Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Fülszöveg: 

Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat.

Még egy elismeréssel tartozom: szerintem ez a könyv a kiadó egyik legjobb könyve! (A másikról majd később lesz bejegyzés, mert újraolvasom...) Egyszerűen le vagyok nyűgözve és kellemesen csalódtam! Gratulálok amiért ilyen jó könyvet adtak ki!

Figyelem, a könyv az Archívum sorozat első része! 

Az alap: egyszerűen fantasztikus, a fülszöveg tökéletesen visszaadja a lényeget. Tehát az emberek élete haláluk után is megmarad, egy könyvtárban ahol az összes emléket összegyűjtik. Néhány Történet (igen, nagy T-vel) azonban felébred nyugtalan álmából és megpróbál kijutni az élők világába. Ezért kellenek az Őrzők akik védik a múltat, a Történeteket, a Sikátort (ami az Archívumból vezet az élők felé) és lényegében egymást is. Könnyű lenne ebben a világban zavart kelteni, ugye?

Az első találkozás a molyon történt, láttam ahogy abstractelf olvassa és tetszett a borító. Ezért megismerkedtem az akkor még angol verzió fülszövegével és elhatároztam, hogy ezt a könyvet mindenféleképpen meg kell szereznem.

A műfaji beosztás egy kissé fura a goodreads-en, valakik disztópiának írták be... na mindegy, szóval műfajilag YA, de ifjúsági regényt is írtam elvégre mégis csak Magyarországon vagyunk ahol sokan nem is hallottak még a YA-ról... Mellette krimi is, elég sok vonást magán hord a könyv, a gyilkosság, a nyomozás például és a logika használata (Poirot örülne...) A paranormális jelzőt azért kapta meg, mert csak ,,szellemekről" van szó plusz az ,,emlékek olvasása a tárgyakból" nevű képesség sem éppen hétköznapi tulajdonság.

A cím nem mélyértelmű, egyszerű és nagyszerű, Az archívum. Könnyű kitalálni hogy miért ez a választott név.

A világkidolgozással kapcsolatban van egy kis hiányom, az írónő nem zárt le mindent rendesen, szóval maradt pár kérdésem a könyv végén is. Persze közben is felmerültek, amik azt hittem bakik lesznek de nem lettek azok mert egyből választ is kaptam rájuk. Az egyik ilyen: (megint a kijelölés)

Miért gyilkolt Robert?

Ms. Angelli honnan tudta Owen történetét?

Hirtelen ezek jutnak eszembe, ezek voltak azok amiknek a hiánya nagyon feltűnt.

Különben nagyon jól kezeli az egész történetet és hátterét is. A leírásai tele voltak érzelemmel, annyira jól tudta érzékeltetni a gyászt vagy a magányt például Ms. Angelli esetében is.

,, – A maga módján minden értékes. Minden tele van történetekkel. – Ha még tudná, mennyire. 

– Az ember néha érzi benne azt a sok életet. Én mindig egyből kiszúrom a hamisítványokat. – Elmosolyodik, de aztán ellágyul az arca. – És… azt hiszem… ez célt is ad az életemnek. Így kötődöm más korokban élt emberekhez. Amíg ez megvan, addig nem vagyok egyedül. És addig ők is velünk vannak valamilyen szinten."

Vagy éppen Mac gyásza Ben elvesztése miatt, vagy ahogy a szülei próbálnak normális életet élni de az csak önámítás. Egyszerűen nem tudom rendesen elmondani  szavakkal mennyire tetszett a regény és hogy milyen érzéseket váltott ki. Mert hat az olvasóra. A könyv alaphangulata komor, csak Wes karaktere oldja a feszültséget.

A szerkezetére jellemző a fejezetekre osztás és általában azon belül van egy rövidebb visszaemlékezés Papira ahogy a szabályokról beszél vagy a saját példájáról és van a jelen idő, amit Mac mond el. A stílusa egyszerű, nagyon könnyű olvasni.

Volt egy rész, amikor Owen először megjelent, ahol azt mondtam hogy jé ez a könyv olyan mint a Csontváros. Ugye Owen és Jace hasonlít egy kicsit (a Végzet Ereklyéiben is hasonló volt az első találkozás a mostanihoz, egy kis túlzással ezt lehet mondani) és az a helyzet is amikor az Árnyvadászok vadásznak különféle lényekre úgy az Őrzők is Történeteket keresnek.

Utána el is múlt a hasonlóság érzése, rájöttem hogy egyáltalán nem hasonlít a két regény.

A cselekményre egyáltalán nem lehet panasz, izgalmas az első szótól az utolsóig és letehetetlen. Igaz hogy a közepe lassabb de a feszültséget fent tartja a kíváncsiság hogy vajon mi történt a kitörölt emlékekkel, a lánnyal és hogy ki a főbűnös könyörgöm. Utána az utolsó 30 oldalon végre eljutunk a végkifejlethez.

Különleges képességként jelenik meg ez az emlékolvasás illetve az élők érzelmeinek érzékelése (utoljára ilyet a Bűbájos boszorkák sorozatban láttam, de ott Érző volt a nevük). Ezzel az emlékolvasással tudják visszavinni a Történeteket az Archívumba, mert csak visszanézik hogy merre jártak a Sikátorban és mielőtt a Történetek kiszöknének a való világba visszaviszik őket a helyükre.

Maga az Archívum több könyvtárszobából áll. Próbáltam keresni képeket, de ilyet úgysem találnék mert ahhoz külön kéne rajzolni. A szekrények polcokból állnak ahol a Történetek pihennek, névvel és évszámmal ellátva. A gyűjtemény különböző részekre osztható: például vörös és fehér különítményre. A vörös különítménybe kerülnek azok a Történetek amelyek korábban felébredtek vagy ha az illető Őrző volt életében; ez a különleges gyűjtemény, extra védelemmel. A fehér pedig a még alvó és egyszerű életű (tehát akik nem voltak Őrzők) történetek helye.

Az irodalmi utalások azért észrevehetőek, célozgat Dante Isteni színjátékára hogy az Archívum olyan mint a Pokol (Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel!) viszont a nevekben is lehet egyfajta mitológiát felfedezni szerintem. Angelli asszonyság neve angolul angyalt jelent, Nix neve pedig így hogy férfi névként használja talán mégsem az éjszaka istennőjét akarja szimbolizálni.

A karakterek közül senki nem lett kedvencem ami nem baj, mert nem tudok róluk rosszat mondani (sem). A főhős Mac életrevaló, nem nyámnyila, okos és a saját erejéből próbálja elérni a céljait. Az öccse elvesztése megrendítette, a gyásza nem sok és nem is kevés, átérezhető. Kedvelhető karakter, ideális főhős és teljesen emberi.

Wes-szel kapcsolatban annyit tudok írni, hogy ő főleg azért kellett hogy oldja a feszültséget, ami jó is. Illetve egy szerelmi háromszöghöz, ami valószínűleg a későbbi részekben fog megoldódni. Többet nem írhatok, az már spoiler lenne. Őt is kedveltem és tetszett a külsejéhez fűzött magyarázata.

Owenről (akiről nem találtam normális képet) inkább nem szeretnék írni. Azt hittem kedvencem lesz, de mégsem lett.

SPOILER!

A húgával kapcsolatos történet szívszorító, még a vége felé is.

SPOILER VÉGE!

Tetszett nagyon a krimi szál, mert a lány képes gondolkodni (ezt már írtam) és maga veszi kézbe az irányítást. Végre, végre normális nyomozás! (Szegény Agatha Christie-re itt most nem gondolok, ő mestere a szakmájának!)

A vége ledöbbentett és nagyon ügyes az írónő. Nem sejtettem semmit (a kb 880 előzménykönyv tapasztalata mellett!) és végig csak sodródtam és nem tudtam letenni a regényt. Főleg hogy a fejezetek végén mindig olyan függővég volt, hogy tovább kellett olvasni! Kíváncsi vagyok az írónő többi regényére is!

A könyv egy sorozat, Az Archívum első része. A második rész, a The Unbound (vagyis Az eloldozott lehet egy cím, nem ismerem még a tartalmat erre tippelnék és már van egy elméletem hogy mi fog benne történni Owennel... ) 2014-re várják/várjuk angolul! Azt viszont nem tudom hogy mit fog még megírni, hiszen olyan lezárt az első rész, hogy nem is lenne szükséges a második. De mindegy, egy tehetséges írónőtől bármit elolvasok!

Az írónőnek egyébként több könyve is van: az első a The Near Witch (Közeli boszorkány?) és annak feles része The Ash-Born Boy (Hamuból született fiú). A Vicious (Bűnös) 2013-ban fog megjelenni és úgy láttam az írónő a blogján ARC példányokat sorsol. Gondolom a szerencsés még szeptember előtt olvashatja majd, ahogy egy ARC könyvet szokás...

A magyar kiadást igazából még nem láttam, de ami késik nem múlik. Ha a többi Főnix könyvből indulok ki akkor tartósak viszont a puha kötés miatt a széleire vigyázni kell. A borítója nagyon tetszik bár szokatlan mert annyit néztem az angol megfelelőt amire nagyon hasonlít.

A könyv 2980 Ft-ba kerül és azt mondom megéri megvenni!

Kinek ajánlom? Aki szereti a krimi műfajt annak mindenféleképpen, de nem hátrány ha mellette a YA műfaj kedvelője is. Amúgy mindenkinek!

Hasonló könyv lehet a Csontváros ha már megemlítettem a regényben de a bátrabbak a kezükbe vehetnek egy Agatha Christie regényt is. Az irodalmi utalás miatt az Isteni színjátékot is ajánlom. Linkek:

http://moly.hu/konyvek/cassandra-clare-csontvaros

http://moly.hu/konyvek/agatha-christie-tiz-kicsi-neger

http://moly.hu/konyvek/dante-alighieri-isteni-szinjatek

5/5 pont

Bár volt hiányérzetem, de nem érdekel mert ez egy jó könyv! Kérem a következő részt!