Josh Malerman művészete egyáltalán nem ismeretlen számomra, mert a Madarak a dobozban c. művét kétszer is olvastam és nagyon tetszett az áthallásos üzenete arról, hogy a külső erők úgy dobálnak minket, ahogy akarnak és hogy csak madarak vagyunk egy dobozban az életünk pedig semmi más csak tapogatózás a sötétben. Adtam, nagyon is. Második körben A végzet tébolyult kereke került elő a listámról, amit...
Kedvet kaptam egy book tag kitöltéséhez és mi más lehetett volna, mint az, amelyikkel zárni lehet a félévet? Úgyhogy nézzük meg a pontok alapján kiválasztott legjeimet! ...
A Puncs iránti érdeklődésem akkor kezdődött, amikor megtudtam, hogy a szerző magyar és hogy egy tanár-diák viszony kellős közepébe csöppenhetek a rövid regény által. Több sem kellett, ezek a típusú kapcsolatok a tiltott mezőnybe esnek és az ilyenek sokkal inkább felkeltik a figyelmemet, mint a nem tiltott dolgok, na meg kíváncsian vártam, hogy mik lesznek a szereplők motivációi. Sokszor írtam már le itt,...
Nehéz hónap volt, végre vége! Bár az utolsó pár napja egész nyugisan telt. Mutatom mit szereztem és olvastam: ...
Malala neve nem volt számomra ismeretlen korábban sem, főleg mivel olvastam az Esti mesék lázadó lányoknak c. köteteket és az egyikben szerepelt, mint egy olyan ikon, aki fiatal kora ellenére Nobel-békedíjjal gazdagodott az elnyomás elleni küzdelme okán. Nagyon kíváncsi lettem emiatt Malala könyvére és nem is igazán tudom mit vártam tőle olvasás előtt. Talán azt, hogy jobban megismerem a helyzetét, a környezetét? Érdekelt...
Kedvelem a macskákat és a róluk készített vicces vagy aranyos gifeket, amiket előszeretettel osztok meg facebookon mindenkivel, akit még nem idegesítettem halálra vele. Ám nem tartom magam macskabolondnak, meg nincs is cicám, maximum három teknősöm... na de nem ez a lényeg, hanem az, hogy emiatt a rajongásom miatt akartam nagyon olvasni Kawamura rövid regényét, a Ha a macskák eltűnnének a világból című kötetet....







A Caraval után nagyon vártam, hogy kezdhessem a Legendaryt, a második részt, amiről annyit legalább tudtam, hogy nem Scarlett, hanem helyette az egyébként csapongó lánynak beállított Donatella lesz a főhősünk. Nagyon birizgálta a fantáziám és ezért nem húztam annyira sokáig és most itt vagyok, hogy leírhassam: ez a sorozat nekem egy guility pleasure kategória. Minden benne van, amit YA-ban nem feltétlen szeretek, igen...