A művészet nyelve

BookandWalk

Nyerj iPad 3-at olvasással!

csütörtök, november 14, 2013

0 Komment

ajánló

Egy különleges könyv Izraelről

kedd, november 12, 2013

0 Komment

2013

Benjamin nem olyan, mint a többi gyerek – képes mások elméjében olvasni és a gondolataival tárgyakat mozgatni. Erre azonban ő maga csak akkor jön rá, amikor egy titkos, víz alatti kontinensre küldik nyári táborba. Kiderül, hogy Benjamin egyáltalán nem ember – és az, amiről azt hitte, hogy különlegessé teszi, voltaképpen csak segít beolvadnia. Azonban a rejtélyes Smaragdtábla őt választja bajnokának, és Benjamin egyszer csak azon kapja magát, hogy a világ megmentése az ő feladata.

Figyelem! A kötet az Elfeledett világok sorozat első része!

Először a kiadó facebook oldalán találkoztam ezzel a regénnyel és nagyon megfogott a fülszövege. Akkor még nem ismertem a magyar borítót, viszont az angol is figyelemfelkeltő volt, ezért elhatároztam, hogy a várólistámra teszem. Ezután, mikor a kezembe került a mű, hosszú ideig olvastam a regényt, de nem minden szenvedés nélkül.

Olvasás közben viszont rájöttem, hogy talán túl szigorú vagyok a regénnyel, így megpróbáltam abból a szempontból elemezni a kötetet, hogy megállja-e a helyét ifjúsági, illetve gyermek irodalomként. Ekkor kapott...

3 csillagot az 5-ből.

Műfaj: ifjúsági regény.

Benjamin Holt a főszereplője ennek a különös történetnek, amely nyáron veszi kezdetét és az iskolával folytatódik, mert bizony hősünknek tanulnia kell a szünetben is. Viszont ez is azt mutatja, hogy ő nem átlagos 13 éves - főleg ha a képességeit is számításba vesszük - ezért a nyári szünet elején Proteus Ajax (a nyári osztályfőnöke) "érte megy" és elhívja, vegyen részt a képzésben, ahova teleport segítségével érkezik meg egy másik kontinensre. A fiú először megdöbben, de kíváncsian várja, hogy mit fog tanulni és mikor megérkezik egy új történetet ismer meg Lemúria és Atlantisz viszályával kapcsolatban. Egy kis csapat verbuválódik köré és együtt indulnak el, hogy felfedezzék a várost. Ám a kaland közepén egy titkos átjáróra bukkannak, amely a titokzatos Smaragdtáblához vezeti őket. A tábla Benjamint választja bajnokául, aki azt kapja feladatként, hogy gyűjtse össze a vadász kulcsait és állítsa helyre a félrebillent egyensúlyt. Ám ezt nem egyedül kell véghez vinnie, segítőtársakat is kap maga mellé: az új barátait és együtt tesznek ki egy Szövetséget, amelyben teljesen egymásra hangolódnak és érzik azt is, amit a másik társuk érez a tábla mágiájának köszönhetően.

"Járj Szeretet útján mindig,

Mert ez vezet föl az Égig.

De nem azé, ki méltatlan,

Kinek szíve már lakatlan,

s nincs kit szeretnie."

A történet további spoileres leírása nélkül annyit tennék még hozzá, hogy a fentiek után a kulcsok keresése kerül előtérbe, Benjaminnak három próbát kell kiállnia az erő, a bátorság és a képességek próbáját és csak utána derül ki, vajon képes lesz-e őket összegyűjteni, illetve mire fogja használni a nagy erőt magában foglaló tárgyakat?

Smaragdtábla.
Forrás:
http://www.reiki.fi/hungary/esoteric/hermestrismegistos.htm

Elsőre nekem nem tetszett a kötet leírásmódja, ami inkább a mesekönyvekére hasonlít. Minden olyan hirtelen történik, alig van benne leíró jelleg, kevés a bemutatás és az az érzésem támadt, hogy csak végigrohanunk a könyvön. Ezért tartott sokáig a kötet olvasása, mert ez nem tetszett. Folyamatosan a Harry Potter első részéhez hasonlítottam a Smaragdtáblát - amelyről még később fogok írni - és arra gondoltam, hogy azt a mércét leírásilag biztos, hogy nem üti meg. Rövidek a fejezetek és ez így nem elég a jó kidolgozáshoz és nekem inkább az egész könyv vázlatnak tűnt és a fentiek miatt a regény összecsapottnak hat.

A kötet elején pár dologgal egyszerűen nem tudtam kibékülni. Ilyen például Benjamin első reakciója az édesanyja egy szempillantás alatti eltűnésekor vagy az ennél nagyobb megrázkódtatása akkor, amikor kiderült, hogy nyári iskolába kell mennie és azon meg sem lepődött, mikor a szülei felvilágosították, hogy ő nem ember. Amit talán azzal magyarázhatnék, hogy ennyire hozzászokott a mágiához, hogy az ilyen esetek már egyáltalán nem lepik meg?

Nagyon tetszett viszont a világkidolgozás. Úgy érzem van még itt potenciál, viszont a megismertetett világ szépen fokozatosan nyílik ki. Ám itt nagyon rosszul van megoldva ez az elem, mert nem a cselekmény közben történik a bemutatás, hanem azon kívül, így inkább filler résznek éreztem ezeket, tehát két cselekmény közötti kitöltő elemnek. Az alap jól be lett építve a regénybe, gondolok itt Lemúria és Atlantisz kapcsolatára, de a többi nem. Mintha két szál lenne a könyvben, az egyik a cselekményszál, a másik pedig a világ működésének leírása.

Ezzel együtt tetszett még a modern világ csodáinak beépítése a regénybe - például a génsebészet - amely olyan jól megfér a mágia mellett. Mindig is ilyen könyvekre vágytam, amelyben a témákat együtt kezelik!

Az erők tekintetében itt nincs olyan nagy változatosság, lévén ők is alig járnak pár órára. Van itt olyan, hogy telekinézis, telepátia például és ez csak a telegéneknél jelenik meg. Viszont azt nem értem, hogy miért ők kaptak erőt, az emberek miért nem? És miért emberi külsejük van, az evolúció során miért nem "kaptak" más alakot? Az erőkre visszatérve azt kell írjam, hogy nincsenek lefektetve a szabályok a világgal kapcsolatban. Kapunk párat, hogy az elme irányítása tilos, de ezt honnan lehet megtanulni? Van-e ezen az alapon kívül más képzés? Akkor hol vannak a képességek határai? Milyenek vannak még? Engem ez nagyon érdekelt, csak annyira sajnáltam, hogy kevés volt az óráikból. A Képességek próbája üde színfolt volt a könyvben, kár hogy az is ilyen rövidre sikerült.

Az vitte előrébb az olvasást, hogy mindig találtam valami érdekes részt, amely megfogott és ez főleg a második kulcs megtalálása után vált állandóvá, amely részeket nagyon szerettem.

Viszont tetszik az, hogy a regény intelligens a mitológiát és az egyéb tudományos dolgokat tekintve (azért találtam hibát). Tetszik az, hogy az ismert történeteket átcsavarta és valami egészen újat hozott létre belőle és emellett kedveltem az atlantiszi történetet is. Sokat írtam már eddig is róla, de sajnos nem írhatok ennél többet, mert én is harapnék, ha valaki lelövi a poént, de mindegy is. Ezért érdemes volt elolvasni, viszont a következő részekben legalább egy kicsivel több atlantiszi szálat kérek. Hiányoltam és ezért nagyon nagy üresség maradt a helyén.

Külön kiemelném Morpheus Midas Ezüst érintés boltját, amely szintén egy kiváló mitológiai utalás.

A tudásra visszatérve nagyon jó információk vannak a kötetben például Xanadura - amelynek ábrázolásait egy lenti képen lehet látni - vagy éppen Rubik Ernőre vonatkozóan és az ismeretterjesztés rész rendben is van, de akkor ne legyen benne olyan múzeum, amely a Mount Everestre teleportálja őket és a nyomás és az oxigényhiány hatásaitól megmenekülve érkeznek vissza, hogy szívtak egy kis hegyi levegőt és a fenti két elem meg sem volt említve. Én eskü nem nézem hülyének az írót és egyből arra gondoltam a fenti résznél, hogy itt biztos kimaradt valami. Méghozzá az, hogy ez egy szimulált világ, vagy van valami kialakított erőtér vagy bármi, de nem volt ott semmi ilyesmi, így ez egy figyelmetlenségből elkövetett hibának számít és dühös vagyok érte. Mert ezt a könyvet imádnom kéne a földrajzos utalások, a hiper-szuper modern térkép (Én is akarok egy ilyet!), a földtörténet átcsavarása, a mitológia és az üzenetei miatt, de nem tudom, mert nem tetszik a külalak és a megvalósítás.

A Smaragdtáblával kapcsolatban találtam pár cikket és azt láttam, hogy a tábla egy egyfajta használati utasítás arra vonatkozóan hogyan használjuk a mágiát, a lenti dobozos részbe berakom a magyar szöveget, de nem vállalok érte felelősséget. A regényben hasonlóképpen jelenik meg, egyfajta tudásgyűjtemény a világegyetem egészéről. Ő választja meg Benjamint bajnokául és hozza létre köztük a Szövetséget, amellyel már megint problémáim vannak, mert én most ilyen vagyok. Egy nap alatt jutnak el odáig, hogy megtalálják a Zöldet és választódnak ki. Egy nap alatt. Mostanában sokat csalódtam az emberekben, így nagyon szkeptikus vagyok ezzel az elemmel. Egyszerűen én nem tudom elfogadni, hogy random módra összegyűlt emberek alkossák meg azt a csapatot, amely segít Benjaminnak a kulcsok megszerzésében, az egyensúly megmentésében és persze árulás nélkül. El nem tudom ezt képzelni. Azt sem tudjuk meg, hogy miért Benjamin a kiválasztott?

Rendben, itt az én személyes tényezőm jelez, de mi a helyzet a bloggeri énemmel? Ő azt tanácsolja, hogy a több nap itt jobb lett volna. Andyt még megértem, hogy ott van, mert a hosszú évek barátsága komoly érv, de a többiek? Nincs meg ennek az érzelemnek a kialakulási folyamata, pedig ez így szebb lenne.

Nagyon érdekel mit tartogat még a világ, mert lehet hogy Hoover tarsolyában lapulnak még meglepetések és kíváncsian várom mit talál ki.

Mint már írtam nagyon hasonlít a Harry Potter szériára és ez egy idő után nagyon zavaró volt. Itt vannak újítások; természetesen nem tagadom, hogy eredeti ötletek is vannak a kötetben, de rengetegszer eszembe jutott az előd története. Itt az egyik példa Dumbledore és az egyik uralkodó iker, Helios közti hasonlóság, főleg a könyv végén lévő beszélgetésben tűnik ez ki.

Xanadu ábrázolása, összemontázsolva.
Források:
http://asad123.com/2013/01/19/poem-analysis-kubla-khan-samuel-coleridge/xanadu/
http://www.betterlivingthroughbeowulf.com/?attachment_id=16259

A karakterek közül Benjamin esetében történt egy kis fejlődés. A kulcsok keresésével egy időben rájön, hogy ez már nem játék, itt fontosabb dolgok forognak kockán, mint ahogy azt ő gondolta és komolyodik. Haragudtam a csapatra, mert az a két szerencsétlen osztálytársa (Ryan és Jonathan) csak tartozni akart valahova, ő pedig a küldetés miatt bunkón lekoptatta őket és utána csodálkozott, hogy ellenszenvvel viseltetnek irántuk. Benjamin más felé történő megnyilvánulása nem főhőshöz méltó, olyan bunkó tud lenni! Egyébként ő bátor és vannak jó gondolatai is.

A többiekkel kapcsolatban nem tudok sokat írni, itt a kapcsolatokon volt a lényeg és nagyon kevés tulajdonsága van egy-egy barátnak. Gary okos, Iva tanárkedvenc, Andy laza és lényegében ennyi volt a megemlítendő velük kapcsolatban, viszont azt, hogy ki kivel fog összejönni máris lehet látni. Amúgy a barátok közül Andyvel és Heidivel szimpatizáltam, de zavar, hogy Gary túl okos, mert tizenhárom évesen el tud olvasni egy ókori föníciai szöveget...

Viszont ezek a gyerekek nem törik össze magukat, hogy megoldást találjanak a kulcsok rejtélyére, szinte kivétel nélkül véletlenül jönnek rá a megoldásra, vagy hullik az ölükbe minden. Benjamin próbálna nyomozni, de a többiek nem veszik ezt nagyon komolyan, szerintem több kutatómunkát is elviselt volna a kötet és akkor be lehetett volna ide hozni a világ bemutatását vagy jellemzését. Ám főhősünk legtöbbször csak megérzések útján jut a megoldáshoz és iszonyúan nagy szerencséjük van. Egyszer sem merül fel bennük a Mennyi ennek a valószínűsége? kérdés...

A kulcsok próbái nagyon ötletesek, személyes kedvencem a Xanaduban játszódó második próba, ott érződött valamiféle keleties hangulat, de sajnos csak ott. A többi próba érdekes és igazán elmés, de a kettes számú volt a legjobb.

Ennek a világnak is megvan a maga Mógus professzora, aki figyel, könnyen rájön ki lesz az, aki keresztbe akar tenni főhősünknek, bár jó sokáig marad a színfalak mögött. A következő részekben több ellenfél is felbukkan majd, tehát az izgalom garantált.

Fontos kérdések is megjelennek a kötetben, ilyen például a szabadság kérdése: van-e bármelyik népnek is joga fogságban tartani egy népet, még akkor is ha különben rabszolgasorsba taszítaná az embereket.

A kötet borítója nagyon tetszetős, a könyvet a Főnix Könyvműhely adta ki 2013-ban. A regény az Elfeledett világok sorozat első része, még két része jelent meg külföldön, 2009-ben A világ köldöke, 2010-ben pedig a Nekropolisz címmel. A hazai megjelenésről még nincs hír. A szerzőnek vannak más kötetei is, most a Solstice (Napforduló) címűt néztem ki, ez egy YA könyv és kíváncsi vagyok, hogy ebben a kategóriában a szerző mit alkotott.

Viszont végül azt írom, hogy a regényt gyerekeknek szívesen adnám a kezükbe. Az üzenete, az ötlete és a tudásbázis egy nagyon jó alapja ennek az ifjúsági regénynek és igaz, hogy én sok mindenért haragszom, de nem akarom lehúzni teljesen csak azért meg idősebb vagyok és nem a megcélzott közönség egy személye, ezért adok neki 3 csillagot.

Érdekesség: (bár ebben én nem hiszek)

A Smaragdtábla eredete

"Thot – vagy másik ismert nevén Hermes Trismegistos – atlantiszi mágus körülbelül Kr. e. 3600 éve jegyezte le a „smaragdtáblák” (Tabula Smaragdina) néven ismertté vált táblák sorait. Titkuk nem azért van titoknak nyilvánítva, mert nem olvashatja bárki, hanem mert tudásanyaguk - nyelvezete és képi világa miatt - csak a beavatott hermetikus mágusok számára válik nyilvánvalóvá.

Trismegistos a mai tudásunk szerint atlantiszi örökséget birtokló pap király és mágus volt. Létezésére a történelem is sok bizonyosságot talált. Egyes feltételezések szerint a Nagy Piramist – amit ma Kheopsz piramisnak nevezünk – szintén ő építtette, hogy a bölcsességet és Atlantisz mágikus birodalmának örökségét itt rejthesse el a világi tudástól elszigetelve.

Ő hagyta hátra azt az írást, amit a modern okkultisták a smaragdtábláknak neveznek. Ez a 10 + 2 táblából álló, a tradíció szerint a Nagy Piramisból származó tábla foglalja össze az egész világ bölcsességét. Ezen alapszik a keleti és a nyugati mágia, és ezen tanok összessége elegendő ahhoz, hogy az adeptus (a mágiát tanuló, a tanonc) képes legyen minden „varázslatra”, úrrá legyen az anyagon – vagyis elsősorban önmagán, hisz a test sem más, mint anyag – és ennek segítségével az élet és a halál ura lehessen. Ha elérte a hatalom gyakorlásának fokát akkor jut el arra a felismerésre, hogy a hatalom maga csak illúzió. A mágia legmagasabb fokára emelkedő beavatott tudása tehát újból rejtve marad a hatalomra vágyó tömegek előtt. "

További információ:

http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Ezoterika/Hermesz/Atlantiszi%20Smaragdtabla%20magiaja.htm

Tabula Smaragdina
(Hamvas Béla fordítása)

1 . Verum, sine mendatio, certum et verissimum.

Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.

2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unis.

Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.

3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unis: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione.

És ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett.

4. Pater eiust est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est.

Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.

5. Pater omnis thelesmi totius mundi est hic.

Ő a theleszma, az egész világ nemzője.

6. Vis eius integra est, si versa fuerit in terram.

Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.

7. Separabis terram ab igne, subtile a spisso, sauviter, cum magno ingenio.

Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel.

8. Ascendit a terra in coleum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuritas.

A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ felett így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér.

9. Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabit.

Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.

10. Sic mundus cratus est.

A világot így teremtették.

11. Hic adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic.

Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.

12. taque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi.

Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.

13. Completum est quod dixi de operatio solis.

Amit a Nap műveletiről mondtam, befejeztem.

Hermész Triszmegisztosz

A kiadó honlapja: http://fonixkonyv.hu/

Köszönöm, hogy elolvastad!

Alapadatok:

Eredeti megjelenés: 2008
Eredeti cím: The Emerald Tablet
Magyar megjelenés: 2013
Kiadja: Főnix Könyvműhely
Fordította: dr. Sámi László
Illusztrálta: -
Sorozatcím: Elfeledett világok
Oldalszám: 236 oldal
Ár: 2880 Ft

kedd, november 12, 2013

0 Komment

ego

Inspiráció képekben: ősz

vasárnap, november 10, 2013

0 Komment

Agave infók

Agave Infók: Zoë története

szombat, november 09, 2013

0 Komment

2013

Szakítópróba

Szüzesség.

Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be.

És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…

Cora Carmack egy huszonegynehány éves író, aki huszonegynehány évesekről ír. Sok mindennel foglalkozott már életében. Volt unalmas munkája (pl. egy hipermarketben), izgalmas munkája (pl. színházban), stresszes állása (pl. tanárként) és álommunkája (pl. az írás). Imádja a színházat, az utazást és bármit, ami megnevetteti. Szereti a szereplőit a lehető legképtelenebb helyzetekbe hozni, és miközben segít rajtuk, megpróbálja őket összeboronálni valakivel. Hiszen a kétbalkezes embereknek is szükségük van szerelemre…

Figyelem! A kötet a Szakítópróba sorozat első része!

Mostanában fedeztem fel a New Adult műfajt és szinte mindennap találkozom a kategóriába tartozó könyvekkel újra és újra. Az Ulpius profitál ebből a legtöbbet (úgy érzem jól is csinálják), de vannak más hajtások is különféle kiadóknál. A Szakítópróba is valahogy így került a várólistámra, egyre többet jött velem szembe és a címéből én teljesen másra következtettem, ezért is szerettem volna olvasni.

Első körben meg kell írjam, hogy iszonyúan nehéz dolgom volt az elmúlt időszakban ezzel együtt, az Easy - Egyszeregy, a Heti csaj és a Dublin Street művekkel, mert hasonlítanak egymásra és ha elkezdtem volna az utóbbit, akkor egy nagy katyvasz lenne a fejemben és még nehezebb dolgom lenne a bejegyzés megírásával, de így szerencsére a DS és a Szakítópróba biztonságban van egymástól.

Értékelés: 3.5 / 5

Műfaj: new adult.

A történet főhőse Bliss, akinek a szüzessége problémaként jelentkezik és ezt a barátnője is így látja, ezért elrángatja magával egy szórakozóhelyre, hogy márpedig neki el kell vesztenie a szüzességét azonnal! Ott találkozik Garrickkal, akivel szépen haladnak egészen a nagy pillanatig, amikor a lány bepánikol és elrohan, hogy meztelenül a sarkon bujkálva várja meg a férfi távozását. Hogy a szituáció még kínosabb legyen, másnap a színjátszás óráján új tanárt mutatnak be a csoportjának és ki más lenne az, mint a tegnapi félresikerült affér másik szereplője, Garrick? Ezek után a cselekmény nem sokat bonyolódik, lényegében Bliss és Garrick egymást kerülgetik és szegény lány állandóan szerencsétlenkedik.

"Gondolj arra, amit nem tehetünk

Puha érintések, lázas csókok

Mert makacsul ragaszkodva

Megtagadjuk a sorsot"

Az a baj ezzel a regénnyel, hogy biztosan nem nekem íródott. Úgy értem az a két fő probléma, amellyel Blissnek meg kell küzdenie, nem működik nálam. Már az első pár oldalnál felvontam a szemöldököm és szinte hitetlenkedve olvastam ezt az egészet, mert nem tetszik az üzenete. Nem tartom jónak azt, hogy egy könyv azt közvetítse, hogy a szüzesség csak teher és ezt azonnal el kell dobni. Viszont a főszereplőnk későbbi bizonytalansága és félelme old ezen és nem is ezzel volt a nagyobb problémám, de nagyon romantikus lélek vagyok ilyen téren, szeretem a szép szerelmi történeteket, sokkal jobban, mint a vágy alapú vonzalmakat...

Amit nem tudok hova tenni, az az a helyzet, ami akkor teremtődött, mikor rájött, hogy akivel le akart feküdni, nem volt más, mint a tanára. Az utána lévő részekben Bliss küzd a szégyennel, azért mert vonzódik Garrickhoz és ezt fura volt olvasni. Mert az egyetem nem középiskola, itt már mindenki felnőtt és nem tabu ha valaki összejön egy phD-s oktatójával BSc-s hallgatóként, maximum annyi baja lesz, hogy a többiek kinézik, de ezért nem rúgnak ki senkit, legalábbis Magyarországon így van. Ha mégis van ilyen, akkor még nem találkoztam vele.

Ha már az egyetemnél tartunk, sajnos a hazai helyzet rosszabb, mint a könyvben vázolt, mert itt tömegképzés van. Meg merem kockáztatni, hogy még mindig nem ismerem minden csoporttársamat, pedig 3 évet legályáztunk az egyetemen. Nincs olyan, hogy összeszokott csoport, bár az is igaz, hogy nem színésznek tanulok... Ez lehet csak engem zavart, de nem tudom ezt a helyzetet elképzelni, mármint, hogy ilyen erős közösség jöjjön létre egy felsőoktatási intézményben. Ám hangsúlyozom, ez a magyar helyzet, a külföldiekről igazából fogalmam sincs.

Lehetséges Garrick jelöltek, bár a forrásom őket a
második részben máshoz tette.
Forrás

A kötet cselekménye lassú vagy ismétlődik. Nagyon hosszúnak tűnik ezáltal a könyv, mert a lényeg Bliss szerencsétlenkedésén van. Ő balszerencsés, vele mindig történik valami rossz és néha ez menti meg a helyzetét és bár igen szórakoztató volt ezt olvasni, nem lepett meg a végkifejlet. A történetben hangsúlyos szerepet kap a színészkedés illetve a különféle feladatok, amelyeket Garrick oszt ki a csoportnak felkészítve őket az Életben való helytállásra. Ezek a részek kedvenceim voltak. Eddig is kíváncsi voltam a színésztanoncok óráira és most nagyon jó volt ezekben elmerülni, ahogy a próbák, a szereplések leírásaiba is.

"Jeremy megköszörülte a torkát. És egy pillanatra megállt. Imádtam ezt a pillanatot. Ilyenkor tetőfokára hágott az izgalom és a remény. Mint mielőtt az ember leugrik egy szikláról. Ami a következő pillanatban fog történni, egyszerre rémisztő és gyönyörű, maga az élet lényege. Ez a pillanat… könnyen függővé teheti az embert."

