Fülszöveg:

Hogy megmentse édesanyja életét, Clarynek el kell utaznia az Üvegvárosba, az Árnyvadászok ősi otthonába – még ha engedély nélkül belépni a városba a Törvénybe is ütközik, márpedig a Törvény megszegése halált jelenthet. Ha ennyi nem lenne elég, Jace nem akarja, hogy ott legyen, Simont pedig börtönbe vetették az Árnyvadászok, akik igencsak gyanúsnak találnak egy vámpírt, akinek nem árt a napfény.
Ahogy Clary egyre többet tud meg családja múltjáról, szövetségesre lel Sebastian, a titokzatos Árnyvadász személyében. Valentine minden erejével azon van, hogy örökre megsemmisítsen minden Árnyvadászt, nekik pedig csak akkor van esélyük vele szemben, ha összefognak örökös ellenségeikkel. De félre tudják-e tenni gyűlöletüket az Árnyvadászok és az Alvilágiak, hogy együttműködhessenek? Miközben Jace rádöbben, mi mindent hajlandó kockára tenni Claryért, vajon a lány újonnan meglelt képességeivel segíthet-e megmenteni az Üvegvárost – bármilyen áron?
A szerelem halálos bűn, és a múlt titkai is végzetesnek bizonyulnak, amikor Clary és Jace szembenéz Valentine-nal a New York Times nagysikerű sorozatának, A Végzet Ereklyéinek utolsó darabjában.


A blogbejegyzés a Könyvmoly párbaj-ra készült.

Vélemények: 
Moly.hu: 246 vélemény alapján 96% (Ami nagyon magas! Ritka, amikor ennyi véleménynél megmarad a 90% felettiség.)
Goodreads: 5/4,41 csillag (81,964 vélemény alapján)


A fenti fülszöveg tökéletesen leírja a könyv cselekményét (lényegében) és szerencsére nem spoileres a végkifejletre, mint Az időutazó feleségénél volt. Ezután a történetről nem is nagyon írnék és előreláthatólag nem lesz hosszú a bejegyzés, mert amit szeretek, azt kevésbé tudom olyan terjengősen jellemezni, mint a kritikát. 

Szóval röviden a történetről: szerettem. Izgalmas, habár nem olyan meglepő végkifejlettel, mindhárom nagy csavart kitaláltam benne (jó, mondjuk páran már lelőtték a poént előtte), de az élvezhetőségéből ez nem vont le. Szerencsére Cassandra Clare olyan író, aki képes erre.
Van egy Draco Dormiens nevű fanfiction-je, amiben szinte ugyanúgy szerepel egy kis bekezdés (Figyelek ám!) és ez pedig nem más, mint mikor Sebastiannal ül Clary Vándoron és érzi a fiú illatát. Persze a Draco trilógia első részében nem pont így és ezekkel a nevekkel, de ezt a mondatot már olvashattuk tőle. Írtam már hogy amiatt a fanfiction miatt lettem Clare fan? 

Az elején Clary nagyon idegesítő volt, hisztizett és tényleg szörnyen viselkedett. Luke le is teremtette ezért, de később sem tanult a hibájából, ami a végkifejletnél nem is volt hátrány itt arra gondolok, hogy mindig megy a feje után.

Volt egy hiba benne, amit észrevettem és sajnos nagyon is feltűnőnek gondolok, ez pedig
*SPOILER* (Jelöld ki, hogy olvasni tudd!)
az, amikor Jace meghal és Clary nem akad ki egy cseppet sem, csak arra gondol hogy ha nem teszi meg, Jace dühös lenne rá. Nem tudom, ha meghalna a szerelmem, jobban ki lennék akadva... *SPOILER*
Ezen kívül is élvezhető, csak sajnos a fenti spoileres részt úgy írta le, hogy nem vérzett a szívem, nem tudtam átérezni és ez nagy baj! Főleg, hogy a kedvenc szereplőmről van szó... Nincs kőből a szívem!

Simonnal most barátkoztam meg. Ahogy a könyv folyamán viselkedett nagyot nőtt a szememben! Alig várom a Bukott angyalok városát!

Magnust nagyon nagyon szerettem, nemcsak a beszólásait, hanem bármit amit ő csinált. Ő a másik kedvenc karakterem!

Innen már csak áradozni tudnék.

A legjobbnak mégis azt tartom a könyvben, hogy képes volt megnevettetni. Szeretem a karakterek életrevalóságát és beszólásait.

A nap kérdése: Szerinted Dumbledore vagy Magnus Bane győzne egy epic fight akarom mondani csatában?

A képek a deviantart.com-ról származnak:

Ez egy kép Magnus Bane-ről, manga stílusban: