Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux
Posted by : Liliane Evans szerda, október 31, 2012


,,A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl.  Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamájával és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket.  Így érkeznek meg egy ontariói kisvárosba, Thunder Baybe, ahol a vérbe öltözött Anna szedi áldozatait. Cas azt hiszi, szokványos esettel áll szemben. Csakhogy a több évtizeddel ezelőtt meggyilkolt, hófehér, vérrel pettyezett csipkeruhában kísértő, örökké 16 éves Anna senkinek sem kegyelmez, aki átlépi egykori otthona, a régi, elhagyott és elátkozott ház küszöbét…"

Amikor megláttam a molyon (Gigi olvasta angolul és azt hiszem az egyik polcon) már tudtam én ezt olvasni szeretném. A borítója megfogott. A következő találkozás pedig szintén a molyon történt, mikor megtudtam, hogy a Geopen kiadó kiadja a regényt. Nagyon megörültem neki, és elhatároztam, megszerzem Annát. Hát így került egy orosházi kirándulás alkalmával hozzám.
,,Ha az anyád boszorkány, akkor te mi vagy, egy Harry Potter?" 
Kissé másra számítottam a fülszöveg alapján, valószínűleg elfelejtettem, hogy ez egy fiataloknak íródott szerelmi történet. Lényegében. Az első meglepetés a szóhasználattal jött, tehát meglepett a könyv könnyedsége, az emészthetősége és hogy a szavak pont a helyükön vannak. (Ezt azért kell megemlíteni, mert A szürke ötven árnyalatában végignevetni egy szexjelenetet az oda nem illő szavak miatt, az igazán kellemetlen. De nem nekem.) A másik, pedig az hogy szeretem a cinikus szereplőket, a hozzászólásokat és nagyon fel tud dobni bármilyen történetet a gunyorosság. Az elején még ez volt a helyzet, de ahogy haladtunk a végkifejlet felé, eltűnt ez a vonás. Nem azt mondom, hogy hátrány lett, mert alig tudtam letenni a könyvet de azért jobban örültem volna ha megmarad.

,,Én a sötétség leple alatt dolgozom, és azokat pusztítom, akiknek nem lenne szabad szellemként kísérteniük. Ha az emberek tudnák, miket művelek, biztosan megpróbálnának leállítani. Az idióták mind Casper pártját fognák, és akkor meg kellene ölnöm Caspert és őket is, miután Casper átharapta a torkukat."

Az alap történet a fülszövegben benne van, ezzel most nem foglalkoznék. A kezdés nagyon erős: Cas akcióba lendül és megtudjuk hogy önként választott sorsa az, hogy szellemeket öljön, vagyis hogy eltüntesse őket az élők sorából. Utána a vezetés továbbra sem rossz, izgalmas marad egészen az utolsó lapig. A cselekmény akciódús, az elejétől a végéig izgalmakat kapunk, tehát nem lehet letenni (tapasztalat). Mellé a jó szóhasználat a regényt tökéletessé teszi ezen a szinten. Azért csak ezen, mert van egy pár dolog amit nem tudok hova tenni.
,,A kísértetek fura lények. Amíg élnek, addig viszonylag normálisan viselkednek, de amikor meghalnak, mániásan rögeszméssé válnak. Megszállottan csak arra koncentrálnak, ami történt velük, és a számukra legszörnyűbb mozzanatnál gyakorlatilag csapdába ejtik magukat. Számukra semmi más nem létezik, csak annak a bizonyos késnek az éle, vagy annak a bizonyos kéznek a szorítása a nyakukon. És az a perverz szokásuk, hogy szeretik újra meg újra eljátszani azt a végzetes pillanatot, lehetőleg közönség előtt."
A baki a kísértetekhez kötődik. Az oké, hogy Anna szellem és (bár ez is furcsa) Cas meg tudja ölni (késsel!) a szellemeket, de amikor egy ember hátba vág baseballütővel egy szellemet és az megtántorodik vagy ha megfogják egy szellem vállát annak nem éppen úgy kéne lennie. Ez szerintem baki.
A másik, ami nem tetszett hogy a vége felé egy kicsit összecsapottnak éreztem, mintha az írónő sietne már, hogy végre ki tudják adni a regényét.

Amúgy Anna a feléig nem jelenik meg, de a belépője igencsak hatásos. Az írónő nem fél hozzányúlni a szereplőihez, amit a regényben lehet olvasni, az nem sok, kellett. Bár sokszor sajnáltam a szereplőket.
,,Még jó, hogy mindenki egyszerűen csak Casnek hív. Ennek persze örülnöm kéne – apám a skandináv-germán mitológiát is kedvelte, úgyhogy akár Thornak is hívhatnának; na, az lenne csak totál gáz."
A háttér jól kitalált, tetszett Anna története, bár sajnáltam is és teljesen mértékben megértem. Tetszik a tettek miértje, hogy logikus a regény és jól felépített maga a világ és a könyv is. Örülök, hogy olvashattam!
Elnézést, hogy ma csak ennyit tudtam írni.

Összesítés:
4,5/5 pont

Kedvenc szereplő: Anna
Utált szereplő: -

Kedvenc rész: a szellemek történetei (még jó hogy kb. csak kettő ilyen volt benne, jobban tetszett volna ha többet kapunk)
Utált rész: nem hosszabb a regény

Nagyon tetszik a balra látható borító, bár ezt egy blogger készítette, itt a linkje (http://geeks-and-books.blogspot.hu/2011/10/anna-dressed-in-blood-cover-re-create.html) ami direkt lett így kiírva.

Eredeti cím: Anna dressed in blood
Eredeti megjelenés: 2011

Magyar megjelenés: 2012
Oldalszám: 284
Fordította: Bíró Júlia

Hamarosan megjelenik A rémálmok lánya, a sorozat második része! 

Köszönöm, hogy elolvastad! 

Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -