Vértestvérek Kiéhezettek Köztesvilág Maigret csapdát állít Közel a tűzhöz Sabriel Örökké a tiéd Szellemek a fejben Az Elveszettek Szigete Lux
Posted by : Liliane Evans vasárnap, január 22, 2017

Innentől kezdve a Várólistám képekben rovat cikkeinek két része lesz:
1. az újdonságok, illetve az ,,elfelejtett, de hamarosan olvasni fogom" darabjait együtt, illetve
2. egy választott kiadó olvasni vágyott műveit fogom bemutatni.


Transziregény: konkrétan ez az a regény, amit elfelejtettem sokáig előkapni, de most megteszem. A dolog pikantériája, hogy a történet jellege és hangja olyan, mint a Vadnarancsok szereplőinek története, amit tavaly ilyenkor, hideg időben olvastam egy munkaügyileg iszonyúan nehéz időszakban, a mostanit pedig szintén az előzőhöz hasonló körülmények között ejtem meg. Olvastam belőle már pár oldalt és érzem én, hogy nem lesz egy könnyű menet és nem, nem a téma ami így hat, hanem már árad belőle a magyar pesszimizmus, a szomorú, elfásult valóságunk és valahogy erre most pont szükségem van, nem azért hogy magával húzzon, hanem hogy rezonáljak vele. Nehéz ezt elmagyarázni, de szerintem felesleges is.

Vértestvérek: ez pont olyan horror - thriller, ami a ,,másik" oldal szemszögét mutatja be és annyira megkapott a fülszöveg, hogy muszáj elolvasnom. Azt hiszem hamarosan sort kerítek rá, ezt tuti nem akarom tolni sokáig.

Az árva: egyrészt a thriller műfajmegjelölés miatt érdekel, másrészt a sztoriból a magányos hőskép fogott meg igazán. Úgy néz ki szeretem az ilyen sztorikat.

Az időszakadék: na itt őszinte leszek. Fogalmam sincs miről szól és nem is akarok ezen változtatni. Annyit tudok róla, hogy egy Shakespeare mű újradolgozása és nagyon remélem, hogy folytatni fogják, nem úgy mint a Jane Austen szériát... és nem akarok róla többet tudni egyébként, vannak néha olyan megérzéseim, hogy nekem ezt vagy azt olvasnom kell, de úgy, hogy fogalmam sincs eszik-e vagy isszák a történetét. Lehet bemákolom és ez lesz a következő kedvenc regényem.


Flex: konkrétan belezúgtam a terroristamágus szóba, már ha ilyesmit lehet kivitelezni, illetve nagyon eredeti és egyszerűen király alapsztorija van! Szerepel benne egy olyan drog, ami által szerencsés leszel, de a használat közben felhalmozódott balszerencse - mert ugye az egyensúly törvénye mindenhol érvényes - akár a halálod is jelentheti, ha nem tudod elvezetni.
Már csak a terroristamágus miatt elolvasnám, de ez az utóbbi alap igencsak hozzátesz ahhoz, hogy azonnali jelleggel előkapjam a Flexet.

Fahrenheit 451 és más történetek: kultikus mű és olvastam, legalábbis a regényt igen. A többi sztorira is kíváncsi vagyok, de arra a leginkább, hogy most hogyan élem meg a történéseket.

14: egyszerű az indok, egyrészt mert Fumax, másrészt pedig - ahogy az emberek többségének is - ajtószindrómám van, ha csukva van egy, meg akarom tudni, hogy mit őriznek ott. Itt meg több is van.

Harry Potter és az elátkozott gyermek: őszinte leszek, ez a dráma megvan és úgy érzem, hogy nekem tetszeni fog. Sokan kifogásolták, írták, hogy olyan, mintha egy fanficet olvasnának, viszont engem ez nem érdekel - bezártam volna már a blogot ha érdekelne más véleménye - adok neki esélyt és megvan a magam elképzelése, hogyan is álljak Potterékhez.


Massza: Kalapos Éva tollából származik és az iskolai zaklatást állítja a középpontba, ezért is érdekel annyira. Olvastam róla negatív értékelést is, ami csak megerősített abban, hogy nekem ezt a regényt elő kell szednem valamikor. Komolyan miért vonzanak engem az ilyen vélemények?

Autumn ajándéka: na ezt a regényt csak azért vettem meg, mert már hiányzik az iskolai YA műfaj. A színésznő engem kicsit irritált az Indul a riszábanigen néztem valamennyi részt belőle, és ezért picit fenntartással kezelem ezt a kötetet, viszont kíváncsian várom, hogy mit alkotott Bella.

Wink Poppy Midnight: ezt a regényt viszont elkezdtem és egyelőre tetszik, le tudott kötni x ideig, és azért csak addig, mert most szüneteltetem az olvasását. Van egy méhkirálynő, senki sem az akinek látszik, bla bla, de kikapcsolódásnak tökéletes.

Kegyetlen szépség: ezt angolul már kb másfél éve kinéztem, csak nem jutottam el az olvasásáig, pedig elkezdtem. Ezért inkább megvettem magyarul és reménykedem, hogy tetszeni fog.


Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei: érdekes, hogy kaptam már kölcsön, vettem ki könyvtárból, de sajnos nem sikerült még odáig jutni, hogy el is kezdjem. Van benne egy csomó különleges képesség, viszont a regény maga tele van hátborzongató képekkel, hiszen a szerző az összeválogatott fotókhoz kanyarította a sztoriját. Nem igazán tudom mit várjak tőle, a képek adnak egy alaphangulatot, de ha a szöveg túlságosan YA, semmi értelme azoknak. Mindegy, meglátom és majd leírom a tapasztalataim.
  
A kém: Mata Hari egy érdekes személyiség volt és minden érdekel, amit írnak róla, így szeretném Coelho könyvét is előkapni. A kötet rövidke, nem lesz olyan hosszú az olvasása úgy érzem.

Idegpálya: hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás eredménye és remélem, hogy nem kell ezt megbánnom. Nagyon tetszenek az ilyen típusú - tehát virtuális valóság, valóságshow, küzdelem egy játék során - alapötletek és a Nerve ezt ki is maxolja. Erős a potenciál egy jó sztorira, pont ugyanannyi az esélye, hogy a szerző rosszul kezelte az alapot és az üzenet helyett valami egészen nagy butaság kerekedik az egészből. Nem tudom mennyire alaptalan vagy éppen megalapozott a félelmem, mindenesetre egy próbát teszek vele.

Erdőmese: amikor elolvastam a fülszöveget, tudtam hogy kelleni fog ez a kötet. Középkorias mese tündérekkel, lovagokkal - ez biztos siker nálam!


Halott barátnők: egyrészt gyönyörű a borítója, másrészt pedig arra voltam nagyon kíváncsi, illetve vagyok is, hogy milyen az itthoni thriller? Olyan svédes beütése van és ez nagyon jó jellemző, mert feltételezem ezzel, hogy hangulatilag és minőségileg is topon lesz az alábbi regény. Nagyon remélem, hogy olvasás után is ilyen kedvezően nyilatkozhatom majd róla.

Első benyomások: köze van Jane Austenhez, ennyi elég.

Mr és Mrs Darcy: kellett, nincs mese. Bár tartok tőle, hogy csalódást fog okozni, de remélem nem!

Karácsony Johannával: igazából ebbe már belekezdtem, majd ha elég anyag összegyűlik, akkor fogom hozni a képeimet. Nem vagyok valami nagy színezőguru, meg lehet hogy a színharmóniát sem találtam el, de sebaj, a lényeg, hogy jól szórakoztam színezés közben.


Az utolsó csillag: muszáj olvasnom a sorozat záró részét! Ennél több indok nem is szükséges...
Arctalan szerelem: sok jót hallottam róla és a fülszöveg alapján tetszeni fog. Illetve egy kicsit a Remembrance hangulatát idézte fel ez a pár sor, az meg tetszett.
Értelem és érzelem: az új verziót még nem olvastam, de jó lesz visszatérni Jane Austen világába megint.
Borban az igazság: egy füveskönyv, nem igazán szoktam olvasni őket, úgyhogy ez most jó tapasztalat lesz arra nézve, hogy van-e értelme előkapnom akár egyet is a jövőben.

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -