A Scolar Kiadó várható megjelenései:

Március:

• Lótolvajok (2009), 
• Átkozom az idő folyamát (2012)

Az igazi siker Petterson számára a Lótolvajok 2003-as norvégiai megjelenése után érkezett el. A regényt többek között angol, német és francia nyelvre is lefordították. Norvégiában elnyerte a Könyvkereskedők, illetve a Kritikusok Díját, megkapott több francia elismerést és az IMPAC díját, megelőzve olyan neves írókat, mint Salman Rushdie és J. M. Coetzee. A könyvet 2007-ben a New York Times az év öt legjobb szépirodalmi műve között tartotta számon. Az Átkozom az idő folyamát című, 2008-ban megjelent regénye szintén jelentős irodalmi sikert aratott: az Északi Tanács irodalmi díjával és a neves norvég Brage-díjjal tüntették ki.

---

Janne Teller – Minden (A Semmi szerzőjének új novellás kötete)

Várható megjelenése: 2015. március 12.

Kategória: skandináv irodalom (dán)

Tartalom:

Janne Teller elsősorban fiataloknak szóló népszerű és sikeres könyvei élénk vitát kavarnak a világban. Elég, ha csak a Semmi körüli nemzetközi botrányokra gondolunk (a ma már kötelező olvasmánnyá avatott regényt először betiltották még a toleranciáról híres Dániában is!). A dán írónő Minden című novelláskötetében ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek. Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszú mikor elfogadható indíték, egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Teller új, fontos és provokatív könyvében súlyos és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, szembesít tetteink legszörnyűbb következményeivel, és állásfoglalásra kényszerít. Minden egyes novellában döntenünk kell helyes és helytelen, jó és rossz között.

„Úgy tűnhet, az összes írás középpontjában az erőszak áll, noha az csak a felszín. Az számít, mit mutat meg, mit hoz felszínre az erőszak. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik számomra, hogy minden történet arról szól, hogy eljön az életben az a meghatározó pillanat, amikor bepillanthatunk önmagunkba vagy a másikba – egy olyan helyzet, mely megmutatja, kik vagyunk igazából.” 

– Janne Teller

Janne Teller Magyarországon megjelent írásai:

• Semmi (2011) 
• Ha háború lenne nálunk (2012)
• Ahogy úgy ringatják a csípejüket… (kortárs dán novellák – címadó mű) (2012)

A szerzőről:

Az osztrák-német felmenőkkel rendelkező dán írónő 1964-ben Koppenhágában született. Eredetileg közgazdaságtant és jogot tanult, majd az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként dolgozott szerte a világban. Munkája során olyan veszélyeztetett térségekben is tevékenykedett, mint Tanzánia, Mozambik vagy Banglades. 1995-ben hagyott fel szakmai karrierjével, hogy teljesen az irodalomnak szentelje magát. Életét jelenleg Koppenhága, New York, Milánó és Párizs közt osztja meg.

Több esszé, novella és tanulmány után debütáló regénye, a modern északi saga stílusában elbeszélt Odin szigete 1999-ben jelent meg. Azóta számos sikerkönyvvé vált kötetet publikált. Leghíresebb műve, a nagy port felvert Semmi (Intet) nem egyszerűen ifjúsági regény, hanem súlyos filozófiai, erkölcsi és generációs problémákat boncolgató mű. Hatása példátlan volt Dániában: eleinte betiltották az iskolákban, majd a megjelenést követő évben (2001) váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját – azóta kötelező olvasmány. A botránykönyv nemzetközi bestseller lett; 2008-ban megkapta a legjobb ifjúsági regénynek járó francia díjat (Le Prix Libbylit). Dániában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Franciaországban színdarab formájában is előadják.

Teller Minden című novellagyűjteménye 2013-ban jelent meg Dániában, s nemcsak hazájában, hanem Németországban is nagy sikert aratott.

---

---

Karafiáth Orsolya verses kötete

---

---

Méhes Károly – Néma galambok utcája

A szerző két, tényszerűen önéletrajzi regénye (Túl élő – 2009, Hegymenet – 2011) után egy irreális eseményekkel teli, mégis a legmélyén a lehető legvalóságosabb történet a Néma galambok utcája. Porr Benedek negyvenöt éves, anyja egykor ideggondozóba került, apja, akinek örökét viszi tovább történelemtanárként, igazgatója volt annak a gimnáziumnak, ahol most ő is tanít, de már nem él. Felesége jó ideje Angliában dolgozik – vagyis egyedül van, igazából csak magáért tartozik felelősséggel.
Hírét veszi, hogy egy volt osztálytársa meghalt, nem sokkal azután, hogy ők ketten – sok-sok év után – újból találkoztak, és felmelegítették régi, gyerekkori barátságukat. Hősünk rádöbben, hogy mindez vele is egyik napról a másikra megtörténhet, és kétségbeesik a gondolattól, mennyi minden nem tett még meg az életben. Vajon mennyi ideje van még rá, hogy megtegye ezeket? Holott nem nagy dolgokról van szó, csupán apró, valahai vágyakról, melyek elsüllyedtek benne, de mégis kínozzák valamiképp. Úgy dönt, hogy egymás mellé rakosgatja ezeket a vágy-mozaikokat: felkeres embereket, megtesz bizonyos dolgokat. Kihasználja az idejét.
Ekkor kapóra jön a halott osztálytárs élettársának kérése: menjen el egy barátnőjéhez, Marához Győrbe segíteni. A feladat szürreális. Mara hétéves kislánya sok évvel korábban vízbe fulladt. Az asszony azóta halott lánya emlékének fogságában él. Életét a kislány életét végigdokumentált naplók szerint pergeti, hétéves ciklusokban. Ám van néhány napnyi „lyuk”: a vízbe fúlás dátumától a megszületésig. Ezt az időszakot eddig – két ízben – István élettársa töltötte barátnője mellett, de most a gyász miatt erre képtelen.
Elutazik Győrbe, ahol különös időszak veszi kezdetét. A teljesen ismeretlen Mara mellett voltaképp annak rég elvált férjét kéne alakítania, miközben – legalábbis Mara képzeletében – velük van még a gyerek is, Sárika. A régi napló lapjain szereplő bejegyzések szerint telnek a napok, egyszerre a múltban és a jelenben, és ezalatt Porr Benedek egyre távolabb kerül saját életétől, illetve belefolyik egy új, saját életbe.
Ezzel még koránt sincs vége Benedek történetének: az élet-kaland egy autóstoppos úttal folytatódik, majd egy gyilkossági kísérlet után hősünk Tiszta István kastélyában találja magát…

---

Száraz Miklós György – Lovak a ködben

Egy felvidéki kislány kalandjai az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját. (moly.hu)

---

Szvák Gyula (Kvász Iván) – Tréflidolog

Tréfadolog – ez is lehetne a kis kötet címe, ha nem baloldaliságról, zsidóságról, ruszofíliáról, ha nem az emberarcát nem lelő államszocializmusról vagy perifériás kapitalizmusról szólna. Persze, nem tudományosan, hanem egy bizonyos Hirsch Jenő élményeinek kavalkádjából elő-előbukkanva. Személyes történetek laza füzére ez, amely hol méla búval, hol kültelki vagánysággal, néhol harapós, máshol megértő iróniával, de kellő távolságtartással idézi fel az utolsó fél évszázad történéseit – alulnézetből, ahogy azokat egy kőbányai srác, egykori Fazekas-diák, majd egyetemi tanár megélte.

---

Jolsvai András – Holnapra jobb lesz

A Vova – azaz Vorosilov – névre hallgató vaddisznó békésen szundikál az akáctelki kiskocsma előtti dagonyában, miközben a nagyföccsre betérő hajdani horthysta katonatiszt – aki mostanság inkább parkőrként keresi a kenyerét –, a szükség esetén besúgóként „munkát vállaló” kocsmáros, a helyi focicsapat nőcsábász üdvöskéje vagy a régi idők eleganciáját őrző ügyvédúr vakargatja-simogatja szeretettel széles tokáját. A kocsma hálás közönsége mindeközben békés egyetértésben vesézi ki a helyi focicsapat, a dicsőségesen menetelő Hercules lehengerlő győzelmét… no meg Eleknek, a tősgyökeres akáctelki család legkisebb fiának a szabadulását a börtönből.
Az ismert publicista-író regényében az 50–60-as évek Magyarországa elevenedik meg, a vaskos, majd a szorításból kénye-kedve szerint engedő, krumplistészta-szagú Rákosi- és Kádár-világ. Ahol nagyüzemben folynak a kitelepítések (vagy épp a visszatelepítések), hangosan kattognak a jelentéseket zongorázó írógépek, s elvtársak-kartársak-tagtársak zengik Moszkva dicsőségét – s mégis van egy apró sziget, ahol nem szűnt meg az otthonosság, létezik még a meghitt barátság, sziporkázik a humor és, ha jólétre nem is, de legalább békére találhat mindenki. És e szűk pátria – Akáctelek – lakóinak összetartása nemcsak a közösséget menti át a jövőnek, hanem védelmet nyújt a mégoly különböző honpolgároknak is: a „virtigli proletárnak”, a kosztosokból élő arisztokrataasszonynak, a fifikás „anyagbeszerzőnek”, a lelkes pártmunkásnak és a kevésbé lelkesnek egyaránt.

---

---

Rainbow Rowell: Fangirl


Hallgrímur Helgason: 101 Reykjavík

A huszonnyolc éves Hlynur Rejkjavik külvárosában éli eseménytelen életét. Nappal otthon teng-leng, éjjel pedig lányokat szed fel a diszkókban. Elvált anyja még mindig gyereknek tekinti őt: esténként megfürdeti, és még az alsónadrágját is beszerzi fia helyett. A felnőtté válásnak mindenáron ellenálló Hlynur élete egy csapásra megváltozik, amikor szilveszter éjjelén lefekszik anyja barátnőjével, Lolával (Victoria Abril). Csak később derül ki, hogy a tüzes spanyol nő anyja leszbikus szeretője, aki teherbe esett a vad szilveszteri szeretkezéskor...