A rovat csütörtökönként fog megjelenni és a célom az, hogy az éppen olvasott könyvem egy-egy apró kis részletét megragadjam és megmutassam nektek.

Ciki, nem ciki, de még nem fejeztem be a Mesés ruhák kalandjait, mert elkezdtem olvasni Nyáry Krisztián Így szerettek ők c. kötetének második részét és teljesen elvarázsolt. Az is közrejátszik, hogy minél lassabban olvasom, hogy ne fogyjanak a lapok olyan gyorsan, de sajnálatomra már így is a felénél járok. Úgy gondolom, hogy a könyv tökéletes választás a rovatom második bejegyzéséhez.

Az is igaz, hogy nehéz jó idézetet választani a kötetből, mert a szavak erejét Krisztián leírásai adják, amelyeket az idézett életrajzi szövegek töltenek meg tartalommal és ezek együtt hatnak az olvasóra. Ám most én megpróbálom és a számomra legérdekesebb érzelmi kapcsolat leírásából választottam egy rövid részletet, bár biztos nem fogom tudni visszaadni a könyv nagyszerűségét:

,,Társa lettem egy géniusznak, aki nemcsak hogy a világ legnagyobb írója volt, hanem egyesítette magában a legszebb emberi tulajdonságokat. Jellemes volt, jó, nagylelkű, nemes és megértő. Bár nagy volt köztünk a korkülönbség, ezt soha nem éreztem, ha együtt voltunk. Olyan fiatalos volt a kedélye, mintha pont korombeli lett volna."

Kedves olvasó, vajon kiről van szó?