Értékelés | Borítómánia: Tricia Levenseller: Daughter of the Pirate King - A kalózkirály lánya


A kalózkirály lánya 1.




Képek forrása: a League of Legends kalózai - MF, GP


Ha tetszenek a fejlécképeim, nézz szét Vickynél.

Az alábbi projekthéten veszek részt az értékeléssel:


(Katt a képre a projektünk többi bejegyzéséért!)


    


Szerző: Tricia Levenseller
Illusztrátor: -
Sorozatcím (kiadói): Vörös pöttyös
Sorozatcím: A kalózkirály lánya
Cím: A kalózkirály lánya
Eredeti cím: Daughter of the Pirate King
Eredeti megjelenés: 2017
Kategória: kaland, YA, romantikus, fantasy
Fordító: Szabó Krisztina
Oldalszám: 284 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2018
Ár: 2.999 Ft (puhakötés)

Fülszöveg:
Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem. 

A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat. Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába. 

Tricia Levenseller első regénye, A kalózkirály lánya, bővelkedik akcióban, kalandban, romantikában, sőt, még némi varázslat is keveredik a nyílt tengeren játszódó, magával ragadó történetbe. 

Ráadásul a történet folytatódik A szirénkirálynő lányában!

„Határozottan te vagy a legélvezetesebb fogoly, aki valaha ezen a hajón raboskodott.”




A regény az alábbi címkékhez tartozik:


Nagyon tetszik a vizes téma, értsd sellők, kalózok, szirének, tengeri herkentyűk, és mikor láttam, hogy milyen hetünk lesz (Elvitte a víz), ajánlásra A kalózkirály lánya könyvre esett a választásom. Nem volt nehéz dolgom, mert már itthon van vagy egy fél éve - éljenek a Karácsonyi bevásárlások - és nem igazán éreztem alkalmasnak az időt, hogy előkapjam, egészen idáig. Megtettem, tehát a mű jött, látott, de sajnos nem győzött le sem meg. És hogy miért? Nézzük meg!

Jarr, vitorlát bonts! Íme A kalózkirály lánya értékelése:
Alosa a kötet főszereplője, a hírhedt kalózkirály lánya, aki nemcsak kívánatos célpont, hanem emellett veszélyes is. Ám az egyik nap, az Éjvándor legénysége a hajójára támad abban a reményben, hogy elkaphatják őt és váltságdíjat kérhetnek a kalózkirálytól. Ez meg is történik, de úgy néz ki, hogy a lány hagyja magát elfogni és minden, ami történik egy nagy terv része, azé, ami miatt három kalózfejedelem térképrészletek után kutat, hogy azt összerakva eljuthassanak a mesés kincseket ígérő szirénszigetre, ami annyira halálos, mint amilyen pompás. Szóval édesapja óhaja alapján az Éjvándoron kutatja az egyik térképdarabot és közben el kell játszania, hogy ő egyszerű rab, nem pedig egy szuperkalóz katona. Közben az elsőtiszt Riden gyanakodik rá és megpróbálja kifürkészni a lány titkait, ám ez nehezebb, mint ööö... csókolózni vele és kettejük között elindul valami, amit vonzalomnak neveznek és időnként harc meg lopakodás szakítja félbe a beszélgetéseiket.

Hát hol kezdjem? Nem, nem a szerelmi szálnál, azt annyira nem akarom ütlegelni, egész szórakoztató volt, de inkább nézzük a borítót, meg az ajánlást. Női Jack Sparrow? Drága Anna Banks, olvastad te egyáltalán ezt a regényt? Vagy láttad a KTK-t? Nem úgy tűnik, mintha bármelyikkel is tisztában lettél volna, mert ez a lány, minden csak nem a híres férfi kalóz, de inkább idegesítő, mint vicces, meg még a rumot sem szereti, vagy nem tűnik úgy, hogy igen. Viszont a borító nagyon tetszik, kb ellentétben áll az előbb leírt ellenérzésemmel, sőt emiatt rendeltem meg a könyvet - mert akartam a Six of Crows mellé valami mást és ez tűnt a legjobb választásnak a KMK webshopból - annyira nem vagyok oda a kalózokért könyvekben, de akartam egy próbát tenni, hogy fennáll-e még ez a fajta távolságtartásom és kb ezért akartam olvasni, meg tetszik a borítója. Nem volt nagy elvárásom a kötet felé az első oldalak előtt, de így legalább megugrotta a szintet és leírhatom, hogy kb elvoltam vele.

MF, mint Alosa
A háttérben Pyke, mint egy random kalóz
Az egyik legnagyobb problémám a könyvvel - kettő volt egyébként - Alosa. Egyszerűen csak úgy árad a lapokból az én "fasza vagyok, op vagyok, hopp átvertek, nembaj attól még király vagyok és okos és rajtam senki sem tesz túl, sosem győznek le, hopp átvertek megint, nembaj...stbstb" és ettől kikészültem. Értem, hogy képzett, értem az egészet tényleg, de ilyen mértékű önfényezést régen láttam könyvekben - ja nem is, az Üvegtrónban is kiakadtam tőle, de ez a könyv legalább rövid - és méghozzá úgy, hogy érezhetően nem mindig Alosa a legélesebb kés a fiókban, ha az észbeli képességeket kell figyelembe vennünk, egyszóval engem nem nyűgözött le, kb ő számomra fellengzés a semmire (a testi erőről itt most egy szót sem szóltam). Mondjuk szerencsére akció akad a történetben bőven, így nem mindig azt kell olvasnom, hogy mekkora egy király a csajszi a pasis környezetben. Ott volt az egész buktatója, hogy fogalma sincs mit csinál Ridennel szemben, próbál logikázni de nekem inkább olyan érzésem volt tőle, hogy csak tippel, mi lehetne a jó, a későbbi ismeretek alapján pedig még a fejem is fogom, hogy miért nem bírta azt hamarabb bevetni, de erről később.

Ezért, mielőtt rátérnék a másik nemszeressem pontra, megdicsérem az izgalmakat és az akciókat, meg még Rident is. Esküszöm, jobban élveztem volna a srác szemszögét, tőle legalább nem ezt az önfényezést kapnánk, hanem önmarcangolást és kicsivel több motivációt, jobban érdekelne, mint Alosa. Az izgalmakban pedig nincs hiány, a főszereplőnk pattog, mint egy nikkelbolha, adom, hogy vannak benne ilyen kalandok, bár az is tény, hogy a könyv felétől kezdtem el nagyon élvezni ezt a művet, attól a bizonyos plusz tudástól, amit mondjuk jóval hamarabb kitaláltam, de nem zavar ha egy regény kiszámítható, megszoktam. Viszont - és itt akkor rátérnék a kettes problémára - a szerző nagyon titokzatos akar lenni - nem az - és egy fontos információt elhallgat a könyv közepéig. Nos Ms Levenseller azt választotta, hogy nem avatja be az olvasóit a titokba, de amikor már muszáj megtennie, mert nagyon elárulja magát és már nem titkolózhat tovább, hirtelen minden arról kezd szólni. Jó, élvezetesebb a szöveg, tény, de ezt nem lehetett volna az első oldalaktól kezdve? Sosem értettem ezt az írói húzást, főleg hogy általában logikailag sem jön ki jól ez. Ez a semmiből előrángatott dolog - azért is onnan, mert szándékosan nem foglalkozott vele a kutya sem, főleg nem Alosa - nem a legjobban sül el, nekem legalábbis biztosan nem. Ha nektek tetszett, legalább jobban jártatok, mint én.

Fiatal GP, mint Draxen, az Éjvándor kapitánya
A regény nagy részében Rident és a lány kutatását látjuk, amik egyébként nem rosszak, ezek miatt a sztori számomra élvezetes és szórakoztató és mert nem vártam tőle sokat, kb úgy álltam hozzá, hogy kapcsoljon ki, az sem érdekel, ha van benne szerelmi háromszög, de nem volt szerencsére és még le is kötött, ügyes! Meglepő jelenettel kezdünk egyébként és ez a vérontás az egész sztoriban jelen van, azért elég alacsony gyakorisággal, időnként nagyon fura okokkal - Ulgin és Riden például - de a Ridennel való beszélgetések, amik a karakterépítést szolgálnák, sokszor elmennek a "tetszik a másik, de nem akarok tőle semmit" irányba, ez annyira nem jött be, de főleg azért, mert a könyv bánhatja, hogy azóta elolvastam egy Beretva és tőrt, ami miatt Alosa és Riden egymás közti dinamikája kb ovis Mili és Ambrózy báró jeleneteihez képest és az egy kisregény, de ott legalább érzem, hogy milyen a két karakter. Hát ez inkább szerencsétlen A kalózkirály lányának, úgyhogy amikor olvastam, elvoltam velük - még Ambrózyék nélkül - és még csak viccesnek sem találtam őket, de a Beretva és tőr kinyírta a köztük lévő kapcsolatot számomra. szomorú zene meme

Idősebb GP, mint a kalózkirály
Na jó, nem szenvedek itt tovább az értékeléssel, zárom a soraim, azzal, hogy végülis strandkönyvnek ajánlom, sokat nem érdemes várni tőle és ne, ismétlem NE Böszörményi Gyula könyv előtt, után, közben olvasd, mert annak a sorozatnak a két főszereplője közötti dinamika és vonzalom kinyírja az élményt. Ha érdekelnek a kalózok, egy próbát megér, bár azért annyira nem véres, de azért egy-két meg kell mutatnom, hogy a főszereplő milyen vérengző és kegyetlen - nem az - jelenet van benne, de ez YA könyv, így annak a kereteit nem lépi át. Romantika és ilyen típusú gondolatok akadnak benne, de legalább izgalmas a cselekménye, úgyhogy ha ignorálod az ilyesmit, mint én, akkor le fog kötni az a sok harc és lopózás. A következő részét már nem hiszem, hogy meg fogom venni, majd könyvtárból elolvasom vagy angolul megpróbálom nyelvtanulás céljából.

Egynek kb jó volt, ezért sem pontozom le annyira, mert elvoltam vele.


Ítéletem:
Elvoltam vele

5 / 3.5 pont

Erősségek:
 a kötet felétől izgalmas, amint kiderül az a ha-tal-mas titok
❥ a beszélgetések Ridennel

Gyengeségek:
 Alosa
❥ a titok titkosítása, de van hozzá jó kis kódfejtőm, így ez hamar kiderült számomra

Hívószavak, amiket imádok és a könyv tartalmazza őket:
kalóz
❥ vörös haj
❥ szirén

Kedvenc szereplő:
-

Ajánlott évszak az olvasásra:
 nyári, teljesen jó strandkönyv szerintem

Ha tetszett a bejegyzés, itt tudod megrendelni a regényt:
(A Könyvmolyképző Könyvkiadó oldaláról, -16%-kal, 2.519 Ft)

A mű a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából látott napvilágot 2018-ban.


A következő rész:
A szirénkirálynő lánya lesz a magyar címe és a külföldi kiadása idén jelent meg.
A szerző további, magyarul megjelent kötetei: 
Az írónő:


Beleolvasó:



Az alábbi borítókkal látott napvilágot a regény:

(orosz, lengyel)

Számomra egyik sem jön be, max a lengyel, de ha nagyon muszáj választani, maradok a magyar verziónál.


Köszönöm, hogy elolvastad!



Liliane

Reader - Gamer - Programmer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése