Ryan Gattis: Közel a tűzhöz


Sorozat: -


Ha bármit megtehetnél a világon, mi lenne az?


   


- Interlude -


Los Angeles, 1992, zavargások
Részlet a Daily News magazin cikkéből:

,,Ernesto Vera tragikus körülmények között elhunyt. Helyszínelő munkatársaink szerint baleset okozhatta idő előtti halálát. Az ok nem tisztázott, de keréknyomokat találtak a férfi teste mellett, tehát valószínűsíthetően a férfi megunva életét, eldobta azt. A szemtanúk szerint Vera a fekete, sötétített üvegű Sedan elé vetődött és a sofőrnek ideje sem volt arra, hogy megállítsa a mozgó monstrumot. Tudomásunk szerint a rendőrség még nem érkezett ki, vélhetően lefoglalta őket a város több pontján kigyúlt forrongás. Ezekről a villongásokról korábbi cikkünkben értekeztünk..."

Ez egy nagy hazugság, ne hidd el, compadre! A bátyám nem lett tragikus módon öngyilkos, hanem hidegvérrel megölték. Pedig ő nincs közel a tűzhöz. Nem érdemelte! De ezért megfizetnek, erről én gondoskodom!


- Első mondat -
,,1992. április 29-én, délután 15 óra 15 perckor az esküdtszék felmentette a Los Angeles-i Rendőrség három tagját, Theodore Brisenót, Timothy Windet és Stacey Koon őrmestert a Rodney King állampolgár ellen alkalmazott túlzott erőszak vádja alól."
A kötet az 1992-es los angelesi zavargások történetét mutatja be elég széles körben és részletesen, beleturkálva az események és a kulcsszereplők legmélyének mélyére, ahol mindenki álarca lehullik és csak a színtiszta igazság marad. Ezért nincs értelme részletesen leírnom, hogy mi történik, mert olyanok ezek a történetek mint a lehulló (és nem összetörő) üveggolyók: szétgurulnak - és én is ezt érzem most pontosan, és azért, mert nehéz megragadni a regény lényegét, mert annyiféle ember, annyiféle módon szólal meg hogy lehetetlen egyféle konklúziót levonni. Ettől függetlenül a szálak kapcsolódnak egymáshoz, egyes szereplők többször is feltűnnek itt vagy ott - tökéletes példa ez a regény a minden mindennel összefügg elvre. 6 nap és 17 történet - ennyit mutat meg az események különféle fázisaiból, ám talán mégiscsak akad egyetlen közös jellemző: a történetek őszintesége, mert a szerző kegyetlenül az olvasó képébe vágja az igazat és egyes jelenetek nem eresztik utána sem. 
,,Senki sem hitte volna, de ilyen ez az eszement világ. Kicseszik veled, ahol csak tud, akár kész vagy rá, akár nem, és időnként elvesz olyasmit is, amit nagyon nem kéne. Van úgy, hogy csak erre számíthatsz tőle – hogy elvesz."
A könyv bizonyos részeit nézve hasonlít az Átmeneti üresedés felépítésére. Rowling művében azt vizsgálta, mihez vezet a kisvárosban egy ember halála és itt szintén úgy tűnik, hogy Ernesto végzete elég sok cselekedetnek kezdeti rugója, bár éppen a forradalom nem hozzá kötődik, de megfigyelhető, hogy apróbb események igen, amelyek fontosak lehetnek - nem globális, vagy nemzeti szinten, hanem tovagyűrűző hatásként, olyan ez, mint egy láncreakció. A regény eleje elég erősen indul, ugye Ernesto halálával és az ebből következő gondolatokat, tetteket mutatja meg a szerző először a húga, Payasa szemén keresztül, aki bosszút esküszik hiszen a testvére nem volt közel a tűzhöz, hogy használjam a kötetbeli kifejezést. Utána pedig sorra kerülnek a többiek, Kicsi Moscótól kezdve (aki Payasa öccse), Nagy Végzeten át a rivális banda tagjaiig. Akit a szerző érint, mind fontos része ennek a regénynek és képvisel egy igen egyedi hangot. Bárkiről esik szó, itt mindegyik ideig-óráig feltűnő karakternek megvan a maga sztorija és az bizony nem egy könnyed nyári lányregény egyik esetben sem. A szlenges nyelv pedig a helyi sajátosságot adja vissza, a fordító, illetve a kiadó nagyon jó munkát végzett ezzel a szöveggel, minden ott van a helyén, aminek ott kell lennie.
,,Ha elég szemét vagy, ha elég kemény vagy, minden a tiéd lehet."
Társadalombemutatásban részletgazdag ez a kötet, hiszen nemcsak azt jeleníti meg, hogy a bandák hogyan látják a rendőröket, de még azt is megkapjuk, hogy egy ilyen helyzetben milyen a tűzoltók munkája, hogy mit jelent a körükben a család fogalma, hogy milyen mélyen gyökereznek a problémák és hogyan kerültek ezek felszínre Rodney büntetésével illetve egy fiatal lány megölésével. Drogdílerek, csoportharcok, területi villongások hazája, ez nem az az Amerika, amit a tévéből lehet látni - a rasszizmus forrong a mélyben, minden mozdulatban, a fájdalma a szereplők mozdulataiba ivódott, mindent ez irányít, ahogy Kisféreg is mondja, ez a génjeikben van.
,,Van ebben valami mélységes nagy igazság, talán mindössze ennyi: létezik egy rejtett Amerika abban, amit a világnak mutatunk, és csupán egy maroknyi ember ismeri. Akad köztünk, aki beleszületett, vagy beleszorult, de mi, többiek egyszerűen csak dolgozunk benne."
Mi a biztosíték, hogy ez nem történik meg még egyszer? Hiszen az emberekbe belekódolták a békétlenséget, az utálatot a kívülállók, a más bőrszínűek felé. Mi történne akkor, ha megint eltűnnének a szabályok?