Ezzel együtt hosszúnak tűnhet a könyv, de szerencsére könnyed is és ezért olvastatja magát. Tényleg gyorsan végeztem a regénnyel és sikerült lekötnie, nem unatkoztam.

A középpontban a Phaedra c. alkotás áll, amelynek itt szimbolikus jelentése is van, bár az írónő nem hagyta, hogy magunk tegyük meg a felfedezést, mindent leírt. A szerző megpróbálja a művön keresztül is bemutatni, hogy a szereplők mit éreznek egymás iránt és milyen problémákkal küzdenek. A dráma egy tiltott szerelemmel foglalkozik, azzal, hogy Phaedra beleszeret nevelt fiába és a nő ezzel az érzéssel próbál megküzdeni. Cora Carmack ezt jól belefűzte a regényébe, tetszik ez a fajta áthallás, bár jobban örültem volna, ha bízik az olvasói képességeiben és háttérbe szorítja ezt az elemet és hagyja, hogy az olvasói jöjjenek rá az összefüggésekre.

"A színház egyetlen és megismételhetetlen élményt nyújt… minden egyes alkalommal."

A karakterek közül először Kelseyt említeném. Ő Bliss barátnője és számomra szörnyen idegesítő volt, nagyon nem kedveltem. Lehet, hogy jót akar Blissnek, de ezt olyan irritáló és erőszakos módon teszi, hogy az engem zavar. Ezzel együtt a hedonista életfelfogása sem egyezik az enyémmel, nincs meg a szimpátia iránta. Ő az, akinek Bliss szüzessége olyan, mintha az ördög jelent volna meg előtte és a kötet kezdetén azonnal elrángatja egy szórakozóhelyre, hogy barátnője ne szenvedjen tovább a kellemetlen tényezőtől.

Bliss határozatlan és fél hogy Garrick rájön, hogy még szűz. A bizonytalansága és a félelme határozza meg őt és valahogy mindig balszerencsés helyzetbe sodródik. Nála az ész nem hagyja, hogy élvezze a szexet és ezért fél, hogy megint becsődöl, mert nem akarja, hogy az érzelmei irányítsák. A higgadtságra akar támaszkodni, a biztosabb észre. Ez a helyzet a férfi felbukkanásáig fennáll, viszont akkor megváltozik az átélt érzelmek hatására és a munkájában is egyre jobb lesz. Ezzel együtt könnyen bepánikol és hajlamos a különféle helyzetekből elrohanni.

Igaz, hogy egy kicsit szerencsétlen elem, de nekem nagyon tetszett az a humor, amelyet a macska szolgáltat nekünk. Szerencsétlen nagyon utálja Blisst és ez komikus helyzeteket teremt. A lánynak muszáj volt vennie egy háziállatot, mert Garricknek azt mondta, hogy van egy szürke színű állata, hogy el tudjon tőle menekülni. A lány a menhelyről nem a legaranyosabbat választja, hanem egy szürkét, amely szerencsétlenségére a legfélősebb.

"Az életben néha az ijesztő dolgok a legértékesebbek." (Bliss ezt mondja a menhelyen.)

A kötetben egy szerelmi háromszög tűnik fel, de nem olyan hosszan és alaposan kifejtve, mint a többi ilyen regénynél. Itt a harmadik személy Cade, aki az egyik legjobb barátja. Blissen kívül mindenki észrevette a fiú érzelmeit és mikor végre a srác bevallja azokat, ő nem tudja mit tegyen. A fiúról nem nagyon tudtam meg semmit ha most meg kéne mondanom, hogy milyen ember, bajban lennék. Ritkán beszélgetnek és inkább közös bulikban lehet őket együtt látni. Mélyebb beszélgetéseknek is jelen kellett volna lenniük a regényben, mert ők barátoknak tartják magukat és a barátság egy komolyabb dolog. Az nem barát, akivel együtt buliznak és isznak és itt ki is merül a kapcsolatuk.

