A tél jegyesei olvasása után kíváncsi voltam, hogy Dabos hogyan folytatja a történetét, mert valami eszméletlen függővéges lezárást kapunk abban az első könyvben. Még úgy is, hogy nem voltam nagyon annyira érte, mint mások, mert zavart a főszereplő hozzáállása a dolgokhoz (és nem az ügyetlensége, hanem csak nem nyerte el a szimpátiám a döntéseivel), szóval kicsit tartottam a második kötettől. Úgyhogy emiatt nem kaptam hamarabb elő a művet: érdekelt, hogy mi történik a főhősökkel, de nem akartam elsietni, nehogy rosszkor olvassam el. 

Most pedig jelentem: tökéletes időzítéssel ismerkedtem meg a Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban és később a Bábel emlékezete c. művel.

A két regényről szóló értékelés a Prológus - Sorsdöntő könyvek projektre készült.

Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban

Krencz Nóra az a szerző, akinek a munkásságát kíváncsian figyelem. A korábban olvasott A hordozó  elsőre nem lett a kedvencem, de annak az átdolgozott példánya már sokkal inkább tetszett! Az írónő nagyon kreatív, igazából az ötletei és a fantáziája miatt szeretek olvasni tőle és most lehetőségem nyílt betekinteni a legújabb regényébe, a Szilánkba. (Persze ez a poszt bőven akkor kerül ki, amikor már a megjelenés megtörtént, de a bejegyzés nagy részét még tavasszal írtam meg.) Ez azt jelenti, hogy az értékelés a nyers példányról készült és persze lehetnek változások a korábbihoz képest, gondolok itt a javításokra és a szerkesztésre, de így is jó véleménnyel vagyok a könyvről, ezért csak jobb lehet a kész verzió!

Egy ideje szemezek már A hét nővér sorozattal, de eddig csak keringtem körülötte. Úgy voltam vele, hogy egyszer mindenképp megismerkedem az első résszel, ami azonos címet visel, mint a szériát jelző kifejezés, de akkor még nem olvastam róla semmit, egyszerűen csak vonzott Lucinda Riley alkotása. Végül elolvastam a fülszöveget, ami egyből felkeltette a figyelmem már csak amiatt is, hogy a helyszín Rio de Janeiro és hogy a szereplők az elveszett múltjukat kutatják benne. 

Úgyhogy elolvastam és elgondolkodtam rajta.

Mutatom min: 

(A bejegyzés a Féléves várólistacsökkentés projektre készült.)

A Kisasszonyok után nagyon vártam, hogy belekezdhessek a Jó feleségekbe, viszont nem rohantam egyből őrült módjára a megismerkedés elé, hanem szépen lassan kivártam azt az időszakot, amikor úgy éreztem, hogy na, most kell elővennem ezt a történetet. Ez, jelentem, eljött és milyen jól jártam, hogy így álltam hozzá!

Mutatom miért: