Fülszöveg:

Huh, ez egy gyönyörű kör volt, mindig öröm ilyen könyveket olvasni! Viszont elég unalmas lenne ha csak ennyit írnék a bejegyzésbe, így engedjétek meg, hogy egy kicsit bővebben is megosszam a gondolataim:

Számomra ő Ambrózy báró még mindig.

Kezdetben tartottam tőle, hiszen a regény a lehető legrosszabbkor talált meg - és nemcsak ez, hanem az ezelőtt olvasott két KMK-s is, amelyikből csak az egyik szenvedte meg ezt az időszakot - ezért nagyon féltem, hogy Böszörményi Gyula nem fog tudni kirángatni ebből a szorongós, gyomorpanaszos, a tárgyfelvétellel kijönni sehogy sem akaró intervallumból. Emellé az társult, bevallom őszintén, hogy nem emlékszem az első részre, csak arra, hogy mennyire szerettem a főszereplő párosunkat, viszont a vége nem rémlett (és kb még ma sem), hogy most a nővér szál hogyan végződik, mert vagy túl sok értékelést olvastam és azokból valamelyik spoilerezte el nekem, vagy tényleg benne van ez így, ahogy gondolom.

Ezek miatt kicsit elment a kedvem, de nagy nehezen elkezdtem az első fejezetet, aztán másnap a következőt vettem elő és szépen lassan megnyugodtam: Böszörményi Gyula nem fog átverni, tartani fogja azt a színvonalat, amit ígért és be is tartott az első résznél.

Úgyhogy vígabban folytattam a nyolcadától és élveztem, ahogy a szerző krimije a korabeli Magyarország helyszíneire kalauzol először Cecília szemén keresztül, aki által a szegényebb körülmények között élők világába pillanthatunk be, na meg azt láthatjuk, milyen, ha egy romlatlan lélek olyan bajba kerül, amelyet a tapasztalat hiánya és a jóhiszeműség okoz. Az ő története végig izgalmas és a korra jellemző vonásokat adja pluszként - főleg a társadalmi problémákat - és garantálja az izgalmakat, még akkor is, ha erre nem lenne szüksége, mert már önmagában, a cselekményt tekintve erős ez a szál. Szerettem ezeket a részeket, a hátteret, na meg Fecska karaktere volt a legérdekesebb számomra, szívesen olvasnék még a cigány bűbájokról egy kicsit többet. Bár Budapest világa nekem nagyon nem tetszik, azt meg kell hagyni, hogy érdekes na meg elég hangulatos leírásokat kapunk a Női Kaszinóról, a Tabán világáról, Budapest Gellért-hegyéről; mind mind olyan múltszeletek, amelyeket nem ismertem, de jó hogy bekerültek az ismeretanyagomba és sokszor éreztem együtt az elmondott történetek névtelen szenvedőivel, vagy akár a kor hölgyeivel.

Hadnagy utca 16. szám

Miliék ügye a másik fontosabb szál, ami a regény legerősebb része és aki ugye az első részt miattuk szerette, az most is fogja, mert a szerző több közös jelenetet, csipkelődést és élcelődést hagy nekik, ami iszonyúan jó ötlet, hiszen ketten simán elviszik a kötetet a hátukon, bár erre igazán nincs szükség, mint mentő körülmény, hiszen nem rossz A Rudnay-gyilkosságok. Kifejezetten üdítő Mili arcátlan, gúnyos hangvétele és például az az óvatos női logika és játszma, ami nemcsak a báró felé irányul (bár ezt nemcsak a kisasszonytól kapjuk meg) - hiába, szeretem, ha a nők használják az adottságaikat.
Na jó fentebb nem tértem ki rá igazán, de egy-kettő nem tetsző dologgal találkoztam, ilyen például Mili túlzott bátorsága (a második esetnél, az első teljesen rendben van), vagy hogy mindent eltalál egyből és végig igaza van, illetve ez utóbbit inkább a mű elején éreztem, a végefelé már árnyalódik a téma. Emellett időnként túl sok a lábjegyzetek mennyisége és az szintén furcsa, hogy az egyik visszautal az előző részre.

A krimi kategória hozza az elvárt jellemzőket és ezt a szerző ténylegesen sikeresen megtartotta a thriller jegyek nélkül: sejtelmes, illetve véres valamennyire, de azért mégsem esik túlzásba. A legjobban az tetszik az egészben, hogy látszódik a belefektetett munka és a szerző megtörtént eseteket dolgoz fel - egyből adta is magát, hogy a Hátborzongató históriákat kapjam elő következő olvasmányként, de ez most mellékes. Bámulatos ez az alaposság, emellett pedig Böszörményi Gyula a gyilkosságokat jól mutatja be és bár a regény inkább filler résznek érződik, hiszen nem igazán tartunk bármi nagyobb felé, nem von le az értékéből semmit, jó olvasmányélményt nyújt így is a mű, amihez a Báró egy-két elhintett titka vagy Mili okossága és bátorsága (már amikor nem vakmerő), hozzátesz. 

Nagyon tetszett

Erősségek:

- a főszereplők

Gyengeségek:

- nem igazán van ilyen

Kedvenc szereplő:

Mili

Évszak:

- túl sok téli regényt írtam össze, így mindenkit meglephet, hogy tavaszinak választom ezt a művet

Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:

(-16% a webshopból.)

Termékeny szerzőről van szó, itt találhatóak a további művei.