Sorozat: Howard Matheu különös esetei 1.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy mese képes lesz annyira elvarázsolni, mint A harmadik tette és az elmúlt pár hónap alapján kiderült ez egy nagyon nehéz feladat, hát még egy célcsoportomon kívüli kötetnek... bár ha azt nézem, hogy sok olyan könyv - amely a korosztályomnak szól - nem érint meg engem, tehát vegyük úgy, hogy nem írtam semmit. A most tárgyalt könyvecske pedig azért tetszett nekem, mert a fülszövege egy detektívtörténetet ígért és ez a szó, na meg hogy gyerekekről van szó felelevenítette bennem a Conan animét és egy ,,Hopp, én azt néztem és még tetszett is!" mondattal kezdtem az olvasást - jó mondjuk az anime főszereplője sem éppen gyerek, hanem egy kilencéves testbe zárt zsenipalánta, de ez most igazán mellékes.

Az alap egy nyomozás, amely a nyári kalandokra épül és három főhősünk - Howard, Nita és Gil - néz szembe a rablókkal, a félelmeikkel vagy éppen csak a túlpörgött képzeletükkel? Úgy gondolják, hogy a nyáron látott eseményeknek lesz folytatása és maguk kezdenek el nyomozni a bűnözők után, hogy mindig azok előtt járjanak legalább egy lépéssel. Ez pedig egy egészen izgalmas történetet eredményez Holden Rose tollából és nem igazán szoktam ennyire jól szórakozni egy meseregényen - majdnem végigvigyorogtam az olvasást - ezért a szerző szerzett nekem egy takaró alatt olvasós szép estét és bevallom egészen jól esett gyerekként viselkedni, mert úgy voltam vele, hogy ennek most meg kell rendesen adni a módját ha már egy detektívesdis mesét olvasok.

Igazából nem ezt vártam a könyvtől, azt hittem, hogy ebben is csak a hibákat fogom észrevenni és majd megint tele lesz a posztom a megjegyzéseimmel - de pozitívan csalódtam - nem így történt. Ennek több oka is lehet, például a jóféle csavar a végén, vagy éppen az, hogy a szereplők aktívkodnak, de talán kettő komponens az, ami miatt nagyon nagy kedvenc lett ez a történet. Az egyik az az hogy nagyon működik a nosztalgiafaktor, tehát én is elgondolkodtam rajta, hogy milyen volt az én általános iskolám és hogy pontosan ilyen eseteket képzelgettünk a pókhálós, eldugott ajtók rejtélye címszó alá és hogy milyen jó volt nyomozósdit játszani egy-két kitalált hullával meg a szokásos izgalmas kellékekkel, amiket egy gyerek el tud képzelni (pl szellemek), de ha jól emlékszem a titkos társaságig nem fajult a dolog soha. Persze A harmadik nem erről szól, de jó volt feleleveníteni az emléket és ez a nosztalgiázás jellemző az osztályok közötti kapcsolatra is, bár azok itt nem a szokványos a, b és c, stb elven rendeződnek, hanem külön nevet kapnak (Tölgy, Bükk, Hárs osztályok) de a köztük lévő rivalizálás szintén ismerős, hiszen minden évfolyamban versengenek az osztályok és nálunk valahogy úgy volt, hogy az a-sok (én is az voltam) a c-sekkel szövetkeztek inkább, a b-sek meg mindig a felemlegetett, ,,bezzeg" példák voltak. Tisztelet a kivételnek.

A másik pedig az, hogy Howard egy igazán életteli kiskölyök, olyan dumával, amelyet az unokaöcsém szokott produkálni és ezért (is) szerettem a karakterét. A másik pedig az, hogy elevenné teszi a sztorit, hiszen egy izgága és képzeletgazdag gyermek csakis akkor érzi jól magát ha rohangálhat ide-oda, ez pedig meglátszik a történeten. Tetszik, ahogy Howard látja a világot - mert szerintem tőle lesz szórakoztató az.

A karakterek szerintem jóra sikerültek, tehát Howard az eleven gyerek, aki vicces és miatta vigyorogtam annyit főleg. Hármójuk közül igazából még Nita volt a nagy kedvencem a fiús lány vonásaival, az önbizalomhiánnyal illetve érzékenységével és Gilt annyira nem szerettem meg, de neki is jó helye van ebben a regényben. Fejlődés nemigen történik a kötetben, mert itt a cselekmény a lényeg igazából, vagyis a nyomozás, ami szerintem egészen felépített lett, azzal hogy összeszedik a gyanúsítottaikat és elkezdenek utánuk nyomozni. Ez és még a lenti idézet is tanúskodik arról, hogy a szerző megmutatta - a terjedelem miatt kicsiben és röviden - a gyerekek hogyan képezik le a felnőttek rendszereit és hogyan integrálják azt a világukba a saját kis ,,hierarchiájuk" mellé (itt a gráciákra gondolok).

A Főnix Könyvműhely jelentette meg A harmadik könyvet 2014-ben, a Howard Matheu különös esetei sorozat első részeként. Egyébként egy illusztrált kiadásról van szó, amely Varga Zsolt munkája. A következő rész címe: A nyúl akta.