A népszerű író ezúttal a hippik izgalmas zarándokútjáról, valamint egy rendhagyó szerelmi történetről mesél.

Ki adja ki? Athenaeum Kiadó

Érdekel: a szerző önéletrajzi vonala.

>> Adatlap <<


- A teljes Maus -


Várható megjelenés: 2018. július 29.

A mai amerikai valóságnak elengedhetetlen kelléke a képregény. És már ennek a műfajnak is vannak klasszikusai. Az egyiket épp a kezében tartja az olvasó. Art Spiegelman „nagyja” a képregénynek, a Mausszal Pulitzer-díjat is nyert, nem véletlenül. Komoly bátorságra és nagy tehetségre volt szükség ahhoz, hogy valaki Auschwitz borzalmait képregényre vigye, ráadásul úgy, hogy nemhogy nem sért kegyeletet, de még örök emléket is állít holtaknak és túlélőknek, mely utóbbiak sok bosszantó, elviselhetetlennek érzett tulajdonsága, lelki torzulása a tények ismeretében egyszeriben kedves, bocsánatos rigolyává szelídül. Art Spiegelman a New Yorker munkatársa, az avantgárd Raw magazin alapító tagja. Rajzait és metszeteit múzeumokban és galériákban állították ki Amerika szerte és külföldön egyaránt. A művész New Yorkban él.

Ki adja ki? Libri Kiadó

Érdekel: a fülszöveg miatt.

>> Adatlap <<

A posztot megtalálod az alábbi címkéknél:

Értékeléscsokor #21: A vendég | A Maffia ágyában | Breaking News | Az iszlám és a kereszténység

Felgyűltek az értékelni kívánt műveim, de van egy-kettő, amiről nem szeretnék/nem tudok sokat regélni, így gondoltam összefogom őket, hogy egy kb jó méretű bejegyzést hozhassak létre (helytakarékosság rulez!). Az alábbi kötetek elég vegyesek fogadtatásban, tetszési mértékegységben, na meg témában: a reneszánszból belecsöppenünk a maffia életébe, majd egy rövid látogatást teszünk a Közel-Keleten, illetve elmélkedünk egyet a vallásokról:

- A vendég -

,,Közénk csak megérkezni lehet."
Az első regény, amelyről regélek egy kicsit, az A vendég című és mint olyan, szerintem teljesen ismeretlen bárki számára, aki ide téved. Ajándékba kaptam, ezért nem tudtam, hogy mit várhatok tőle, de ha már megvolt, úgy voltam vele, hogy elolvasom. Ez a pici könyvecske - nem túlzok, tényleg noteszméretű, kb pár óra alatt elolvasható - egy reneszánsz történet és szépirodalom a javából, amit én az egyszerű ttk-s és matek-infós agyammal nem fogok tudni leelemezni oldalakon keresztül, amúgy sincs rá szükség, a kisregény végén megkapjuk a szerkesztő érdekes meglátásait. A történet a főszereplő kórista fiú szemszögéből mutatja meg az eseményeket, röviden azt, hogy édesapjával egy tekintélyes vendéget várnak, Melchiorre di Traviolát, akinek érkeztével felfordul mindkettőjük élete. 
,,Ahogy játszik... soha senki nem fejtheti meg a gondolatait, de szerintem, mikor játszik, ugyanazt érzi, mint én, ha énekelek. Hogy valamilyen, nálunk ezerszer hatalmasabb erő használja kezünket, torkunkat, görcsben áradó szívünket."
Azt le kell szögeznem, hogy nem sok mindenre emlékszem, benyomásokra inkább, ezért homályos az egész, de az megmaradt, hogy Erdei Lilla szépen ír és vezeti a szereplőjét a teljes világképének megváltozása közben. Tetszett ez a kis könyvecske az ilyen gondolatok miatt például: ,,Ha ennyire egyszerű élethű felhőket festeni, akár az egész teremtés is a Sátán műve lehet." Egyszerű, letisztult a szövege és könnyű olvasni, a narrátorunk pedig izgalmas figura, főleg akkor lehet aggódni a sorsáért, amikor a kicsit modorosabb hölgy megkavarja az állóvizet... Olvasás közben olyan érzésem volt, mintha a misztikumot csak egy fátyol választaná el ettől a világtól, pluszban még nagyon tetszettek a szerző nyitva hagyott történetei, kérdései, számomra izgalmas témákat dobott fel Erdei Lilla például az Algol kapcsán, de más el nem mesélt sztori is kifejezetten ígéretesnek tűnik.

Tehát összességében kellemes olvasmányélmény volt és örülök, hogy végre előkaptam, bár nagyon nem mozgatott meg, de a nyitva hagyott témái nagyon érdekelnek. Igazából helye lehetne az irodalomkönyvekben, érdekes szimbolikát használ a szerző egy mikrovilág (vagyis élet) megrendülésének bemutatására.

Ajánlom? Aki szereti a szépirodalmat és a szimbolikát.

Ítéletem: Tetszett

Forrás
Vigyázat! Kiégtem, ezért szarkasztikusan írtam le a mondandóm (ha szereted a könyvet, annál jobb neked és ne vedd magadra a leírtakat, csak a kötet szövegét kritizálom):

- A Maffia ágyában -

Ezt a verziót olvastam, nem tudom
hogy az új jobb-e.
Szintén ajándék volt Borsa Brown első könyve, A Maffia ágyában, amit azért olvastam el végre, mert érdekel a maffia úgy általában és mivel hozzámvágtak egy ilyet, gondoltam miért ne nézzem meg mit szeretett volna a szerző erről a szervezetről elmondani.

Semmit. Nem. Akart. Elmondani. Cserébe. Az. Idegeim. Tropára. Mentek. Megint. PONT.

Azért az megvan, hogy mivel régen olvastam ezért nem emlékszem a részletekre és míg a Breaking news egy kellemes utózengéjű emlékké halványult, A Maffia ágyábantól megint totál ideges leszek? Milyen reflexeket alakított ki bennem ez a könyv röpke két nap vagy mennyi alatt? 

Forrás
Már ott tudtam, hogy nem leszünk jóban, ahogy a főszereplő, Suzanne, nekitolatott egy drága autónak és ez bearanyozta a napját... ööö... értem, hogy helyes a másik tulaj, tényleg tökre megértő vagyok (tudom, marhára), de ennek az egész jelenetnek nem sok esélye meg értelme van. Úgyhogy a libás viselkedés miatt félve lapozgattam és továbbra sem múlt el a fejfájásom, amit ez a nő okozott. A ,,Mindig megkapom, amit akarok!"-tól kezdve, a szerencsétlen főnöke kihasználásán túl, a buta dolgokon keresztül (hogy az emberek inkább tárgyak, sőt konkrétabban pénzeszsákok számára) minden idegesített és olyan érzésem volt, mintha a Marokkói szerelem egy második példányát vettem volna elő, sőt szinte ugyanez a sablon, de nem gondoltam volna soha, hogy azt pozitív példaként fogom felhozni: legalább Dee Dumas próbálkozott valamennyire, de Borsa Brown nem igazán. Szerintem ennél ezerszer jobb romantikus van a piacon, okosabb, talpraesettebb főhőssel. 

Arról ne is beszéljünk, hogy a párosunk egyből egymásnak esik (másodjára látják egymást), Suzanne beképzelt (hiszen a nővére csak azért figyelmezteti a baklövéseire, mert irigykedik rá, ó hogyne), egy számító dög, aki bután viselkedik, fennhangon nyomja a hülyeségét és hisztizik - soha többet nem akarok ilyen főszereplőről olvasni! Egyébként nem értem, ha ki tudta fizetni az összeget, minek volt a hiszti és miért kapta vissza a pénzt amiért felesleges köröket futottak? Miért szenvedtünk ezzel a témával oldalakig?! Irritál, a párbeszédek eszméletlenül logikátlanok és idegesítőek, bár néha akadnak érdekes gondolatai is a nőnek, de többségében nem lehet vele együttérezni. 
,,Vajon őrültséget beszélek? Vagy ismét jelét adtam, mennyire buta liba vagyok?"
Ezért nincs értelme arról a komoly témáról beszélni, amiről még szól a könyv, vagyis az elnyomó kapcsolatokról illetve a menekülés lehetőségéről, mert az idegtől nem érdekelt mi történik a szereplővel, egyetlen tanulságát tudom kiemelni (ami úgy kb megmaradt): a külső nem minden és ne az döntsön a párkapcsolatban (de ezt csak én szűrtem le, nem erre van kihegyezve a szöveg). A szereplő kb annyira életképtelen, mint egy kavics és sajnálom, hogy nem tudtam komolyan venni, mert a téma azért egy kicsit többet érdemelt volna, egyébként pedig inkább ne legyen követendő példa: nem tesz ő semmit a sorsának alakulásáért egyik oldalon sem.

Nem hiszem, hogy folytatom a sorozatot és nem fogok többet olvasni a szerzőtől, ha mégis, akkor maximum Az Arabot, de ez már nem valószínű. 

Ajánlom? Nagyon nem.

Ítéletem: Nagyon nem tetszett

Forrás
Utazzunk el egy kicsit keményebb vidékre:

- Breaking News -

Egy német segélyszervezet két munkatársa és a helyi sofőr tűnt el a Kunduz-delta északi vidékén, a Qowngowratba vezető úton. Egy kocsirakomány gyógyszert és infúziós oldatot akartak odavinni, de nem érkeztek meg.
- az alapja a regénynek és ezért Hagen, az ismert oknyomozó újságíró Afganisztánba megy tudósítani, közben pedig részletes képet kapunk az ISAF-tálib ellentétről, Pakisztánról, az ott uralkodó helyzetekről, na meg a lakosságról, háborús övezetről. Többek között megismerhetjük Ráhelt, akinek történetén keresztül rajzolódik ki igazán mit jelent az, ha két vallásnak is ugyanaz a Szenthelye, vagyis a palesztin zsidó élettér és a cionista törekvések személyközeli vonatkozása jelenik itt meg, na meg az, hogy milyen amikor már nincs, illetve még nincs haza. A szálak pedig lassan, lassan, lassan összeérnek és... hát... 

Ezzel a könyvvel viszont totálisan nagy bajban vagyok, mert nagyon nem szerettem és rengeteg vonását elfelejtettem, mert tényleg elég régen olvastam. Ami első és legfontosabb, hogy nehéz haladni vele, mert a regény iszonyúan hosszú és rengeteg információt tartalmaz, amitől unalmassá válik és eltűnik a lényeg az olvasó számára - ahogy velem történt. Nagyon idegeskedtem rajta és emiatt nem tudtam figyelni a történésekre, összefüggésekre, pedig engem érdekel a Közel-Kelet és a politikai konfliktusok, amiben egyébként a szerző erős, ezt nem tagadom, de néha túlságosan kuszának tűnnek a leírások és a regény bitang hosszú, ide-oda ugrál az időben, nehéz a szálakat követni, a részletes politikai kép pedig nem teszi könnyűvé a felfogást (bár ez önmagában, a valóságban egy nehéz téma). 
,,A hatalmi harcot az nyeri meg, aki a legjobb mesét találja ki, ez egyértelmű."
Lehet adok még egy esélyt ennek a regénynek, a rengeteg jó vélemény a molyon elbizonytalanított kissé, lehet tetszene már nekem is? Egyébként ez a mű a Hazám az ígéret földje kiegészítője lehetne és még annyi, hogy azért érdemes ilyen könyveket is olvasni, hiszen a világunk nem minden helye biztonságos, pár ember számára jó tanulság lehetne és lehet jobban megbecsülnék azt, amijük van. Egyébként a szerző érdekes tanulságokat, meglátásokat mutat be és sokféle kérdést jár körbe, itt inkább az lesz a kardinális pont, hogy ki mennyire szereti ezt a fajta történetmesélési stílust, kb számomra a négyszázadik(!)-ötszázadik oldal környékén vált érdekessé a sztori, addig meg csak az alapozás történik.

,,A katonák kimentek a falvakba, meghallgatták az emberek problémáit, megtanulták a szokásaikat, és megpróbáltak afgán fejjel gondolkozni. Lassan ők lettek a szeretett nagybácsik, akik ajándékot hoznak."

Lehet, hogy a fentiek alapján nem igazán jött át, hogy miért nem tetszett a regény, ugye szenvedélyesebb szoktam lenni a nem tetszettjeimnél és végülis azért kap ilyen értékelést, mert a sok kusza leírás és csapongás között elveszett a lényeg. Lehet, hogy bennem van a hiba, hiszen fentebb is írtam, sok olvasónak bejött, de ha nem szereted a bő lére eresztett dolgokat, akkor ez nem a te könyved. Viszont ha hajt a kihívás és szeretsz végigolvasni bitang féltéglákat és még a Közel-Kelet is érdekel, akkor ne habozz, kezdj bele rögtön! Vagyis félig, de ajánlom.

Ítéletem: Nem tetszett

Két bloggertársam is írt a műről:

Katica // Letya így látták a Breaking Newst.

A szerző
- Az iszlám és a kereszténység -

Az utolsó ööö... leporellóhoz, brosúrához, fejtágító kis kiadványhoz (?) érkeztünk, amit a Harmat Kiadó jelentett meg az iszlámmal és a kereszténységgel kapcsolatban, de inkább egy útmutató az iszlámhoz - azért a kereszténységet már nagyrészt ismerjük. Szó esik vallástörténetről, hitelvekről, szokásokról, szertartásokról, egyszóval mindenről, ami egy vallás sajátja lehet. 

Itt a legnagyobb baj, hogy unalmas a szöveg, na meg elég száraz, ez pedig az élmény rovására megy és nem tudom, de szerintem a Hogyan szólíthatók meg a muszlimok szöveg nem igazán szerencsés illetve időnként szájbarágósnak tűnt a mondanivaló, viszont jó, hogy összehasonlítja egymással a két vallást (bár ezt röviden teszi). Jó ötlet egyébként egy ilyen kiadvány, csak szerintem a stílus nem megfelelő, na meg a média hatását sajnos nem üti egyáltalán, illetve kicsit túl idealista, kissé naiv, de jó szándékból íródott és valahol ez a lényeg. A vallás és kultúra rész tetszett a legjobban, na meg pozitívum, hogy a kiadvány szép, de kicsit emlékeztet egy másik gyülekezet kiadványaira.

Ajánlom? Ha érdekelnek a vallások, vagy még ismerkedsz az iszlám világával.

Ítéletem: - (nem értékelem)

Köszönöm, hogy elolvastad!

On Sai: Esővágy és a #nooffense


Szerző: On Sai
Sorozatcím (kiadói): Vörös Pöttyös
Sorozatcím: -
Cím: Esővágy
Eredeti cím: -
Eredeti megjelenés: -
Kategória: novella, sci-fi, fantasy, diszótpia, romantikus
Fordító: -
Oldalszám: 248 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2016
Ár: 2.799 Ft

Fülszöveg:
Exkluzív válogatás On Sai novelláiból 

Bölcsesség, derű, kínzó önvizsgálat, rakoncátlan, pajkos humor, hatalmas vállalás. On Sai világokat alkot számunkra, hogy megkönnyítse létünket a teremtett világban, és hogy ablakokat nyisson világainkra, ajtókat belső útjainkhoz. Hol képet kapsz, hol gondolatbonbont, nyugtalanító kérdést; hol egy üde ötletet, felszabadító élcet. 
Tizenhárom történet, tizenhárom feledhetetlen élmény, mely elkísér! Boldogan nyújtjuk át számodra, Kedves Olvasó. 