Garrick féltékeny típus és szereti magáénak tudni a lányt, de nem olyan durván, ahogyan a Dublin Street férfiszereplője teszi. Nem olyan pszichopataszerűen jelenik meg esetében a zöldszemű szörny, hanem még az elfogadható kategórián belül. Igazából őt sem ismerjük meg, nagyon keveset tudok róla mondani és ez nem jó dolog. Viszont a gondoskodása és szókimondása szimpatikussá tette a szememben.

Szerencsére a könyvben kevés tényleges szex jelenik meg, viszont nagyon sok utalás történik rá. Mint írtam itt a szüzesség szinte főbenjáró bűn és a szex csak szórakozás, érzelmi tartalmak nélkül. Ami miatt nem csaptam falhoz a regényt - igen, lehet mondani, hogy prűd vagyok, ez van - Bliss miatt volt. Tetszett az, hogy végül nem történt meg az első alkalomkor és jó volt olvasni a kétségeiről, számomra itt lett érdekes a kötet. Az első benyomásom az volt, hogy hasonlít A szürke ötven árnyalatára az olyan részei miatt, mint például Bliss felizgul Garrick látványára. Az ő kapcsolatuk nagyon gyorsan alakul ki, folyamatosan a vonzalom kerül előtérbe és az is jelenik meg a lapokon először, viszont az írónő helyében én még nem mondtam volna ki, hogy szerelmesek egymásba. Ezt muszáj volt így alakítani, mert a második rész már nem róluk fog szólni, viszont lehet jobban járt volna, ha nem egy könyvben próbálja lezárni a történetüket.

A végére a Garrick-fanok is megkapják, amit szeretnének, a kötet lezárása a férfi szemszögével történik, bár nem tudunk meg róla többet sajnos.

A második rész, a Színjáték 2013. november 7-én jelent meg, tehát már kapható a kiadó oldalán is, itt. A feles rész az Összpróba pedig inkább az első kötethez tartozik, Garrick és Bliss történetéhez kapcsolódik.

A borító nekem nem tetszik annyira és azért nem, mert Garrick szőke és a képen lévő férfi nem az. A kötetet a Content 2 Connect kiadó adta ki 2013-ban.

Összesítve ez egy könnyed, szórakoztató olvasmány ám akit zavarnak a bejegyzés elején írt dolgok, inkább kerülje el jó messzire ezt a kötetet. Kikapcsolódásra viszont tökéletesen alkalmas.

A szerző:

Cora Carmack egy huszonegynehány éves író, aki huszonegynehány évesekről ír. Sok mindennel foglalkozott már életében. Volt unalmas munkája (pl. egy hipermarketben), izgalmas munkája (pl. színházban), stresszes állása (pl. tanárként) és álommunkája (pl. az írás). Imádja a színházat, az utazást és bármit, ami megnevetteti. Szereti a szereplőit a lehető legképtelenebb helyzetekbe hozni, és miközben segít rajtuk, megpróbálja őket összeboronálni valakivel. Hiszen a kétbalkezes embereknek is szükségük van szerelemre…

Kövessétek a twitteren @CoraCarmack

Látogassatok el a blogjára

(http://coracarmack.blogspot.com)
hogy elsőként értesülhessetek az újabb kétbalkezes románcokról.

Forrás: Szakítópróba könyv.

Rendelési lehetőség: http://content2connect.com/szakitoproba/

Köszönöm, hogy elolvastad!

Alapadatok:

Eredeti megjelenés: 2012
Eredeti cím: Losing It
Magyar megjelenés: 2013
Kiadja: Content 2 Connect
Fordította: Lukács Andrea
Illusztrálta: -
Sorozatcím: Szakítópróba
Oldalszám: 220 oldal
Ár: 2990 Ft
Saját példány, legális ebook.

szombat, november 09, 2013

0 Komment

Nyerj iPad 3-at olvasással!

Egy különleges könyv Izraelről

Smaragdtábla

Inspiráció képekben: ősz

Agave Infók: Zoë története

Szakítópróba

Rólam

Rendszeres olvasók

Követési lehetőség

Blogarchívum

Őket olvasom

Heti ranglista