---

A bejegyzés képeit itt találod.

Szép fejlécképekért nézz szét Vickynél.

Ez az értékelés a Prológus Bookline projekt keretén belül látott napvilágot, ahol a mostanában megjelent Bookline-os kötetekkel foglalkozunk. Jelenleg nálam az Einstein kerül sorra.

Hasonló ok miatt szerettem volna olvasni az Einstein életéről és munkásságáról szóló infografikát, mint a Kahlo címűt... mert eléggé vizuális típus vagyok és a grafikai megvalósítások felkeltik a figyelmem. Na meg minden olyan módszer, ami ezt használja azért, hogy a célokat - itt a tudás minél jobb átadását - elérje, engem szintén érdekel. Úgyhogy újra itt vagyok és a Kahlo után az Einstein című kiadványt nézegetem meg jobban a bejegyzésemben. Itt sablonosan én is leírom, hogy nem szerettem a fizikát, de Einstein mindig is érdekelt, mert azért lenyűgöző az, amit elért...

Oké, szokásos "utálom a fizikát" mondat pipa, úgyhogy folytathatjuk tovább.

Amikor már néhány ábra alapján is felismerünk egy tudóst, egyúttal arra is rájövünk, hogy a kutató és elméletei milyen mélyen beépültek a kultúránkba és a köztudatba.

Rövid tartalomról újfent nem tudok írni, csak annyit, hogy a mű Einstein viselt dolgairól szól, vagyis az életéről, a munkásságáról és a fizikáról valamennyire. Négy nagyobb, plusz pár kisebb egységre bomlik a kötet tartalma úgymint Élete, Világa, Munkássága és Öröksége, amelyben a címhez a szerző a megfelelő részben fejti ki az adott témát színes oldalakon, kreatívan, ahogyan azt már megszokhattuk a Kahloban is.

Az Élete c. egységben írja le Brian Clegg a tudós életének mérföldköveit, infografikákkal bemutatva a születést (idő, hely), a világ 1879-es helyzetét és a családját, a korai éveit. Az itteni infók valahogy annyira nem lettek kedvenceim, úgy voltam vele, hogy jó, jó elolvasom, de úgyis az a legizgalmasabb számomra még most is, ami a munkásságon belül található, de nem szaladok ennyire előre, meglesz még ennek a helye. Az egységben innentől izgalmasabb adatok jönnek, egyrészt a tudósokból álló zenekaron nagyon mosolyogtam, a Fénysugár nyomában részen pedig néztem, mert nem emlékeztem, hogy ilyenről bármikor lett volna szó a fizika órákon - jó mondjuk lehet nem emlékszem minden adatra, mert a tanítása és tanulása nem a legizgibb, bár még lehet több haszna van, mint irányjelzőt tenni a BMW-re - de nagyon tetszett (és tetszik) az egyidejűség gondolatkísérletéről szóló történet, ez az egyik kedvencem a kötetből. A Felnőttkor és a Szabadalmi hivatal számomra pedig azért érdekes, mert Einstein egy olyan helyen dolgozott, ahol mások már feladták volna a karrierjüket, ő viszont meglátta a lehetőséget arra, hogy alkothasson kísérleteket, tanulmányokat és talált időt a gondolkodásra. Ez - a reménytelen helyzetből előnyt kovácsolni - engem mindig tisztelettel tölt el.

Ezután kapunk egy tematikus térképet azzal az infóval, hogy hol járt anno a tudós, a halálát és az alábbi képet, ahol az agyak méreteit hasonlítják össze:

A Világa egy fokkal másabb, mint az előző, mert itt már belemerülünk a fizika alapjaiba és azt mutatja meg, hogy Einstein és még páran hogyan változtatták meg a klasszikus fizikát és indították útjára a modern részét egy kicsit bővebb magyarázattal. Sok téma jelenik meg a lapokon, többek között az, hogy a 20. században milyen tudományos felfedezések kerültek elő és különösen figyelemfelkeltő a Tudomány és vallás rész, ahol megmutatja egyes tudósok hogyan álltak az isteni kérdéshez. Számomra innen a legérdekesebb az atombombával való kapcsolata volt, szörnyű, de mégis izgalmas részek ezek.

A Munkássága inkább a szakmai életrajzra koncentrál a megfelelő ábrákkal, illetve a tanulmányait veszi górcső alá és összehasonlítja Bohr-ral. Azért itt már kapjuk a jót erősen, mert a fizikából bőven kijut kezdve A molekulák létével, folytatva A kvantumelmélet alapjain át a Speciális és Az általános relativitáselméletig, na de még egy kis modellezés is belefér, már ha a világegyetemet nézzük és egy kis csipet Kvantum-összefonódás adja az ízét igazán ennek az egységnek, de persze érthetően magyarázva. Nem írom, hogy nekem szól ez az egész rész, de elvoltam vele, mert felidézte azt az időszakom, amikor még csillagász akartam lenni (igen, olyan is volt, azt hiszem három foglalkozás érdekelt nagyon anno: író, csillagász, pszichológus) és innen volt a földrajz iránti szeretetem, amit az egyetem sikeresen legyilkolt. Na de vissza a kötetre! A méretarányok mutatása nekem mindig jól jön, egyúttal a színekkel együtt sokkal hatásosabb ez a fajta ismeretátadás, én még a tankönyveseket is szorgalmaznám, hogy álljanak át az ilyen típusú szemléltetésre, ahogy itt történik. Plusz valahogy itt jobban átjött az oldalak és infók szemléltetésénél használt színek jelentése, mint a Kahlo esetében, talán azért, mert a művész sokat használt belőle és színesebbek az ottani oldalak? Ki tudja.

Egy dolgot tanultam meg hosszú életem során: hogy a teljes tudományunk, ha a valósághoz mérjük, primitív és gyermeki. És mégis, ez legdrágább kincsünk.

Az Öröksége az, ahol a kapott díjait láthatjuk. Külön tetszett A tudomány családfája, ahol Clegg hangsúlyozza azt, hogy Einstein kutatásaira mások is hatottak és ez egy emlékállítás számukra.
Ha kedvenc egységet kell választanom, akkor ez az, amit kiválasztanék A GPS és a relativitás és A vonakodó kvantum miatt. Az előbbi ugye a címéhez hű és a GPS témával foglalkozik, a második pedig a kvantumelmélet gyakorlati alkalmazására hoz példát.

Összességében nagyon tetszenek ezek a kiadványok és szerintem a tudás átadásának kevesebb jobb módja van az infografikák alkalmazásánál. A Kahlo és az Einstein hasonló szerkesztettség alapján épül fel és mindkettőre jellemző az érdekesség. Külön nagyon nem tudok mást írni az Einsteinről, mint elődjéről, maximum annyit, hogy Kahlo életéről többet lehetett írni, míg a tudóst egy kicsivel másabb módon közelítették meg. Csak ajánlani tudom, jó ismeretterjesztő mű mindkét kötet! 

Érdekesség:

Korábban is írtam, a Kahlonál, hogy a teljes Infografika sorozatra megéri egy pillantást vetni, hiszen pl. Austen szintén beletartozik és egyéb érdekes személyek is!

És akkor jöhet a kérdés: a képen szereplő művészeket vajon hány és hány módon lehet megközelíteni? Jó lenne magyarul is kideríteni! Vagyis remélem, hogy itthon megjelenhetnek a kötetek!