Csemegézz, érezz, érts!

Alder, egy életre választasz társat magadnak! Jó segge van, és ennyi?

Jelölések:

2018 - legjobb novelláskötet
2018 - legjobb alapötlet


A regény az alábbi címkékhez tartozik:




Sorozat: -



Hangulatképek: Ébredés / Esővágy | A mágia ára | Mentsd meg Krisztust! | Csak mi, lélekharcosok

    



On Sai neve nem volt ismeretlen számomra, mert a Calderon révén megismerhettem a szerző stílusát korábban és eléggé szerettem azt a regényt ahhoz, hogy folytassam a találkozásokat az írónő életművével. Így került a bevásárlókosaramba, majd idén a nyaralós táskámba az Esővágy, ami On Sai 2016-ban megjelent novelláskötete. Bár a nyaraláson nem sikerült elolvasni, itthon pótoltam és most itt vagyok, hogy megosszak a véleményem a világgal azt, hogy mennyire tetszett nekem ez a válogatás.  

Íme, az Esővágy értékelése:


„A Halál megvakarta a bütykét, majd visszadugta a lábát a vízbe.” 
Nem igazán látom értelmét annak, hogy az összes novella sztoriját lelőjem, így ide csak annyit tudok írni, hogy a fantasyn át a sci-fin keresztül sokféle történet sorra kerül és a szerző különleges szemlélettel tudja akár egy szenzoros kád, akár egy szűz papnő gondolatait bemutatni.

A Calderonra a humora miatt emlékszem (és emiatt szerettem). Ezért, na meg a molyos és mindenféle vélemények okán azt vártam, hogy az Esővágy szintén ezzel fog engem megfogni, de ekkorát ritkán tévedek! Egyáltalán nem tartom viccesnek ezt a novellafüzért, viszont a művek alapja, esetleg a csavarok, de még a hangvétel, On Sai szép írásmódja, na meg főleg az a különleges nézőpont, amivel képes a sztorikon csavarni, hogy véletlenül se mondhassa rá egyik szőrösszívű blogger se - például én - hogy sablonos - teljes mértékig jellemzik a művet, így már mehetek aludni kész, leírtam a véleményem, sziasztok

Azért egy kicsit bővebben jellemzem az írásokat, bár sok dolgot ne várjatok, mert egyrészt olyan fáradtan olvastam, hogy szájtátva merültem bele a világokba, ezért nem igazán tudok mély összefüggéseket összehordani - azért is kerülnek most elő a YA meg a romantikus könyvek, kihasználom az integrálás nélküli időszakom víí és pihentetem az agyam - másrészt On Sai olyan baromi jól ír - elnézést a szóhasználatért, nem jutott más szó eszembe erre az élményre - hogy nehéz minden másra figyelni a szavain kívül, tökéletesen meséli el a saját képzeletét. Olyan erősen lekötött a sztorikkal, amit mostanság nem tapasztaltam (arra gondolok itt, hogy nem figyeltem fel arra sem, ha szóltak hozzám).

Hangulatkép az Esővágy novellához.
Forrás: google képtalálatok.
És akkor kezdek is helyből egy negatív példával:

Természetesen a novellák nem tökéletesek - áh ezen a blogon nem találtok ilyen értékelést, maximum régebben osztogattam felelőtlenül, amikor még ,,kicsi" voltam, még nem ,,öreg és megkeseredett" - de a bájuk mindenféleképpen erősen érződik. Kivéve az első történetnél, ahol muszáj bevallanom: nagyon nem szerettem a sztorit, vagy inkább a szereplőket? A Jóvágású vérfarkas nősülne középpontjában - nem meglepő módon - egy vérfarkas áll, aki élete párját keresi és ehhez a Halál segítségét kéri. Nem igazán az én műfajom a sztori, mert ez a kicsit Pratchettes morbid humort nem mindenkitől tudom elviselni és ezek szerint az írónőtől sem igazán, egyszerűen zavartak az elemei. Érzem rajta a mesei vonalat (amit most, ennél a résznél, szintén nem tudtam értékelni) és ilyen inkompetens idiótának a Halált még sosem láttam és amit a mai állapotomban nem tudok megütközés nélkül kezelni, de ez teljesen személyes téma, más olvasónál nem igazán láttam ilyen bajokat. Mondjuk ki: jól megbotránkoztam, nem ezt vártam és a történetben lévő közönyt sem tudtam elviselni, ez nem talált be, plusz nem éreztem különleges fantasynak, na meg a vérfarkasok amúgy sem a kedvenc lényeim. #nooffense

Ezek után fásultan lapoztam a következő történethez, a Scar első báljához, ahol megtörtént a csoda és még a kedvem is megjött a sorozathoz: ez a kötet egyik legjobb története! Nem árulok zsákbamacskát, ha azt írom, hogy a kis egység a lány első báljáról szól és bepillantást nyerhetünk Artúr na meg az ő kapcsolatába egy kicsit, amiről szintén szerettem olvasni és a duójuk nagyon is dinamikus (szintén imádott témám). A könyvben először húzott be a sztori On Sai világába, ahonnan alig akartam kijönni és ha a könyvesboltban aznap a Scar került volna elém és nem a Lucy egy kicsit koszos formában, jött volna velem haza mindkettő az Anna éppen hazudik helyett, amiért feltúrtam Tatabánya Librijét és Kőszeg Líráját, hogy végül Pesten találjam meg. Ennyire megtetszett a tüskés szereplő és ennyire magamra ismertem benne (többé-kevésbé): bírom a bizonyítani akarását, a vágyait a tudásra és az azzali előrejutásra, a céljait és a világhoz való hozzáállását! Érdekel miért ilyen haragos és hova fog jutni ezzel a személyiségével és engem teljesen lenyűgözött (na meg a fentebb írt gondolat sem hátrány). Scar, együtt megcsináljuk, pacsi!
„A világ szövetében az ezer szín közé rothadó szálakat sző a gonosz.”
Dacára A mágia árának, én azért ezt tartom!
Ezután sokkal jobb kedvvel folytattam a kötet olvasását a Hogyan ölne Jung? c. résszel, ami érdekes utazást tesz a tudattalanunkban és az egyik ehhez kapcsolódó kérdéssel játszadozik el. Bár akadnak még homályos részek, egész jó novellára sikeredett a maga sci-fi környezetével és a szereplő gondolataival, vágyaival (ami a környezet teljes ellentéte).
Majd az orvosi környezet után a szerzőt követve, egy fantasy világba barangoltam, A mágia ára díszleteibe, ahol a varázslatok használata drága mulatság az azt űzőknek, mert minden egyes ilyen tett egy testrész elvesztését eredményezi, pedig a világ sokszor igényt tartana a mágusok szolgáltatásaira. Egy ilyen szerencsétlen mutatja be számunkra a sorsát és történetét, keserű tanulságokkal fűszerezve. Bár már a továbbgondolt mágiaalap megvett magának (kedvenc témám a mágia és a varázslatok), a tanulság és a sztori csak dobott a szimpátiámon, ha Top 3-at kellene állítanom a részekből, ez tuti benne lenne!  

Ezt követően szintén sci-fi környezetbe érkezünk On Sai vezetésével, Az emlékkufárhoz, aki minket is megkísért a gondolattal - ahogy a misztikus szereplő a sikeres építészhölgyet az ajánlatával - vajon milyen lenne, ha léteznének a párhuzamos életeink, amelyek a különféle döntéseinkből hasadtak le és vajon milyen lenne, ha ezeket megnézhetnénk? Ez a novella szintén különleges, de a felvetett kérdése mellett, már csak az ajánlattevő személye és a hozzá kötődő vonások az érdekesebbek és sokat elmond a történet rólunk, emberekről, a vágyainkról és a folyton elégedetlen életünkről. Itt gondoltam egyébként először arra, hogy On Sai simán írhatna bármilyen novellából regényt, azokat szintén elolvasnám. Na de haladnom kellett, mert az írónő nem tűrte a világok közötti késlekedést, azonnal belevágtunk a következő világba, amiben egy nagyszájú gyík és egy küldetést kapó herceg birtokolják a főszereplők címet, ez pedig a Sose szólj be a varázslónak! sztori, ami a másik/harmadik/sokadik nagy kedvencem! Az alapja mesei a három feladattal, a gyíkká változtatott lánnyal, a töltőanyagot pedig a dinamikus narráció és a párbeszédek tartják egészben és ennél már csak az lenne jobb, ha a szerzőnő kidolgozná ezeket a meséket, a beszélgetéseket és minden mindent egy regénnyé! (Naa, légyszi!) 