Nehéz csúcspontot (vagy mélyt) választani, de talán ki tudok emelni kettő darabot: először azt, amikor az egyik fiú szereplő csalódik a rendőrségben, illetve az ötödik fejezetben találtam meg a másikat, pont azt, amikor a rendfenntartók új eszközt vetnek be...
,,Az errefelé lakó emberek pontosan ismerik ezt az érzést. Tudják, milyen ocsmány tud lenni az élet. De mások, azok az otthon ülő szerencsések, akik csupán a tévéből követik az eseményeket, ezt nem is sejthetik. Mégis ők vannak legjobban kiakadva a zavargástól."
A történetekben ott a lehetőség egy más jövőre, egy boldogabb befejezésre, hiszen a legtöbbje lezáratlan és azt vettem észre, hogy drukkolok azért hogy az alakuló sorsutak kanyarodása végződjön jól. A regény vége olyan, mint a kötet, ütős, na meg mély, elég erős súlypont, ha az egész történetet nézem.

Itt eleven karakterekről van szó, akik kegyetlenek lesznek amint megsebzik őket. A sok személyből kiemelném Nagy Végzetet, aki okos, taktikus és helyből nem gerjeszt olyan ellenszenvet, mint Kicsi Mosco. Sokkal több részt szerettem volna olvasni róla, ő érdekelt engem a legjobban, viszont ha végignarrálná az egészet, a mű elvesztené az autentikusságát, így mégis azt írom, hogy tökéletesek az arányok.
A másik fontos ember, Ernesto, aki felfogható egy eszmének. Ő sokak szemében az általános védelmi kép, a bátyj és eltűnésével vége ennek, csak a fájdalom marad, ami az erőszakban nyilvánul meg. A másik oldalról pedig az utolsó szabály - a civilek bántatlansága - amit Jokerék bandája eltiport és indított el egy bandák közötti vérengzést, egy vendettaspirált, hiszen mindig lesz valaki, akinek a rokonát megölték.

