Hamarosan A Tökéletes Határtalanok Északi mitológia Viktória királynő és Abdul Maigret és az egyes számú zsilip A Vétkes Csábítás Vértestvérek Lux
Posted by : Liliane Evans szombat, március 29, 2014



Szerző: Jus Accardo
Sorozatcím: Denazen
Cím: Touch - Érintés
Eredeti cím: Touch
Eredeti megjelenés: 2011
Műfaj: fantasy, paranormális, romantikus
Fordító: Lánc Brigitta
Oldalszám: 366 oldal
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2013
Ár: 2.999 Ft (kartonált) / 3.999 Ft (kemény)

          


Fülszöveg:

Cselekményleírást tartalmaz!

Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.




A kötet a Denazen sorozat első része és a Vörös pöttyös könyvek egyik tagja.

Igazából ezt a regényt én angolul szerettem volna olvasni, de hamar megjelent magyarul és így került hozzám is. Igazából a többi blogger véleményére figyeltem fel és én is kíváncsi lettem arra, amit sokan szeretnek. Alapból a fülszöveg is megragadó, érdekesnek tűnt ez a furcsa történet.

Dez állandóan dacol az apjával, aki egy ügyvédi irodát vezet és sosincs ideje a gyermekére. A lány ezért bármit megtesz, hogy bosszantsa őt, még arra is képes, hogy gördeszkájával nyaktörő mutatványokkal kápráztassa el a bulizókat, vagy éppen arra, hogy egy idegent vigyen haza, akit az erdőben talál. Ám mikor édesapja hazaér, semmi sem úgy sül el ahogy várta, először is a férfi halál nyugodtan húz elő egy fegyvert a zakójából, hogy lelője a jóképű srácot.
Kale a lány minden addig ismert világát felborítja, mert nem minden az aminek látszik és új utakra kényszerül a tudás által. Vajon Dez kiben bízhat és kiről derül ki, hogy álarcot visel?

Forrás


Műfaj: fantasy, paranormális, romantikus

Értékelésem: 4 / 5 pont.



Egy fontos zh előtt kezdtem bele a regénybe, de utána szidtam is a fejem, hogy nem kellett volna, mert már csak az foglalkoztatott a tananyag helyett, hogy mi történik a párossal, pedig én csak a kikapcsolódás miatt vetettem bele magam a kötetbe. Az egész kötetre jellemző az előző mondat, tehát a regény cselekménydús, egyszer sem unatkoztam közben és ezért alig tudtam letenni. Ők ketten mindig bajba kerülnek, folyamatosan üldözi őket a balszerencse és bármibe kezdenek rosszra fordul minden. Túl sok minden történik és túl gyorsan, tehát aki az akciódús könyveket szereti, nem fog csalódni!

Dez a második rész borítóján.
Viszont szerintem egy egyszerű történetről van szó és igazából nem feltétlen kell sokat várni tőle. Van egy szerelem, amihez kapcsolódik egy harmadik fél, mint lenni szokott és egy főgonosz. Sok eseményt az olvasó előre kitalál, szóval nagy meglepetést nem fog okozni a regény, de ezt nem is tartom hibának. Tehát igazából nem sok gondolkodás szükséges a regényhez, itt csak hátra kell dőlni és élvezni azt, ami nyújt. Szerintem ez pedig a kikapcsolódás.

Dez egyébként egy vagány lány és miatta szerettem olvasni ezt a regényt, illetve Kale miatt. Tetszett az, hogy a szerepe kettős. Ártatlan, de egyúttal az érintése halálos; ez egyfajta tiszta lélek-bűnös test párhuzam. A kötet egyik érdekessége pont Kale volt, minden, amit tesz érdekes, már a Menedék c. regényben is tetszett az, hogy a szereplő az újat meglelve rácsodálkozik arra és az Érintés alakja pontosan így viselkedik és ez szerintem aranyos. Kale teljesen új Dez világában és mindent ki akar próbálni, akár az emberi kapcsolatokat is.
Dez pedig igazán talpraesett, vakmerő és bátor, nehéz őt zavarba hozni és ez csak egy embernek sikerül... jó volt róla olvasni. Jót akar a szeretteinek, de egy információ elkerülte a figyelmét: ő is fontos és nem is akárhogyan!

Viszont egyet nem értek: miért nem akadt ki azon, hogy Kale szándékosan meg akarta érinteni őt, tehát lényegében a halálát kívánta? Így derült ki, hogy a lány az egyetlen, aki meg tudja tapintani Kale-t halálos baleset nélkül. Itt viszont lenne még egy kérdésem: akkor hogyan született meg a fiú? Remélem a későbbi részek során kiderül még valami ezzel kapcsolatban, de furcsának tűnik ez az egész. Mikor alakult ki a képessége? A születésétől fogva megvan, vagy ez csak idősebb korában jelent meg? Plusz a menekülős részek egy része felesleges, mert az üldözőknél úgyis nyugtatólövedékes pisztoly van, egyszerűbb lenne lőni egyből, mint hagyni őket futkorászni, főleg mivel az öltönyösök mindig sokan vannak...
Kale esetében egyetlenegy zavaró tényezőt tudnék mondani, egy nem megmagyarázott furcsa dolgot, amit SPOILER felirat mögé rejtek, tehát ha olvasni szeretnéd, jelöld ki! Innen: Miért rendelkezik ilyen tulajdonságokkal a vére? Ez már nagyon sok a szuperképességek halmazából és arra lennék még kíváncsi, hogyan jöttek rá erre? SPOILER VÉGE

Fan-made poszter, nem eredeti! Forrás
Igazából a legjobban engem a kapcsolatuk alakulása zavart, sajnos nagyon rosszkor olvastam a regényt, mert a szerelmi szál egyenesen irritált. Bosszantott az a sok elvesztegetett gondolat az, amikor a főhősünk a két srác között őrlődik. Lehet, hogy már túl öreg vagyok én az ilyen konfliktusokhoz? Biztos, hogy jobb pontszámot adtam volna akkor, ha ez a kapcsolat csak a második, harmadik részben bontakozik ki, bár szerintem akkor nem is lenne ekkora rajongótábora, szóval a véleményemmel valószínűleg egyedül vagyok.
Túl hamar akarnak mindent egymásért megtenni, Kale-nek lehet egy picit gyanakvóbbnak, zártabbnak kéne lennie. Bár az sokat segít ezen, hogy a lány az egyetlen aki hozzáérhet. Dez esetében pedig megértem azt, hogy bosszút akar állni a szervezeten, de azt nem értem, hogy miért tesz meg mindent egy olyan emberért, aki meg akarta ölni? Miért nem foglalkozik egyből ezzel? Fel sem merül benne első pillantásra, hogy a fiú hazudhat? Persze ez csak az én véleményem, más olvasók biztos, hogy máshogy látják.
Alex a vonzalomba inkább csak belekontárkodik és ő engem nagyon idegesített. Önző, egoista és utálom, ő Kale ellentéte.

A Denazen, tehát a gonosz szervezet, keveset "szerepelt" szerintem. Nagyon szeretek a rossz oldalról olvasni - és minél több jelenet játszódik az adott színhelyen, annál jobban tetszik a regény - tehát keveselltem a Denazenben játszódó jeleneteket is. Egy kicsit véresebb könyv jobb lett volna, így alig-alig tudott megérinteni és a tragédiák bővebb kifejtése biztos padlóra küldene. Remélem ebből a későbbiek során sokkal több jut! Igazából szerintem a szervezet céljai sem teljesen megindokoltak, ezért sokkal több motivációt várok a következő regényben!

Akár Dez is lehetne.
Forrás
A főgonosz figura karakteréről pedig már majdnem lemondtam, de a vége felé megcsillant a remény, hogy nem teljesen sablon! Sajnos nem tudjuk meg, hogy mi a célja a Denazennel, tehát egyedül a pénz? Vagy mi? Az alapító - aki nem ő - motivációját értem, de a többieké nincs leírva és nem hiszem, hogy egy ember céljait rá kell vetíteni a többiekre. Ezzel együtt tetszik az, hogy akadnak példák olyan esetekre, amikor egy-egy dolgozón lehet érezni, hogy nem szívesen tartja be a szervezet szabályait, csak muszájból, viszont az elvakult fanatizmusra, vagyis az ellenkezőjére is láthatunk példát.

Tetszik a különleges képességek változatossága, szerencsére ezt a ziccert az írónő nem hagyta ki. Nagyon jó volt olvasni a különféle erők leírását, bemutatását; remélem a többi kötetben sokkal több ilyennel találkozok majd! Bár a végére már túl sok emberről derül ki Dez környezetéből, hogy különleges képességekkel rendelkezik. Lehet, hogy ott a magyarázat, de engem ez zavart.

A regény végén lezáratlan kérdések biztosítanak minket arról, hogy az írónő sokat ki tud még hozni ebből a szériából. Tehát összesítve én azt írnám, hogy egy könnyed, kikapcsolódásra alkalmas regényről van szó, amiben sok az akció, a cselekmény és ezért még könnyen is lehet vele haladni! Nem voltam érzelmes hangulatban, viszont biztos vagyok benne, hogy aki szereti a romantikus történeteket, annak az olvasónak nagyon fog tetszeni ez a regény minden furcsa vonása ellenére is! Kíváncsian várom a folytatást, bár nem kaparom érte a falat...

A kötet a Könyvmolyképző kiadó gondozásában 2013-ban látott napvilágot. A borító nekem nem tetszik, bevallom engem taszít a fedőn lévő srác görnyedt testtartása, meg az egész alakja is. A regény végén extra fejezetekkel is megajándékoz minket a kiadó, amelyek Kale szemszögéből íródtak.


Itt egy beleolvasó:



Köszönöm, hogy elolvastad!





Mit gondolsz? Kíváncsi vagyok a véleményedre!

Subscribe to Posts | Subscribe to Comments

- Copyright © A művészet nyelve - Himitsu - Powered by Blogger - Designed by Himitsu -