Ribi, ahogy elképzeltem
Forrás: google a lizard szóra, bár legalább hatezer kép biztos van a témában, átlagos egy nőszemély, az biztos!
„Homályosan felrémlett bennem egy tanulmány ötlete, mely a szenvedély mibenlétét taglalná, majd egy másik gondolat: az ember akkor ír könyvet, ha nem akarja átélni az érzést.”
Maradtunk a fantasy szálnál, de On Sai továbbra sem tűrte a késlekedést, azon nyomban átrángatott engem az Ébredés novella egy ashájához (amit én orkszerűnek képzeltem el, kicsit nehéz felfogásúak szegények), akinek világa éppen fordulóban van és megkérdőjeleződik minden, amit addig ismert és tudott a klasszikus tanulsággal: az éremnek mindig két oldala van. Tökéletes cím egy egész jó leíráshoz, tetszett a megvalósítása egy szuper ötletnek!

Ezután kisebb pihenőt tartva, lassan léphettem be a Csak mi, lélekharcosok előadására. Ez a regény legmélyebb sztorija és a lélektani síkon - igazából ténylegesen is ott - a legkidolgozottabb egy erős és provokatív kérdéssel: ha valaki úgy hiszi, hogy Istent hallja, annak az embernek szüksége van lelki vezetőre, pszichológusra, vagy egy szent emberről van szó? A kérdést szépen körbejárja a szerző egy meglepő befejezéssel és ez az a történet, amit többször el kell majd olvasni, hogy minden érthető legyen!

A novella után tartottam egy hosszabb szünetet, hiszen az erős élményeket ki kell pihenni és ekkor arra gondoltam, hogy kezdem megszokni a szerző stílusát, azt, hogy képes úgy novellát írni, hogy kevéssel sokat mond. Ha a világkidolgozás olyan, mint egy festmény, akkor On Sai kevés ecsetvonással képes gyönyörű színeket a vászonra vinni. 

Na de haladjunk tovább, már nem sok van, a mi utunk szintén hamarosan véget ér!

Eddig nem említettem meg, de novellák többsége erotikus töltettel rendelkezik, amelyre leginkább a Nyolc négyzetméter a világ a legjobb példa, bár a szerző szépen ír az Esővágyban is és engedjétek meg, hogy együtt írjak a kettőről! A legfontosabb jellemzőjük pontosan az előbb említett vonás, a szépségük, kevésszer olvasok szórakoztató irodalom kategórián belül ilyen szépen kifejezett mondatokat, főleg úgy, hogy általában tiszta röhejesen fejezik ki magukat az írók, például: ,,a farkamnak önálló ízlése van" excusemetessékwhatthef..k?! #nooffense, de térjünk vissza a tárgyra: az első történet egy szenzoros kád szemszögén keresztül mutatja be az eseményeket és ez lehet, hogy kiveri pár embernél a biztosítékot, de nekem nagyon tetszett (vagy csak én vagyok olyan elvetemült, hogy azt képzelem néha, hogy milyen lenne ha a tárgyaknak is lennének érzéseik) a különleges szemszög miatt. Az Esővágy címadó novella pedig papnők közé vezet minket, akiknek termékenységi mágiájuk menti meg az emberiséget, a megfelelő körülmények között, ami szintén regényért kiált.
„Az én erőm megtartja őket az őrület felett.”
Másik hangulatkép A mágia ára novellához,
bár az apró részletek nem stimmelnek, de
annak is mágusok a szereplői.
Forrás: google képtalálatok
Elég érdekes utazás az Orkszar - és barackillat című, amit nem nagyon szerettem a kötetből, mert igazából ez a legelborultabb állatság, ami befért a válogatásba és azt boncolgatja, hogy hogyan és miként lehetne az, hogy varázslények szaladgáljanak Budapest utcáin (először örülök, hogy nem ott élek #nooffense). Kész őrület ez a világ, bár azt nem mondhatom, hogy nem különleges, de azt hiszem erre a sztorira nem igazán álltam készen (meg Darcy miatt sem) és ennek a humora szintén morbid, bár egy fokkal közelebb áll hozzám. Itt már elmosolyodtam egyszer, bár néhány mondat nagyon fájt, annyira, hogy instant aludnom kellett volna. A téma, ahogy a többinél is, regényért kiált, de itt égetőbb a helyzet, mert túl nyitott és összetett a világ a novella műfajhoz, ide több oldal kéne már! 

A félig fantasy, félig sci-fi kezdemény után egy újabb kedvencem jön, a Mentsd meg Krisztust!, ami megint egy provokatív mű, de jól megírva! A szerző ezekben a díszletekben Jézus történetének átdolgozott változatát mutatta be egyszemélyes közönségének, vagyis nekem (meg ugye aki olvassa), ahol az ufók kérdését belepakolja a Megváltósztoriba. Egyedi látásmód jellemzi ezt a történetet, na meg az az erős hangulatburok, ami körülöttem képződött és nem engedte, hogy bármi másra is figyeljek. Szintén sci-fi a Dajkamese, ami pedig arról értekezik mi lenne, ha az űrbeli terjeszkedés a nőkön inkább múlna, mint a technikai dolgokon? Rövid mese, sokat mondó tanulsággal.



Közös utunk végén, ahol felelevenítettem milyen élmény volt On Sai oldalán utazni különféle világok között, muszáj egy összefoglaló gondolatsort tennem!

A szerző verhetetlen a jó ötletekben, az egyedi látásmódban és az érdekes gondolatokban, kérdésekben, bár időnként kell hozzá egy kis morbid humor és egy kis nyitottság, mert ez az írói merészség, ugyanezt a készséget az olvasóiban is megköveteli. Ezért nem ajánlom mindenkinek, csak annak a kalandor lelkű olvasónak, aki legalább annyira a fantasy (mágia rulez!) és a sci-fi megszállottja, mint én és szereti, ha időnként kényelmetlen kérdéseket szegeznek hozzá. Az írónő erős hangulatot tud teremteni és a sokat használt frázis, hogy letehetetlen mű nála lesz igaz és élő, így én csak ajánlani tudom, de vigyázat! Lehet, hogy nem vagy felkészülve ezekre az esőcseppnyi novellákra, de ne maradjon senkiben vágy az ilyenfajta esőre, egy próbát mindenképpen megér! Én pedig örülök, hogy újfent É.K.Sz. Szerzőt avathattam (Életművét kiolvasni szándékozom)

Ítéletem:
Nagyon tetszett

Erősségek:

- az írásmód, a hangulat, a különleges alap, tanulságok, felvetett kérdések

Gyengeségek:

- a morbid humora időnként

Kedvenc szereplő:

Scar

Évszak:

- egyértelműen nyári olvasnivaló, víz mellé tökéletes

Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:

A mű a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából látott napvilágot 2016 végén, szép, illusztrált kiadásban, bár nekem nem mindig tetszenek a rajzok.

Beleolvasó:


Az írónő további, magyarul megjelent kötetei:

Egyedüliek:



Calderon:


Szivárgó sötétség:


Amikről már írtam (katt a képre a bejegyzésért):



Köszönöm, hogy elolvastad!



- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -