Húha elég érdekesen sikerült ez a hónap, mert alig olvastam pár könyvet, a beszerzéseim száma az egekben, de többet értékeltem, mint az előző hónapban úgyhogy szerencsére kezdek visszatalálni a bloghoz. Próbálom összeszedegetni az ötleteimet - azokból akadt dögivel - de ugye nem mindegyiket érdemes megvalósítani illetve még a rovataimat és a blog oldalait is rendbe szeretném tenni, na meg meg rizsáznék az olvasott könyveimről. Ezeken kívül fejben dolgozom egy új projekten, kíváncsi leszek eljutok-e odáig, hogy meg is valósítsam... ha a mostani időbeosztásomat nézem, akkor csak annyit tudok írni, hogy egy év múlva legkésőbb biztosan elkezdem, de addig még sok minden történhet, tehát nem érdemes még bármit is megosztanom róla.
Tehát van min ügyködni, ez pedig a szeptember hónap kérdése lesz, hogy vajon sikerül-e mindent megcsinálnom, amit elterveztem. De addig is, itt van az augusztus zárása, első körben a
Újra beiratkoztam a könyvtárba, úgyhogy ez a rész is folyamatosan frissülni fog az újdonságokkal. A Metró 2033-at párom már lenyúlta és elmondása szerint nagyon szereti, a többi regényt pedig én szeretném olvasni. Bár az Elidegenítve c. könyvről nem sok jót hallottam eddig, kíváncsian várom hogy fog tetszeni.
Bár most hat könyvet értékeltem, még van miről írnom, tehát nem érzem sikernek ezt a számot. A hónapban először a Rekviem a szivárványodért című kötetről alkotott véleményem tettem közzé a blogon. Sajnos Damien és Neszta kalandja nem jött be annyira, mint az utána következő Let's kifli, amelyet viszont nagyon szerettem, mert tetszett a történetek keserédessége. Kicsit szomorúan vettem búcsút ezután a Tövisek Császárával a Széthullott birodalom trilógiától... búslakodtam egy kicsit, hiszen csak végigkövette a blog útjának jelentős részét. Ezután kifejtettem a véleményem az amnézia egy különleges fajtájában szenvedő nő életéről a Mielőtt elalszomhoz írt értékelésemben, utolsó előttiként pedig a Botrányos hercegnőt véleményeztem, amely egy jó inspirációs kötet a maga életrajztöredékeivel az erős nőkről. A napokban, utolsóként pedig az Elveszett lányok országáról publikáltam egy rövidke szösszenetet, amelyben arról emlékeztem meg, hogy fogalmam sincs mennyire tetszett a regény. Vannak jó és rossz vonásai is és sajnos az irracionális elvárásaim belerondítottak a képbe.
Írtam még a Borítómustra rovatba a Mindent rólad borítóiról és megállapítottam, hogy a magyar még egészen jó, de a legkiválóbb választás a külföldi lett volna a sárga feliratok nélkül. Ez a cikksorozat összeolvadt a korábbi Hónap borítójával, úgyhogy most már csak az a könyv kaphatja meg ezt a címet, amelyiknek kiadásairól legalább egy posztnyi szöveget összehoztam Borítómustra címen - kivéve a magyaroknál. Ezen kívül megmutogattam az Athenaeum Kiadó várható megjelenéseit, bár személyes szöveget nem fűztem hozzá, arra ott a Várólistám képekben sorozatom, amelynek keretein belül szintén rizsáztam egyet a júliusban váróra került címekről. Utolsó, nem értékeléses posztomként hoztam egy Őszi listát, avagy ezeket szeretném olvasni szeptembertől november végéig és hisztiztem egyet is közben.
Ezen kívül visszatértem a fejlécek gyártásához és ha a társammal sikerül megegyezni, újra speciálisabb fejléceket fogunk gyártani, na meg az Inspirációs cikkek is visszatérnek a korábban megbeszélt időpontokba. A többi rovat még függőben van, lassan szeretném őket visszahozni csak ezt lassan csinálom, mert egyelőre most erre a párra tudok időt szakítani, de igyekszem a kört tovább bővíteni.
Először a Wonderlanddel haladtam nagyon lassan, egyszerűen nem szippantott be a világa vagy nem tudom, de nem igazán sikerült ráhangolódnom erre a tempóra. Lehet, hogy csak rosszkor olvastam. Nem igazán tetszett a Kontroll - na jó, falhoz akartam vágni az olvasás végén, mert az utolsó harminc-negyven oldal sem hozta azt a színvonalat, amelyet vártam tőle és úgy éreztem, hogy a szerző nagyot akar markolni, de az eredmény egy kusza gombolyag, amelynek sem eleje, sem vége. Csalódott vagyok, nagyon. A harmadik regényem az Elmerülve volt, amelyben találtam kivetnivalót, de sokkal jobban bejött, mint Jeff Vandermeer kötete. A Szép álmokat! és a Titkos kert színezőket még nem festettem ki végig, de szeretnék róluk írni, úgyhogy egy mini posztot majd összerakok róluk. Tegnap fejeztem be az utolsó könyvem, Gyönyörű titkok múzeumát, amelyet a hónap könyvének választom és a mű pont olyan, mintha személyesen nekem írták volna. Hiába, Alice Hoffman csak Alice Hoffman.
Augusztusban az első három regényt olvastam, a többi pedig elmaradás, de lassan (nagyon lassan) utolérem magam és nem lesz ennyi mindenremélem. Röviden értekezem majd a Szép álmokat! és a Titkos kert színezőkről illetve a Kontrollról, a többi kötetről pedig normális terjedelmű írást szeretnék közzétenni. Majd meglátjuk sikerülni fog-e, de a közös az, hogy szeptemberben mindegyikről fogok rizsázni valamennyit. Legalábbis remélem...
Kettő előrendelés, az Acorenu és a Koronahercegnő pedig vidító ajándék lesz magamnak, ha rossz napom támad valamikor.
(A beszerzéseimről is akartam írni, de elment tőle a kedvem. Majd ha lesz, akkor megint behozom ezt a részt is.)
Nektek milyen hónapotok volt?
A többiek bejegyzései:
Tehát van min ügyködni, ez pedig a szeptember hónap kérdése lesz, hogy vajon sikerül-e mindent megcsinálnom, amit elterveztem. De addig is, itt van az augusztus zárása, első körben a
- Könyvtári zsákmányaim -
mutatnám meg.
Újra beiratkoztam a könyvtárba, úgyhogy ez a rész is folyamatosan frissülni fog az újdonságokkal. A Metró 2033-at párom már lenyúlta és elmondása szerint nagyon szereti, a többi regényt pedig én szeretném olvasni. Bár az Elidegenítve c. könyvről nem sok jót hallottam eddig, kíváncsian várom hogy fog tetszeni.
- Értékeléseim augusztusban -
Bár most hat könyvet értékeltem, még van miről írnom, tehát nem érzem sikernek ezt a számot. A hónapban először a Rekviem a szivárványodért című kötetről alkotott véleményem tettem közzé a blogon. Sajnos Damien és Neszta kalandja nem jött be annyira, mint az utána következő Let's kifli, amelyet viszont nagyon szerettem, mert tetszett a történetek keserédessége. Kicsit szomorúan vettem búcsút ezután a Tövisek Császárával a Széthullott birodalom trilógiától... búslakodtam egy kicsit, hiszen csak végigkövette a blog útjának jelentős részét. Ezután kifejtettem a véleményem az amnézia egy különleges fajtájában szenvedő nő életéről a Mielőtt elalszomhoz írt értékelésemben, utolsó előttiként pedig a Botrányos hercegnőt véleményeztem, amely egy jó inspirációs kötet a maga életrajztöredékeivel az erős nőkről. A napokban, utolsóként pedig az Elveszett lányok országáról publikáltam egy rövidke szösszenetet, amelyben arról emlékeztem meg, hogy fogalmam sincs mennyire tetszett a regény. Vannak jó és rossz vonásai is és sajnos az irracionális elvárásaim belerondítottak a képbe.
Írtam még a Borítómustra rovatba a Mindent rólad borítóiról és megállapítottam, hogy a magyar még egészen jó, de a legkiválóbb választás a külföldi lett volna a sárga feliratok nélkül. Ez a cikksorozat összeolvadt a korábbi Hónap borítójával, úgyhogy most már csak az a könyv kaphatja meg ezt a címet, amelyiknek kiadásairól legalább egy posztnyi szöveget összehoztam Borítómustra címen - kivéve a magyaroknál. Ezen kívül megmutogattam az Athenaeum Kiadó várható megjelenéseit, bár személyes szöveget nem fűztem hozzá, arra ott a Várólistám képekben sorozatom, amelynek keretein belül szintén rizsáztam egyet a júliusban váróra került címekről. Utolsó, nem értékeléses posztomként hoztam egy Őszi listát, avagy ezeket szeretném olvasni szeptembertől november végéig és hisztiztem egyet is közben.
Ezen kívül visszatértem a fejlécek gyártásához és ha a társammal sikerül megegyezni, újra speciálisabb fejléceket fogunk gyártani, na meg az Inspirációs cikkek is visszatérnek a korábban megbeszélt időpontokba. A többi rovat még függőben van, lassan szeretném őket visszahozni csak ezt lassan csinálom, mert egyelőre most erre a párra tudok időt szakítani, de igyekszem a kört tovább bővíteni.
- Augusztusban olvastam -
Először a Wonderlanddel haladtam nagyon lassan, egyszerűen nem szippantott be a világa vagy nem tudom, de nem igazán sikerült ráhangolódnom erre a tempóra. Lehet, hogy csak rosszkor olvastam. Nem igazán tetszett a Kontroll - na jó, falhoz akartam vágni az olvasás végén, mert az utolsó harminc-negyven oldal sem hozta azt a színvonalat, amelyet vártam tőle és úgy éreztem, hogy a szerző nagyot akar markolni, de az eredmény egy kusza gombolyag, amelynek sem eleje, sem vége. Csalódott vagyok, nagyon. A harmadik regényem az Elmerülve volt, amelyben találtam kivetnivalót, de sokkal jobban bejött, mint Jeff Vandermeer kötete. A Szép álmokat! és a Titkos kert színezőket még nem festettem ki végig, de szeretnék róluk írni, úgyhogy egy mini posztot majd összerakok róluk. Tegnap fejeztem be az utolsó könyvem, Gyönyörű titkok múzeumát, amelyet a hónap könyvének választom és a mű pont olyan, mintha személyesen nekem írták volna. Hiába, Alice Hoffman csak Alice Hoffman.
- Értékelések várhatóak -
Augusztusban az első három regényt olvastam, a többi pedig elmaradás, de lassan (nagyon lassan) utolérem magam és nem lesz ennyi minden
- Várólista szeptemberre -
Az első három regényt már régóta tervezem, az alsó kettőt pedig azóta, amióta megtudtam, hogy mikor fognak megjelenni. Most csak öt regényt terveztem be...
- Kívánságlistám szeptemberre -
(A beszerzéseimről is akartam írni, de elment tőle a kedvem. Majd ha lesz, akkor megint behozom ezt a részt is.)
Nektek milyen hónapotok volt?
A többiek bejegyzései:
.png)
.jpg)