Reális és eleven, bántó történet, amit nagyon nehéz olvasni, de megéri, úgyhogy maximálisan ajánlom!


Erősségek:

- a történet,
- a kifejezésmód,
- minden.

Gyengeségek:

- nincs.

Beleolvasó:



Jelölések:

2016 - legjobb regény
2016 - legjobb szépirodalmi

Ha tetszett a bejegyzés, itt lehet megrendelni a regényt:


A Közel a tűzhöz a Fumax Kiadó jóvoltából jelent meg 2015-ben.


Köszönöm, hogy elolvastad!




Fülszöveg:

1992. ​​áprilisában Los Angeles hat napra csatatérré változott. A három és fél milliós város megmutatta a világnak, mi történik, ha a régi törvények érvényüket vesztik. A gyújtogatással, fosztogatással, rablással és gyilkossággal terhes zavargásoknak csak a Nemzeti Gárda és a hadsereg együttes ereje volt képes véget vetni a rendőrség teljes kudarca után.

A munkából hazatérő, ártatlan Ernesto Verát még a zavargások első napján bandatagok megtámadják. Ezzel olyan meghökkentő eseménysor indul el, amely behálózza a tizenhét egyedi hangon megszólaló szereplő életét.

Regényében Ryan Gattis azoknak a szemszögéből mutatja be az eseményeket, akiket még egyetlen riporter sem szólaltatott meg: a chicano bűnözők, alvilági bandatagok szemén át. Soha, senki nem kutatta és ismerte meg olyan mélységben ezeket a bandákat, mint Gattis.

A sodró lendületű, filmszerű regény sokkolóbb, mint a Drót, és olyan erőteljes, akár a Breaking Bad –nem csak egy pörgős thriller, hanem a bosszú, hűség és árulás lenyűgöző története, ami egyszerre Los Angelesé, és az egész Egyesült Államoké is, mely lemeztelenítve áll előttünk minden hazugságával, előítéletével és teljes történelmével együtt.

A kötetet Varró Attila műfordító és filmkritikus (Harcosok klubja, Öld meg Carter-t!) ültette át magyar nyelvre.

Egy önmagát felfaló város szívet tépő története.
Paula Hawkins, A lány a vonaton szerzője

Közel a tűzhöz – csodálatos új regény Ryan Gattistól. Los Angeles, 1992 májusában, a káosz szívében. Brutális, együttérző, kegyetlen humorral.
Sir Patrick Stewart, twitter

Közel a tűzhöz egy mesteri, tökéletes hangú, páratlan regény. Zsigeri és adrenalinnal telített mű, mégis gyengéd és sötét humorú. Merész, rendíthetetlen, felzaklató. De nem ítélkezik. Keresztben lenyelt engem.
David Mitchell, a Felhőatlasz szerzője

Maró, időszerű élettel teli történet egy háborúba fulladó városról és örökre megtiport álmokról egy olyan írótól, akiről lerí, hogy tökéletesen ismeri alapanyagát: a korai ’90-es évek Los Angelesének alvilágát.
Joyce Carol Oates

A Közel a tűzhöz monumentális alkotás. Ryan Gattis egyenesen Los Angeles dühös, összetört szívébe vezeti az olvasót az 1992-es zavargások idején és a szeme se rebben attól, amit ott talál.
Dennis Lehane
Szerző: Ryan Gattis
Sorozatcím (kiadói): Fumax Szépirodalom
Sorozatcím: -
Cím: Közel a tűzhöz
Eredeti cím: All Involved
Eredeti megjelenés: 2015
Műfaj: szépirodalom, történelmi
Fordító: Varró Attila
Oldalszám: 440 oldal
Kiadó: Fumax Kiadó
Megjelenés: 2015
Ár: 3.995 Ft


   




Jelölések:

2016 - legjobb regény
2016 - legjobb szépirodalmi

Lesd meg őket is!

0 megjegyzés