A kötet A siló sorozat második része illetve a Hard Selection válogatás egyik eleme! Spoileres lehet a A siló c. regényre nézve!

Hugh Howey egy amerikai író, aki a népszerű Siló sorozatot az Amazon KDP (Kindle Direct Publishing) szolgáltatásán keresztül jelentette meg és ez hozta számára az ismertséget. 2011-ben kezdte meg a széria első részének írását, természetesen akkor még egy rövid történetnek indult és a KDP által biztosított szabadság miatt a magánkiadás mellett döntött. A sorozat egyre nagyobb népszerűségre tett szert és emiatt belekezdett a többi rész megírásába is. A film jogait a 20th Century Fox vette meg. (Forrás: Wikipedia)

Howey inkább novellákat ír, viszont több Omnibus-kötete jelent meg a megírt történeteiből és köztük található a Wool, vagyis a Siló is.

Bevallom, kezdetben alig vártam a második regényt az első rész nagy csavarja miatt és egy kicsit csalódott voltam olvasás után, mert úgy érzem, hogy annak a színvonalát nem sikerült megütni. A kötet 2013 végén került a boltokba a Kivetve c. harmadik könyvvel együtt, amire kíváncsi vagyok, bár annyira nem, hogy azonnal meg akarjam szerezni. Ráér az még!

Egy baljós utazás a mélybe, amely mindent megváltoztat. Röviden így lehetne összefoglalni ennek a regénynek a tartalmát, mert a két főhősünk, Jahns és a seriffhelyettes kapcsolatára, barátságára illetve múltjára kerül a hangsúly. Az előző kötetben száműzött seriff után újat kell választani és ezért a polgármesterasszony útra kell a nagy épületben, hogy megfelelő utódot találjon, aki legalább olyan jól végzi a dolgát, mint Holston. Több jelentkező is akad, de az asszony olyan embert szeretne választani, akit a helyettes megfelelőnek talál és útra kel azért, hogy leszálljon a mélybe, a Gépészetre, hogy a Siló élete a választás után tovább folyjon a megszokott medrében.

Aki gazdag cselekményt vár, az csalódni fog és egy kicsit én is azt hittem, hogy más lesz a kötet. Viszont az egész végig a belpolitikára éleződött ki illetve az érzelmi oldalra, így nem lehet olyan akciódúsnak nevezni ezt az egységet. Már körvonalazódik a konfliktus, már lehet látni egy nagyobb gépezet működését a háttérben aminek megvan a maga önző célja, de ez még a ködbe vész. Úgy gondolom, hogy ez még mindig csak egy bevezető kötet és fogalmam sincs hogyan fog alakulni a sorozat a későbbiek során és ez szörnyen frusztrál. Egyáltalán nem ezt vártam ettől az egységtől és sajnos felmerült bennem, hogy lehet jobb lett volna az egész szériát egy kötetben kiadni... Ha az egészet fogom nézni, biztos hogy úgy gondolom majd, hogy ennek a résznek is megvan a maga fontossága és nem véletlenül Jahns áll itt a középpontban. Próbáltam szimbólumokban gondolkodni, azt hiszem van egy elméletem is, de azt, hogy igazam volt-e, majd az utolsó kötet olvasása után fogom leírni.

Az első rész klausztrofób hangulata itt csak a - rajzon is látható - lépcsőn zajló történések leírásakor tört rám, egyébként pedig egy elég tágas térről van szó. Elképedten szemlélem az illusztrációt, nem ezt várná az ember egy silótól!

Ez a regény tele van gondolatokkal, érzésekkel, de pont az előbbit hiányoltam ebből a részből. Az ilyen típusú történetekbe jelentős mennyiségű filozófia illetve gondolkodás való szerintem, az teszi jóvá a kötetet. A Megfelelő méretben sajnos kevés komoly gondolat jutott, bár azért olvashattam egy-két érdekesebb eszmefuttatást amelyek tetszettek is, de ez elmaradt a várttól. Úgy gondolom, hogy a regénynek egy kicsivel hosszabbnak kéne lennie és máris sokkal ütősebb második részt olvashatunk a Siló amúgy nagyon érdekes alapvilágából.

A világkidolgozásra már az első rész óta kíváncsi voltam, egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy egy henger alakú építményben hogyan férnek el annyian? Bár a népességszámra azt hiszem csak utalgatások vannak... de visszatérve a problémára, egyszerűen fogalmam sem volt Howey hogyan képzeli el a Silót illetve a társadalom részeinek elhelyezkedését. Nos, a második rész ebben segít nekünk, mert ahogy Jahnsék haladnak lefelé, úgy az óvóhely elhelyezkedését is megismerjük, néhány osztályra be is pillanthatunk és ezek szerintem nagyon érdekesek és sajnos nagyon hiányoltam a többi leírást, szívesen vettem volna egy bővebb kifejtést is!

Közben pedig felmerül a kérdés: minek építették ezt a hatalmas tákolmányt és vajon mi volt a katasztrófa? Gondolom sok idejük volt a túlélőknek, tehát nem azonnal kellett bemenekülniük a Silóba, mert mindennel rendelkeznek, amire szükségük van. Ami egy furcsa kérdés, mert a természet és az emberi kapcsolat egy kényes kérdés, igazán érdekelne, hogyan sikerült ezt a függési viszonyt megkerülni, ha olyan állapotok uralkodnak a Silón kívül... Igazából én egy Tiszták-féle magyarázatra tudok gondolni, de nagyon kíváncsi vagyok, vajon igazam lesz-e.

A karakterek tekintetében nekem Julie, az új seriffjelölt, szimpatikus, igazán jó, hogy így kiáll magáért és okos! Nagyon érdekel, hogy a következő részben milyen szerepet tölt be! A többiek igazából nem hagytak maguk után mély nyomot bennem, a többi rész szerintem érdekesebb karaktereket fog hozni nekünk.

A végén található egy csattanó is, ami sokkal izgalmasabb harmadik részt ígér és ezért is vagyok kíváncsi a következő egységre, bár a mostani kötet egy kicsit elvette a kedvem az azonnali folytatástól.

Összesítve szerintem egy kicsivel jobb is lehetett volna, mert úgy vélem az első rész sokkal nagyobbat ütött, mint ez a kötet, de nem mondok le az íróról! Továbbra is csak azt tudom írni, hogy Hugh Howey nagyon tehetségesen játszik az idegeinkkel, de a következő részben nem hagyom magam átverni, biztos, hogy készülni fogok!

A cím magyarázatára most jöttem rá! Nem értettem, miért Megfelelő méret? Az angol cím Proper Gauge, a proper megfelelőt jelent, igazit. A gauge pedig mértéket, mércét, ami lehet furábban hangzik, de jobban lefedi a lényeget és így már értem a cím jelentését is.

A Könyvmolyképző Kiadó adta ki 2013-ban ezt a kis könyvet. A sorozatból egyelőre a Kivetve, a harmadik rész, jelent meg A siló mellett, ami ugye a széria nyitó darabja.